Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-27 / 149. szám

2020. JÚNIUS 27., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD g A bukott kormányfő egyből az Európai Bizottság élére repült Vége Juncker kémperének Mielőtt az Európai Bizott­ság elnöke lett, Jean-Claude Juncker miniszterelnökként komoly lehallgatási botrány­ba keveredett Luxemburg­ban. A bíróság rengeteg idő­húzás és elhalasztott tár­gyalás után most ebben az ügyben mondott ítéletet. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu LUXEMBOURG ítéletet hirdettek a 2012-ben Luxemburgban ki­robbant kémbotrányt köve­tő perben. Az ügy érdekessé­ge, hogy a miniállam akkori miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker a botrány miatt re­korderként, tizennyolc hata­lomban töltött év után kény­szerült lemondásra 2013-ban, majd került a következő évben az Európai Bizottság elnöki székébe. Pedig a hosszú éve­kig elhúzódó lehallgatási ügy finoman szólva sem tüntet­te fel jó színben a politikust: a luxemburgi titkosszolgálat (SREL) mindhárom megvádolt tisztje állította, hogy Juncker igenis tudott a hivatalosan so­sem engedélyezett nyomozati tevékenységükről. A SREL 2007 és 2009 kö­zött legalább hét átfogó le­hallgatási műveletet vitt vég­hez, egészen magas szinten űzték az „illegális” kémke­dést. Az egyik céljuk az volt, Jean-Claude Juncker politikai karrierjét nem tépázta meg a lehallgatási botrány Békejobb vagy balhorog érkezik Németországból? Július 1-jével Németország ve­szi át az ELI Tanácsának soros elnökségét, így az ország meg­határozó szerepet kap a követ­kező fél év politikai napirend­jének alakításában. Angela Merkel kancellár július 8-án személyesen szólal fel az uni­ós parlament (EP) plenáris ülé­sén, ahol a német EU-elnökség programját fogja prezentálni, majd erről vitázik az ott meg­jelenő - bizonyosan továbbra is csekély számú - képviselő­vel. Katarina Barley, az Európai Parlament német szociálde­mokrata alelnöke annak a re­ményének adott hangot, hogy a német elnökség a következő hat hónapban minden koráb­binál komolyabban fogja venni a jogállamisági kérdéseket és az uniós források azoktól való függővé tételét. Emlékezetes, hogy áprilisban Michael Roth, a szintén szociáldemokrata, EU-ügyekért felelős német ál­lamtitkár a Die Welt hasábja­in fenyegetett forráselvonással épp hazánkkal kapcsolatban. hogy felfedjék a Luxemburg­ban a nyolcvanas években el­követett robbantásos támadá­sok hátterét. A tegnap lezárult per is egy ilyen, 2007-es akciót vizs­gált: a tisztek az előírt proto­koll követése nélkül hallgat­tak le valakit napokig. A bí­róság végül felmentette őket, miután sikeresen érveltek az­zal, hogy az akkori miniszter­­elnök, Juncker is tisztában volt a zajló művelettel. Az Európai Bizottság volt elnöke - akit ta­núként be is rendelt a bíróság - hivatalosan sosem ismerte el, hogy tudott a lehallgatásról; igaz, soha nem is tagadta. Az egyik tárgyaláson lejátszottak egy felvételt, amelyen Juncker arról érdeklődik a SREL akko­ri vezetőjénél, hogy az elmúlt napokban jutott-e valamire a művelet. Ennek ellenére nem emeltek vádat a befolyásos po­litikus ellen. Juncker 2013 júli­usában kétórás sajtótájékozta­tón jelentette be lemondását a botrány nyomán. Egy évvel ké­sőbb Európai Néppárt őt jelöl­te az Európai Bizottság követ­kező