Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-30 / 151. szám
2020. JUNIUS 30., KEDD g OLVASÓINK ÍRJÁK Sátoros jubileumi megemlékezés MÁTRAMINDSZENT Kuklay Antal, a hajdani körömi plébános, egri címzetes kanonok, Pilinszky-kutató, irodalom- és művészettörténész június 13-án töltötte be 88. életévét, 20-án Mátramindszenten tartotta vasmiséjét. Papi jubileuma sátoros ünnep volt. A kápolna melletti szabadtéri hálaadó szentmisére szerte az országból érkeztek papok és hívek, köztük két, magyarul is tudó lengyel szerzetes is. Kuklay Antal mélységesen ismeri a missziós papi hivatás és a sors szabta szenvedés misztériumát. Életútját sorstükörként mutatják a tények. 195ó-ban, Mindszenty bíboros jóváhagyásával, az Állami Egyházügyi Hivatal Pasaréten őrzött iratait szerette volna a Szent István-bazilikába átszállíttatni, de a forradalom leverése miatt a terv nem valósulhatott meg. Az 1957-ben, hat évnél tovább tartó márianosztrai börtönbüntetést élt túl. Az 1963- as amnesztia idején szabadult. 1963-66 között gyári segédmunkásként, többek között galvanizálóként kereste kenyerét. 1963 és I960 között gyári segédmunkás Sátoraljaújhelyen. 1967-ben a Sárospataki Római Katolikus Gyűjteménybe hordta, „trabantozta” össze a térség kallódó, egyházi-művészeti kincseit. 1968-ban az OSZK-ban könyvtárosi képesítést, 1981-ben az ELTE-n művészettörténész diplomát szerzett. 1973-tól a Sajó menti Körömben szolgált plébánosként. 1987-ben A Kráter peremén címen Pilinszkyről jelentetett meg könyvet, amely most az 5. bővített kiadást is megérte. 1993-ban portréfilmet sugárzott róla a magyar televízió. Sok és sokféle lelkigyakorlatos, kulturális rendezvény szervezője. Számos egyháztörténeti, művészettörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok, cikkek szerzője. HIRDETÉS A Kondíció Humána Alapítványon keresztül szellemi fogyatékosokat támogatott, a régióban kallódó egyházi „kincsek”-et a Sárospataki Egyházi Gyűjteménybe gyűjtötte. A Körömi Életminőség Alapítványnak segítségével támogatta, szocializálta, a cigányságot. Óvodát épített. Az Ottó-házban éveken keresztül a cigány gyerekeknek napközit szervezett, bevonva magyar asszonyokat, miskolci fiatalokat, budapesti művészeket a nevelő munkába. A templom és az iskola mindig szívügye volt. Templomot épített Kiscsécsen, A Folia Selecta periodika, a Bölcsesség Hajléka rendezvénysorozata révén szellemi-lelki minőséget hozott létre Körömben. Templomot épített Kiscsécsen, Kesznyétenben és Sajóhídvégen. Életútját számos kitüntetés kíséri. 2014-ben gazdag életművéért és a cigányság felemelkedéséért végzett példaértékű munkájáért, az Akadémia dísztermében vehette át a Magyar Örökség-díjat, „a Magyarság Becsületrendjét”. Hofhr József jezsuita laudációjában kiemelte: „szellemileg, lelkileg tönkretett, rendszerek és rendszerváltások által meggyötört és megnyomorított lelkek közül. Világító torony, aki a börtönévek és hoszszú mellőzöttségek ellenére fel tudta emelni ezeknek a szegény embereknek a tekintetét az égre, mint barokk katedrálisok égbe nyíló mennyezetfreskói, hogy utat mutasson és jövőt hirdessen az itt élőknek olyan időszakban is, amikor a (...) az egyház és egyháziak csak megtűrtek voltak hazánkban. Kuklay Antal szerint az elnyomatás „évei sem nyújtottak kevesebbet, csak mi fiai, voltunk kevesebbek: - bősz nagyravágyók: - lesve a csodákat: nem tettük azt, amiből csoda válhat.” Cs. Varga István irodalomtörténész MEGJELENT! KERESSE