Heves Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-12 / 136. szám

2020. JÚNIUS 12., PÉNTEK GAZDASÁG y Vannak szakoktatók, akiknek közel a duplájára nőtt a fizetése Nem várt nagy béremelés Átlagosan 30 százalékkal emelkedik a fizetése a szak­képző intézmények tanára­inak, ha jól és sokat teljesí­tenek. Az érdekképviseletük és az oktatók is elégedettek a változással. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu OKTATÁS Júliustól 32 ezer szakképzési oktató jogállása és fizetése változik meg, köz­alkalmazotti státusz helyett a munka törvénykönyve sze­rint foglalkoztatják őket, és ez lehetővé teszi, hogy átlagosan 30 százalékkal többet keres­hessenek.- Az új rendszer egyértel­műen elismeri a többletmun­kát, az jár jobban vele, aki ki­emelkedően teljesít - mond­ta Tóth József, a Magyar Köz­oktatási és Szakképzési Szak­­szervezet (MKSZSZ) elnöke. Beszámolója szerint az okta­tók 90-95 százaléka elégedett a bérajánlatával, kevesen van­nak, akik nem fogadták el a jogállásváltást. Közéjük tar­toznak azok, akik életkoruk miatt kedvezőbbnek ítélték, hogy a nyugdíjazásukat és a végkielégítésüket kérjék. Csupán néhányan keveslik a fizetésemelés mértékét, leg­inkább azok, akik a tanításon kívül nemigen vállaltak sem­mi pluszt, például munkakö­A pluszfeladatok vállalásáért mostantól több pénz jár a szakképzésben zösség-vezetést vagy egyéb többletfeladatot. Az új bér­alapba beépítették a vezetői pótlékot és az alapbéren fe­lüli egyéb kereseti elemeket, a maradványt pedig teljesít­ményalapon, minőségi szem­pontok szerint osztották szét - magyarázta a Magyar Nem­zetnek a szakszervezeti elnök. Úgy vélte, mindenképp pozi­tív elmozdulás, hogy a plusz­terhek vállalásáért mostantól több pénz jár. Hosszú távon éppen a differenciálás lesz az, ami vonzó pályaképet ad az új oktatóknak és motiválja a már pályán lévőket is - tette hozzá. Tóth József szerint az iskola­­igazgatók jól oldották meg az értékelést, amely jól körülha­tárolt módszertani szempon­tok szerint, szigorúan adatok és dokumentumok alapján va­lósult meg, a végső pontszá­mot számítógépes rendszer segítségével kalkulálták ki, személyes szimpátiának eb­ben nem lehetett szerepe.- A kollégák többségének magasabb volt a béremelése, mint amire számítottak - nyi­latkozta a lapnak a Budapes­ti Gazdasági SZC Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnázi­um igazgatója. Koronkáné Já­­rai Annamária szerint a fiatal oktatók és az osztályfőnökök jártak a legjobban, megérde­melten. A szakképzés iránt elvárás, hogy ne steril tudást közvetítsen, hanem az életre készítsen fel, és valódi mun­katapasztalatot is adjon - mu­tatott rá az igazgatónő. A mos­tani változások nemcsak a fi­zetéseket érintik, hanem egy szabadabb, életszerűbb okta­tási rendszer alapjait terem­tik meg. Eddig például, ha je­lentkezett egy tapasztalt vál­lalati szakember, közoktatás­ban szerzett pedagógiai gya­korlat híján csak 200 ezer fo­rint körüli gyakornoki fize­tést kaphatott. Ilyen feltéte­lekkel pedig nehéz tanítás­ra bírni a cégek szakembere­it. Az új szabályozás nagyobb rugalmasságot biztosít. Az igazgatónő hozzáfűzte, a pe­dagógusok korábbi juttatá­sai - például az utazási ked­vezmények - megmaradtak, elfogadható lett a munkaidő nagysága, és kicsit több lett a szabadság is. Ezenfelül mos­tantól a be nem töltött mun­kakörbe tartozó feladatokat és a tartósan távol lévő oktató helyettesítését a kollégája túl­óradíjért láthatja el. Bagány Máténak, a Miskolci Szakképzési Centrum Bláthy Ottó Villamosipari Szakgim­názium oktatójának a fizeté­se majdnem a duplájára, 214 ezerről 404 ezer forintra