elnökének. A bírósági eljárásnak már 2017-ben meg kellett volna kezdődnie, de Juncker az uni­ós bizottság elnökeként folya­matos halasztást kért. Tavaly ősszel egy tárgyalási forduló az exkormányfő értágulat mi­atti műtétje nyomán maradt el. HÍREK Szijjártó Péter Cipruson tárgyalt NICOSIA A koronavírus-jár­­vány nyomán újabb migráci­ós hullámok indulhatnak meg Európa irányába, ezt meg kell előzni, az illegális bevándor­lás ugyanis súlyos egészség­­ügyi és gazdasági kockázato­kat is jelent - emelte ki Szij­jártó Pétr külgazdasági és külügyminiszter ciprusi kollé­gájával közösen tartott sajtó­­tájékoztatóján. Egyetértettek abban, hogy mindkét ország­nak érdeke a szigorú ellenőr­zés az EU határain. MW Ma van a magyar szabadság napja BUDAPEST Az Országgyűlés 2001-ben június utolsó szom­batját a magyar szabadság napjává nyilvánította, arra emlékezve, hogy 1991. júni­us 19-én az utolsó szovjet ka­tona, Viktor Silov altábornagy is elhagyta Magyarország te­rületét, ezzel az ország meg­szállása véget ért. MW Hitlert méltatta a DK politikusa BUDAPEST Egy kiszivárgott hangfelvétel szerint a Demok­ratikus Koalíció XI. kerüle­ti polgármestere, László Imre az önkormányzati ülésen azt mondta: „Adolf Hitler megér­demelte, hogy annak idején a Time magazin az év emberé­nek választotta". László úgy reagált: senki nem gondol­hatja komolyan, hogy Hitlert mentegette volna. MW Erősödő vajdasági újabb , , , fertőzöttet magyar képviselet regisztráltak ÁSZ: Kulcskérdés a munkahelyek megőrzése Egyre kevesebben élnek szegénységben Folytatni kell a gyermekes családok támogatását Fotó: Shutterstock BELGRAD Az eddigi négy he­lyett kilenc képviselőt küld­het a szerbiai parlamentbe a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szö­vetség. Szabálytalanságok mi­att több helyen is megismétlik a múlt vasárnapi voksolást, ezért az eredmény még nem végleges. A korábbi választá­sokkal ellentétben idén a szer­biai választási bizottság (RIK) nem hozott létre külön inter­netes oldalt, amelyen követni lehet a feldolgozott szavaza­tokat, és a bizottság új elnöke ritkán tart sajtótájékoztatót, így médiajelentések szerint senki nem láthat bele a testü­let munkájába és az eredmé­nyek alakulásába. A legutóbbi, 85,32 száza­lékos feldolgozottságnál szü­letett előzetes eredmények alapján a voksolást fölényesen megnyerő jobbközép Szerb Ha­ladó Pártnak (SNS) 190 képvi­selője lesz a 250 tagú belgrá­di parlamentben. Ez 23-mal több, mint amennyi a kéthar­mados többséghez szükséges. A második helyen a balközép Szerbiai Szocialista Párt vég­zett 32 mandátummal. Az or­szággyűlésbe rajtuk kívül be­jutott Aleksandar Sapic olim­piai ezüst- és bronzérmes ví­zilabdázó Győzelem Szerbiá­nak elnevezésű listája, amely 11 mandátumot szerzett. A képviselőházba emellett négy nemzeti kisebbségi lis­ta jutott be, legtöbb képviselő­vel a magyarok. Az albán ki­sebbségnek 3, a két bosnyák kisebbségi pártnak pedig 2, illetve 3 politikusa jutott be a parlamentbe. A győztes SNS elnöke, Aleksandar Vucic államfő be­jelentette, minden bejutó párt­tal partnerségre kíván lépni. Elemzők szerint ez azt jelenti, hogy feltehetően nem lesz el­lenzék az új összetételű parla­mentben. MW BUDAPEST Elhunyt egy idős krónikus beteg, és néggyel, 4127-re emelkedett az azo­nosított koronavírus-fertő­­zöttek