AZ ÜZLETEKBEN, VAGY OLVASSA DIGITÁLISAN A DIGITALSTAND.HU/VIDEKIZE OLDALON! Jeles művészek, akik nagy űrt hagynak maguk után Áthajóztak a túlvilágra, kincseket örökítve Kő Pál Fotó: Jakab Tibor A közelmúltban három fájdalmas halál híre ért el. Egyik a családunkban történt. A másik kettő a művésztársadalom két kiváló alkotója volt: Kő Pál és Szegvári Menyhért. Kő Pál áthajózott egy másik életbe. HEVES MEGYE Ha nem is volt 32 neve, mint Ságvári Endrének, de hat neve biztosan volt. Hívták apja alapján Maczky Levente Lajosnak, Maczky Leventének, Maczky Lajosnak, Pataki Lajosnak és Lujosnak. Végül Kő Pálként vonult be a köztudatba. Nekem a Lujos a legkedvesebb, mert így ismertem meg Antall Pista rádiós barátom társaságában, amikor Nyíregyházán a Hangsúly hangos folyóiratot készítettük. Gyakran megjelent körünkben. Különösen Ratkó József költő barátunkat szerette körbeölelni, majd egy váratlan pillanatban elővette a csizmaszárból a bicskáját, kibontott egy kis madárlátta kenyeret-szalonnát, és falatozgatni kezdett. Mi is kaptunk belőle, ha úgy hozta az idő. Volt, amikor speciális pálinkával öblítette le, majd ha eljött az idő, a mikrofon elé lépett és legújabb műveiről beszélt. Mert azokból nagyon sok van köztereken, termekben, templomokban. Kő Pál pár napja töltötte be a 79. évét. Reménytelenül kezdődött a pályafutása, mert amikor grafikával próbálkozott, tanára nem tartotta elég tehetségesnek, és besegítetté szobrásztanoncnak. Ő erről sokszor így emlékezett, minden bizonnyal azért, mert rajztanára olyan sérelmet okozott neki, mint egykor József Attilának Horger professzor úr. Mesélte, Csebi Pogány István tanára egyszer így szólt: „Meg kell váljak magától, mert maga rontja az osztály átlagát.” Akkor teljesen összeomlott. De ez a történet jól ment tovább: levitt Somogyihoz. Én nem is ismertem Somogyi József szobrászt még akkor, sosem hallottam róla. Csebi Pogány így ajánlott be: drótosak a rajzai, talán szobrásznak jó lesz. így lett Kő mestere a Kossuth-díjas szobrászművész, Somogyi József. Később Kő Pál maga is tanítani kezdett fiatalokat szobrászkodni, tanítványaival közös kiállításuk is volt még 2013-ban. Kiérdemelte a Kossuth-díjat. Számomra legkedvesebb két alkotása. Az egyik Heves megyei életemhez köt, Károly Róbert király szobra Gyöngyösön, és az 1994-es szajoli vasúti katasztrófa - az ország egyik legtöbb áldozatot követelő vasúti balesete - emlékére állított emlékműve. Ez még a sokat járt Tiszaföldvár-Debrecen útvonalamon volt. Világhírű festőnek készült, szobrász lett, Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Képzőművészeti Főiskola professzora... Az én szívemnek az a legkedvesebb, hogy Heves művésztelepének alapítója és vezetője, valamint a Ratkó József Irodalmi Társaság tagja is volt. Áthajózott a túlvilágra, mi meg sóhajtozunk. Hónapokon át hívogatott, hogy látogassam meg hevesi otthonában. Mindig halogattam, tologattam, Szegvári Menyhért Fotó: Gál Gábor s már fájdalommal mondogatom: ezt is lekéstem! A szülőházunk udvarán ott állt a szilfa. Lujos szilfából faragta legszebb szobrait. így lettünk mi szilfa-barátok. A fát kivágták az udvarból az új tulajdonosok. Lajos is eldőlt. Visszatette bicskáját a csizmaszárba és aludni tért. Szeretni való ember volt. Szegvári Menyhért - nekem csak Menyus - is elment tavasszal. A Jászai-díjas művész a Színházi Adattár szerint színészként 57 előadásban játszott és 115 színházi rendezést jegyzett. Április 24- én született Szegeden. 