nőtt. Az elektronikát, elektrotech­nikát tanító fizikatanár a lap­nak elmondta, hogy iskolájuk­ban mindenki többet keres az új szerződéssel. Nem számí­tott ekkora emelésre, és úgy látja, hogy kiemelték azokat a kollégákat, akik valóban szív­­vel-lélekkel tesznek az iskolá­ért. Hangsúlyozta, hogy az or­szágnak jól képzett szakem­berekre van szüksége, ezért nem mindegy, hogy az iskolát csak munkahelynek vagy hi­vatásnak tekintik azok, akik a fiatalokat oktatják. hírek Betiltották a Novis életbiztosítását BUDAPEST Betiltotta a szlovák Novis Biztosító Sensum be­fektetési életbiztosításának magyarországi értékesítését a Magyar Nemzeti Bank a jog­szerű állapot helyreállításáig - közölte a jegybank. Tájékoz­tatása szerint a biztosító az ügyféltájékoztatás során nem a jogszabályban előírt számí­tási módszertan szerint hatá­rozta meg a teljesköltség-mu­­tató értékét, a termék egyes - mögöttes eszközalapjainak várható teljesítményét. így azt sem, hogy az ügyfelek várha­tóan mekkora összegre szá­míthatnak a lejáratkor. MW Új nemzeti digitális keretstratégia INFOPARLAMENT Új infokom­munikációs keretstratégia van előkészületben, a nem­zeti digitalizációs stratégia a 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszakban hoz­zájárul az ágazat sikeres po­zicionálásához a magyar és uniós forrásokért - mondta tegnap, a 10. jubileumi, on­line rendezett Infoparlament konferencián Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár. Hozzá­tette: tovább kell haladni a gi­gabites és az 5G-célok eléré­sének irányába, az eddiginél jóval nagyobb erőfeszítése­ket téve. Mivel a nemzeti in­fokommunikációs stratégia lejárt, annak a helyébe lép majd a több részből álló új ke­retstratégia. MW Fulladást okozhat a kedvelt édesség Ha bárhol ilyet vásárolt, ne egyék meg! - kéri a Nébih Fotó: Nébih Jelentős károkat okozott a sok fagyos éjszaka Drágább a cseresznye Megkezdődött a szüret, de csúszik a szezon Fotó: Lang Róbert FIGYELMEZTETÉS Fulladásve­szély miatt visszahívta a Jelly mini Cups zseléket a Nemze­ti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), és arra kéri a vásárlókat, hogy semmi eset­re se fogyasszák el a terméket, amelyből a jelenlegi informá­ciók szerint több kiskereske­delmi egységbe is érkezett. A Nébih honlapján közzé­tett információk szerint a dán hatóság ellenőrzése so­rán megállapította, hogy a zselés édesség előállítása so­rán olyan adalékanyagokat használtak fel, amelyek a ter­mék állagát úgy változtat­ják meg, hogy fulladást okoz­hatnak. Az összetevők kö­zött szerepel a karragén és a szentjánoskenyér-liszt, ame­lyek egyébként élelmisze­rekben engedélyezett adalék­anyagok, többek között éte­lek sűrítésére, emulgeálásra használják őket. A zselésítő anyagot tartalmazó Jelly mi­ni Cups termékek alakjuk és állaguk miatt megakadhat­nak a torokban, és a légutat elzárva esetlegesen fulladást okozhatnak. Ezért az Európai Unióban jogszabály tiltja szá­mos zselésítőanyag használa­tát ezekben a termékekben. A Jelly mini Cups zselé szi­lárd állagú édesség, melyet kis méretű, félmerev mű­anyagból készült kelyhekbe vagy kapszulákba töltenek be, egy falatban való elfogyasz­tásra valók a kelyhekre vagy kapszulákra gyakorolt nyo­mással a szájba juttatva őket. Az érintett termékek: a Girl Jelly Fruity Bites, a Boy Jelly Fruity Bites, a Fruitery Jelly Assorted Jar, a Fruitery Jelly Assorted Bag, a Pentagon Cup Jelly Snacks Bag, a Pentagon Cup Taro (Bag), a Pentagon Cup Taro (Jar) és az Assorted Jelly Snack. MW Több áramot termeltek a napelemek ENERGIA Idén csaknem 124 százalékkal haladta meg az előző évi szintet a napelemek által