Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-26 / 148. szám
2020. JÚNIUS 26., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD <j Jogszerűen lett nemzetstratégiai jelentőségű a KESMA bővítése Sokszínű maradt a sajtó Biztosítottak a szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei - írja az Alkotmánybíróság Fotó: MTI Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzéki képviselők utólagos normakontrollindítványát. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Az Alkotmánybíróság tegnap közzétett határozatában megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenes a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) által az Echo Hungária TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zrt., a Magyar Idők Kiadó Kft., a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft., valamint az Opus Press Zrt. megszerzésének nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéséről szóló kormányrendelet. Az országgyűlési képviselők negyede fordult utólagos normakontroll-indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, mert állításuk szerint a kormányrendelet, amely az említett gazdasági társaságok összefonódását megállapította, sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt. Az indítványozók szerint a rendelet továbbá alaptörvény-ellenes amiatt is, hogy a kormánynak az összefonódás tekintetében a közérdek fennállására vonatkozó érvei megalapozatlanok, ezért a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés feltételének nem felelnek meg. A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés azzal a következménnyel járt, hogy az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatalnak nem kellett bejelenteni, ezért a Médiatanács sem vett részt szakhatóságként az eljárásban, így nem vizsgálta, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje is biztosítja-e a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalomszolgáltatás piacán. Az indítványozók álláspontja szerint ez sértette a média sokszínűségét, így az Alaptörvényben rögzített, a sajtó sokszínűségére vonatkozó rendelkezést. Az Alkotmánybíróság döntésében hangsúlyozta, hogy a médiacégek összefonódása, a gazdasági, illetve versenyjogi értelemben vett fúziója - amelynek létrejötte és engedélyezése terén a kormánynak gazdaságpolitikai hatásköréből eredően széles körű jogosítványai vannak - nem.jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét. A kormánypolitika meghatározása a kormány feladata és felelőssége, ennek része a gazdaságpolitika meghatározása is. Az Alkotmánybíróság határozatában lényegében két alkotmányos érték összemérése történt meg - áll a szervezet közleményében. Az egyik oldalon a kormányzati minősítés alapjául szolgáló közérdek, a másikon pedig a sajtó sokszínűségéhez fűződő alkotmányos érdek. Előbbivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, nem feladata annak tartalmi minősítése, hogy a kormány mit tart nemzetstratégiai szempontból közérdeknek, azt csak szélső határesetekben bírálhatja felül, jelen eset azonban nem tekinthető ilyennek. A vizsgált ügyben lehet észszerű, a médiapiac sajátosságaiból következő indoka annak, hogy egy adott piaci szegmensben koncentráltabb médiatevékenység valósuljon meg; Annak megítélése, hogy egy konkrét beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelten közérdekűnek minősül-e, alapvetően gazdaságpolitikai döntésnek tekinthető, ami elsődlegesen a kormány politikai felelősségi körébe tartozik. A sajtó sokszínűségével mint alkotmányos értékkel kapcsolatos mérlegelés során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók nem hivatkoztak olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a kormányrendelet támadott szakasza nem alaptörvény-ellenes, így az utólagos normakontroll-indítványt elutasította. HÍREK Amerikai-lengyel megállapodás WASHINGTON Védelmi együttműködésről írt alá megállapodást Donald Trump amerikai és Andrzej Duda lengyel elnök. Duda szerint nagyon fontos a majdani egyezmény az európai biztonság és Lengyelország nemzetbiztonsága szempontjából, és bejelentette, hogy a korábban jelzettnél több amerikai katonáttelepítenek lengyel földre. A koronavírus-járvány kitörése óta Duda az első külföldi vezető, aki a Fehér Házba látogatott. MW Nyílnak az átkelők az ukrán határon KIJEV Legkésőbb hétfő reggel megnyílik mind az öt közúti átkelőhely a magyar-ukrán határon - jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap Kijevben az ukrán kollégájával, Dumitro Kulebával közös sajtótájékoztatón. A magyar-ukrán gazdasági együttműködéssel foglalkozó kormányközi vegyes bizottság hét év kihagyás után tartott ismét ülést. Szijjártó fontosnak nevezte, hogy a kárpátaljai nemzeti közösség oktatási és nyelvhasználati jogait érintő vitákat a két ország civilizált mederben tartsa, ne lehetetlenítsék el más területeken az együttműködést. A miniszteri találkozó egyik célja Orbán Viktor magyar miniszterelnök és VolodimirZelenszkij ukrán elnök találkozójának előkészítése volt. MW Jövőre szigorítják a katások adózását Okafogyott főtanácsnoki indítvány Fokozódó bűnözéshez vezethet a korlátozás Bízunk a rendőrökben Sokat tettek a polgárbarát rendőrkép kialakításáért Fotó: MW BUDAPEST Július közepén dönthet a kormány olyan nagyrendezvények megtartásáról, amelyekre az augusztus tőéig érvényes létszámkorlátozások miatt nincs lehetőség. Ha a járványhelyzet megengedi, akkor az augusztus 20- ai Szent István-napi programokat meg lehet tartani - jelentette be Gulyás Gergely tegnap a kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, az ünnepség része lenne a gazdaság újraindításának is, hiszen a szolgáltató és zeneipar, valamint a rendezvényszervezés szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a koronavírus-járvány miatt. Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a kevésbé pesszimista forgatókönyv vált valóra, de így is 120-130 ezer ember veszíthette el az állását a vírus miatt. A kormány célja továbbra is az, hogy annyi munkahelyet teremtsen, amennyi a vírus miatt megszűnt, ezért jött létre a gazdaságvédelmi operatív törzs is Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével - közölte. Bejelentette, hogy jövőre változnak a kisadózó vállalkozások tételes adójára (kata) vonatkozó szabályok, a cél, hogy megszűnjenek a katával való visszaélések, a bújtatott foglalkoztatás. Elmondta: az iparkamara véleménye is az volt, hogy a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel a nagyvállalkozások élGulyás Gergely Fotó: MTI nek vissza, ami azzal is járt, hogy a munkavállalók munkaügyi védelme is megszűnt. A módosítás szerint ha valaki katázik, akkor hárommillió forint feletti számlák esetén - ha ugyanaz a számlák kibocsátója - 40 százalékos adót kell fizetni a hárommillió forint feletti részre. A módosítások 2021 januárjában lépnek életbe. A havi fix tétel, amely most az adózó választásától függően 50 ezer vagy 75 ezer forint, nem változik. A tárcavezető arra kérte az embereket, hogy a nemzeti konzultációs ívek kitöltésével segítsék a kormány munkáját. Elmondta: a véleménykérés módjával lehet vitatkozni, egyet nem érteni, de a konzultációs ívek eltulajdonítása, összegyűjtése bűncselekmény. MW BRÜSSZEL A magyar menekültügyi szabályozás jelentős része sérti az uniós jogot - közölte tegnap az ügyben vizsgálódó észt főtanácsnok, Priit Pikamae álláspontját az Európai Unió Bírósága, amelynél az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A főtanácsnok szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására a szerb-magyar határon létrehozott tranzitzónába való belépési kötelezettség és a belépők számának drasztikus korlátozása akadályozza, hogy a kérelmezők megfelelően benyújtsák kérelmüket. Valamennyi menedékkérő tranzitzónában való elhelyezése sérti a befogadási irányelvet, és a magyar szabályok nem tartják tiszteletben azt az uniós követelményt sem, amely szerint kérelmezőket nem lehet négy hétnél tovább a tranzitzónában tartani. Okafogyott a főtanácsnoki indítványt, hiszen a tranzitzónák már nem működnek - reagált Varga Judit igazságügyi miniszter. Emlékeztetett rá: azokat azután zárta be a kormány, miután az unió bírósága egy másik ügyben, május 14-én - az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi ítéletének ellentmondva - úgy döntött, hogy a tranzitzónában való tartózkodás őrizetnek minősül. Hozzátette: az ország külképviseletein biztosított a menedékkérelem benyújtásának lehetősége. MW MAGYARORSZÁG A magyarok túlnyomó többsége elégedett a rendőrök munkájával - derül ki a Századvég felméréséből. A kutatást annak apropóján végezték, hogy az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban kitört politikai tiltakozások és zavargások miatt a rendvédelmi szervek a kritikák kereszttüzébe kerültek. Az elemzésben azt írták, a nyílt társadalmat támogató baloldali szervezetek és politikusok amellett lobbiznak, hogy vizsgálják felül a rendőrség szerepét, funkcióját és korlátozzák a rendőri állományt. Emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Államokban a minneapolisi önkormányzat feloszlatta a rendőrséget, Seattle elfoglalt városrészében pedig fegyveres demonstrálok rendőröktől mentes „autonóm zónát” kiáltottak ki. Brüsszelben tüntetők rendőrautókat támadtak meg, Londonban elkergették a rendőröket, és hasonló jelenségek figyelhetők meg más európai nagyvárosokban is. A Századvég tavaly őszi, a lakosság értékrendjét vizsgáló kutatása szerint a magyar társadalom kétharmada kiemelten fontosnak tartja az olyan, a renddel összefüggő tényezőket, mint a biztonság, a szabályok követése vagy az engedelmesség. Nemzetkö-A Századvég kutatásából kiderült, hogy hazánkban a megkérdezettek 73 százaléka bízik a rendőrségben, és 79 százalékuk elégedett a rendfenntartók munkájával. Vizsgálták a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos véleményeket is. A megkérdezettek 80 százaléka szerint nem valós az a magyar sajtóban is megjezi vizsgálatokból 2017-ben kiderült, hogy Európa 30 országából négy értékrendbeli válaszlehetőség közül a magyarok 41,7 százaléka választotta a rend fenntartását a legfontosabb célnak, ezzel Magyarország a felső kétharmadba került. lent állítás, hogy „Magyarországon a rendőrök indokolatlanul erőszakosan lépnek fel az intézkedések során”. A válaszadók 82 százaléka elutasította azt a felvetést, hogy hazánk „rendőrállam, ahol túlzott hatalma van a rendvédelmi szerveknek”, 13 százaléknyian azonban sokallják a rendőrség jogosítványait. A magyarok kétharmada több rendőrt látna szívesen az utcákon. Miközben New York és Los Angeles baloldali vezetése csökkenti a rendőrség finanszírozását, nálunk az emberek 88 százaléka elutasítana egy ilyen lépést, és 87 százalék szerint ez a bűnözés fokozottabb elterjedésével járna - ismertette kutatása eredményét a Századvég. MW Legfontosabb érték a biztonság »