száma Magyarorszá­gon - közölte a Koronavirus. gov.hu. A kormányzati por­tálon azt írták: az elhuny­tak száma 578-re nőtt, 2663- an pedig már meggyógy­ultak. Az aktív fertőzöttek száma 886, 179 koronavíru­sos beteget ápolnak kórház­ban, 13-an vannak közülük lélegeztetőgépen. Az új, magyar fejlesztésű Covid-tesztre épülhet a koro­navírus elleni magyar oltó­anyag kifejlesztése - mond­ta az emberi erőforrások mi­nisztere a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Kásler Miklós hangsúlyoz­ta: a magyar egészségügyet önellátásra készítették fel, hiszen azt látták, hogy a jár­vány idején az európai orszá­gok magukra voltak utalva. Ezért indultak el a magyar kutatások, amelyek nagyon eredményesek - tette hoz­zá. Elkezdték szervezni az új teszt sorozatgyártását is, hogy mire egy esetleges má­sodik hullám eléri Magyar­­országot, már legyen egy, az Egészségügyi Világszervezet előírásai szerint kidolgozott diagnosztikai eszköz és terá­pia Magyarországon. A kuta­tás részeként létrehoztak egy biobankot, amely gyűjti a ko­ronavírus Magyarországon terjedő alfajait. MW BUDAPEST Eredményes volt a szegénységi küszöb alatt élők felemelése érdekében kidolgozott stratégiák végre­hajtása 2010 és 2018 között - közölte az Állami Számve­vőszék (ÁSZ). Frissen lezárt ellenőrzése alapján a szám­vevőszék közölte, hogy a sze­génység mérséklése terén el­ért eredmények elsősorban a foglalkoztatás bővítésének köszönhetőek, ezért a koro­­navírus-járvány gazdasá­gi és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében prio­ritást kell adni a munkahe­lyek megőrzésének, illetve a munkahelyteremtés ösztön­zésének. Az ÁSZ összefoglalója sze­rint Magyarországon 2010- ben a lakosság egyharmada, körülbelül 3 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt. A magyar kormány - az Eu­rópa 2020 stratégiának a sze­génység csökkentésére vonat­kozó célkitűzéseihez kapcso­lódóan - 2011-ben megalkot­ta a nemzeti stratégiát és az annak megvalósítását szolgá­ló intézkedési tervet. Magyarországon 2008 és 2017 között 908 ezerrel csök­kent a szegénységben élők száma, ami jelentősen meg­haladta a 2020-ra vonatkozó nemzeti vállalásban szerep­lő 450 ezret. A hazai népes­ség 18,9 százalékát, 1 813 000 embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztő­dés kockázata 2018-ban, ami a 2008. évi értékhez képest - az európai stratégia céljaival összhangban vállalt 5 száza­lék helyett - 9,4 százalékos csökkenés. Az elemzés bemutatja, hogy a szegénységben élők számá­nak és arányának 2010 és 2018 közötti számottevő csök­kenése elsősorban a foglalkoz­tatás jelentős bővülésének és ezzel párhuzamosan a mun­kanélküliség csökkenésének volt köszönhető. A munkahe­lyek járvány miatti megszű­nése ezért komoly kockázat a szegénység mérséklésében el­ért eredményekre is. Az, ÁSZ szerint indokolt te­hát, hogy a gazdaságvédel­mi intézkedésekkel ösztönöz­zék a munkahelyek megtar­tását és új munkahelyek lét­rehozását. Annak érdekében, hogy ne növekedjen a relatív szegénységben élők, illetve a szegénység kockázatának ki­tett háztartások aránya, foly­tatni szükséges a gyermekes családok kiemelt támogatását és célszerű a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése. MW A győztes Aleksandar Vucic mindenkivel tárgyalni szeretne Fotó: MTI %

Next

/
Thumbnails
Contents