termelt energia Magyar­­országon - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabá­lyozási Hivatal adataiból. A ta­valyi primer belföldi felhasz­nálás 2018-hoz képest gyakor­latilag nem változott, az egyes energiatermékekben azon­ban eltérő változások voltak. A szén, az éghető megújuló energiaforrások és a villamos energia nettó importfelhasz­nálása csökkent, míg a föld­gáz, valamint a nem éghető megújuló energiaforrások és a nukleáris energia felhasz­nálása nőtt. Ami az energiahordozók ter­melését illeti, 2019-ben a szén­­termelés csaknem 13 száza­lékkal, a földgáztermelés pe­dig 10 százalékkal esett visz­­sza. A primer belföldi felhasz­nálás forrásának nagy részét a kőolaj- és földgázbehozatal biztosította. Az elsődleges megújuló energiahordozók közül a napenergia felhasználá­sa több mint kétszeresére, a bioüzemanyagok termelé­se pedig 6 százalékkal nőtt. A szilárd biomassza-termelés és -felhasználás csökkenése tovább folytatódott. A hivatal közlése szerint a bruttó vég­ső villamosenergia-fogyasz­­táson belül a megújuló ener­giaforrásokból előállított vil­lamos energia részaránya 1,4 százalékponttal, 9,7 százalék­ra emelkedett. MW PIAC A tavaszi fagyok és az aszály miatt jelentősen keve­sebb lesz az idei cseresznye­termés, fogyasztói ára pedig az előző évek átlagához ké­pest akár 20-30 százalékkal is magasabb lehet - közölte a FruitVeB alelnöke. Apáti Fe­renc hozzátette, hogy a koráb­bi jó évjáratok 15-16 ezer ton­nás termésével szemben az idén ennek mindössze a har­madát várják. Az alelnök elmondta, hogy a március közepe és május kö­zepe közötti két hónapban ta­pasztalt, páratlanul sok fa­gyos éjszaka nagyon jelentős virág- és terméskárokat ered­ményezett. A megmaradt virá­gok termékenyülését, illetve a terméskezdemények kötődé­sét pedig már a csapadékhi­ány is hátráltatta. Különösen nagy a terméskiesés a korán érő fajtáknál, a középidőben és későn, június végén, július elején érő fajták valamelyest kedvezőbb képet mutatnak. A cseresznyeszezon a Rita fajtával május második felé­ben indul, az első korai fajta, a Bigarreau Burlat betakarítá­sa általában május végén zaj­lik. Ebben az évben a virágzás ugyan korábban kezdődött az átlagosnál, de a márciusi és áprilisi fagyok, valamint a borús, hűvös májusi időjárás miatt jelenleg szűk egyhetes csúszásban van a szezon. Az elmúlt időszakban érke­zett és várhatóan a következő napokban is várható folyama­tos esőzések miatt pedig to­vábbi mennyiségi és minősé­gi károk fenyegetnek, általuk tovább csökkenhet az egyéb­ként is szűkös hazai kínálat. A cseresznye ugyanis külö­nösen érzékeny az érés idő­szakában a csapadékra: tar­tós vízborítás esetén a gyü­mölcs felreped, ami értékesít­­hetetlenné teszi - tette hozzá Apáti Ferenc. Az alelnök közölte: a cse­resznye termőterülete az el­múlt évtizedben az ezred­forduló környéki ezer hek­tárról messze nagyobbra nőtt, jelenleg mintegy 3000 hektár. A legjelentősebb termesztőkörzetek Pest, Bács- Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemp­lén, Szabolcs-Szatmár-Be­­reg és Heves megyében van­nak. Az éves termésmennyi­ség az elmúlt tíz évben 5-20 ezer tonna között ingadozott, az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyok­tól függően változik, egy átla­gos évben 3-4 milliárd forint közötti. A cseresznye 3-4 szá­zalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazat­ban. A termés 80-90 száza­lékát általában belföldön ér­tékesítik, a többi külföldi pi­acokra - döntően a szomszé­dos országokba - kerül, az im­portált cseresznye mennyisé­ge csekély és az drágább is - tette hozzá. MW

Next

/
Thumbnails
Contents