71 évet élt. Attól kezdődően éreztem vele közelebbi lelki kapcsolatot, mikor megtudtam, hogy mielőtt Zsámbéki Gábor osztályában rendezőként végzett, Ádám Ottó osztályában színésznek tanult. Ez azért kedves nekem, mert Ádám Ottó szárnyai alatt kezdtem magam is a Madách Színházban a szakmát. Hét éven át csak sikeres előadásokat hozott létre a Gárdonyi Géza Színházban 1994 és 2010 között. Amikor új színházvezetés került a nagy múltú egri színház élére, Menyus azonnal kilépett. 1987-ben ismertem meg Debrecenben, ottani munkálkodásom utolsó évében. A Cigánybárót rendezte, elmondhatatlan sikert aratva. Aztán szép lassan Eger felé vette az útját ő is. A Gáli László vezette színházban úgy tűnt, hogy megtalálta alkotó közösségét. Több tucat rendezése közül nekem a legkedvesebb az Atyai ház, Remenyik Zsigmond elvándorlás-visszatérés drámája. Nem csak azért, mert megtisztelt azzal, hogy a főszerepet rám bízta, hanem azért is, mert a színpadképe különös szomorúsággal forgott körbekörbe az őszi leveleken. Mint az életünk, úgy susogott, neszezett. És a végén megállt és egy nagy sóhajtás hagyta el a játékteret. Maradtál a Gárdonyi Géza Színház örökös tagja, szívünkbe örökre bezárva! Sziki Károly, Eger A jelenlegi felvásárlási árak komolyan sújtják az ágazatot Párbeszédet szeretnének HEVES MEGYE A Heves Megyei Hírlap 2020. június 11., csütörtöki számának központi oldalán megjelentekre az alábbi észrevételt teszik a szőlészek. A Magyar Nemzetből átvett híranyag Megújuló szőlőskertek címen jelent meg a Hírlapban. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) nem a telepítéseket kéne szorgalmazni 16 milliárddal, hanem a pénzes kivágásokat, mint 11 évvel ezelőtt. Vagy napelemparkok létrehozását, erdőtelepítéseket. A szőlészek négy év alatt a szőlőár felét elvesztették, kék szőlőnél 140- 150 forintról 75-80-ra csökkent a felvásárlási ár, a fehér szőlőnél ez az ár negyed gombóc fagyi árára, 55-60 forintra módosult kilogrammonként. Az egri borvidéken az otthagyott szőlőterületek 2018-ban kétszáz-háromszáz hektárt tettek ki, ez 2019-ben is hasonló volt, míg 2020-ban ez már ötszáz-hatszáz hektár az értesüléseink szerint. Ingyen kínálják a gazdák művelésre, csak valaki művelje meg a szőlőket. Az egri borvidék szőlészei hegyközségi járulékként hatvanmillió forintot fizetnek be a HNT-nek, érdekképviselet címén. Hol van a 240 milliónyi, négyévi összeg, mikor a szőlőárak ott tartanak, ahol? A bor ára ez időszak alatt nem változott. A HNT-be be kellene keíülni végre egy csúcs szőlésznek is, hogy valaki érdemben tegyen a gyalázatos szőlőárak ellen. Reméljük, Nagy Imre mezőgazdasági miniszter ezt a kérdést megfontolja. Panaszként hangzik el a cikkben, hogy a kvótát képező 654 hektár helyett csak 158,5 hektár telepítésére van csak jelentkező. Úgy véljük, a szőlészekkel, borászokkal, hogy először tegyék rendbe a szőlőárakat, majd azután beszélhetünk a kvótáról. A nevetséges 55 forint kilónkénti árért nem fognak a gazdák telepíteni. A zöldszüretről is van a szőlésztársadalomnak véleménye. Például az, hogy a jelenlegi 60 forintos árat legalább az önköltség árára, azaz 90 forintra emeljék. Bízunk abban, hogy egyszer a döntéshozókhoz is eljut a véleményünk, és érdemben mérlegelik a fentieket. Kérik a szőlészek, hogy az itt leírtak átgondolása után hozzák meg a szükséges intézkedéseket. Az Egri Borvidék Szőlészeinek érdekképviselete nevében: Pallagi Miklós elnök
