Heves Megyei Hírlap, 2020. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-09 / 108. szám
2020. MÁJUS 9., SZOMBAT SPORT 15 beszélni. Az nem titok, a vezetőkkel egyeztettünk már a hogyan továbbról, én szeretnék a klubnál maradni, és úgy vettem észre, részükről sincs ennek akadálya. Ha leülünk tárgyalni, bizonyára hamar megegyezünk. Ez viszont odébb van, egyelőre nem vágyom másra, mint hogy élvezzem a karrieremből hátralévő időszakot. Ráadásul vannak még céljaim. Mindvégig bízott abban, hogy be tudják fejezni az idényt, edzésben volt a karantén alatt Fotó: Földi Imre A visszavonulása után is a Mól Fehérvár FC-nél maradna Juhász Roland. A 36 éves hátvéd szeretné bajnoki címmel vagy kupagyőzelemmel lezárni a pályafutását. Pietsch Tibor/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Pezsgőt bontott, amikor végérvényessé vált, hogy folytatódik a bajnokság?- Ha azt nem is, mint oly sokan, én is örültem a döntésnek - felelte a Nemzeti Sport érdeklődésére a Mól Fehérvár FC csapatkapitánya, a nyári visszavonulását már a télen bejelentett Juhász Roland.- Bár úgy érzem, a körülményekhez képest sikerült a legtöbbet kihozni az elmúlt időszakból, elég volt már az otthoni edzésekből. Remek programot kaptunk a klubtól, de a futballspecifikus mozgások nagyon hiányoztak. A labdáról nem is beszélve! Jó volt újra edzésre menni, a csapattársakkal találkozni. Még úgy is, hogy ezekben a napokban is számos előírást be kell tartanunk, de ha ez az ára annak, hogy megint játszhassunk, legyen!- Ha nem tévedek, az MLSZ döntése nem csak azért tette boldoggá, mert ismét labdába rúghatott.- Persze, az is rögtön eszembe jutott, hogy mégis a pályán fejezhetem be a karrieremet. Március hetedikén, a Puskás Akadémia ellen játszottam legutóbb, de aznap egy sérülés miatt csak egy félidő jutott nekem. Nem így szerettem volna elbúcsúzni, ez az igazság. Jelen állás szerint megadatik, hogy az utolsó tétmeccsem ne egy olyan bajnoki legyen, amelyen sérülés miatt le kell kéredzkednem. Hiányérzet így is lesz bennem, mert nem ülhetnek szurkolók a lelátón, de ahhoz képest, hogy nemrég annak a lehetősége is fennállt, hogy többé nem ölthetek Vidi-mezt NB I-es mérkőzésen, nincs okom keseregni.- Láttam képeket az egyik edzésükről, egy pillanatra azt hittem, kapusedzésen vesz részt...- No igen, harminchat éves koromra azt is megéltem, hogy egészségügyi okból kesztyűt kell húznom. Ez van, ezt kell elfogadni, és mivel mindmáig imádok focizni, el is fogadom. Vigyáznunk kell magunkra - is. A futball kontaktsport, nehéz kizárni, hogy a játék hevében ne érintkezzünk egymással, de ami tőlünk telik, megtesszük, hogy megfeleljünk az előírásoknak, miközben a klub is figyel ránk. Az öltöző helyett a pályán találkozunk, mindenki edzésszerelésben érkezik, a végén abban is távozik. Fertőtlenítjük a cipőket és a labdákat is, mindent, amit csak lehet. Nem mondom, hogy a világ legkönnyebb dolga így edzeni, de még mindig jobb, mint otthon futni.- Amíg otthon futott, egyszerkétszer eszébe jutott, hogy meglehet, az a bizonyos felcsúti meccs volt az utolsó?- Igyekeztem nem gondolni rá. Elvoltam, tettem, amit tennem kellett, úgy veselkedtem neki a „házi feladatoknak”, hogy becsülettel megcsinálom. Egyrészt sosem voltam az a típus, aki a kibúvókat keresi, másrészt az is hajtott, hogy ha egyik napról a másikra bejelentik a folytatást, ne teljen sok időbe, amíg utolérem magam. Nekem már nincs sok időm a pályán, nem állhatok úgy hozzá, hogy ráérek még... A mentalitásom olyan, mint tíz vagy húsz éve volt, régen is pozitívan gondolkodtam, most is. Mindvégig bíztam abban, hogy be tudjuk fejezni az idényt. Ennek azért is örülök, mert úgy tűnik, idehaza sikerült időben megfékezni a vírust, és ha lassacskán is, de minden visszatérhet a régi kerékvágásba. Apró lépésekkel haladunk, ám ezeket is értékelnünk kell.- Közel a harminchéthez nehéz volt az újrakezdés?- Mivel edzésben voltam, nem. Hála az égnek, jó géneket örököltem, szerintem még fél évvel a visszavonulásom után is bevethető állapotban lennék... Nagy a mozgásigényem, biztos, hogy a jövőben is hetente többször fogok edzeni. Nem akarok leereszteni, nem akarok százhúsz kilósán jönnimenni. Az nem én vagyok.- Hallani, hogy a következő idényben is nap mint nap felbukkanhat Fehérváron, méghozzá pályaedzőként.- Hallani erről, igen... Konkrétum és aláírt szerződés híján azonban korai erről- Úgymint?- Jó lenne bajnoki címmel vagy kupagyőzelemmel lezárni ezt a fejezetet, másfelől amit a télen mondtam, ma is igaz: ha eljön a napja, egészségesen akarom elhagyni a pályát.- Hány meccsre tervez még?- Ha minden jól megy, a nyolc bajnoki mellett három kupamérkőzés vár ránk, de nem gondolnám, hogy az öszszesen játszanom kellene. Ha kirobbanó formában lennék, akkor sem. Ami előttünk áll, abban nem feltétlenül nekem kell a középpontban lennem. Amennyi lehetőséget kapok, megbecsülöm, ezt ígérhetem. A lényeg, hogy még segítsem a Vidít. Ha egy percig, akkor addig, ha a pálya széléről, akkor onnan.- Ez már-már búcsúbeszédként hangzik.- Ott még nem tartunk! Amíg futballista vagyok, azért küzdők, hogy bekerüljek a csapatba. Mindamellett reálisan látom a helyzetem, maximálisan tiszteletben tartom, ha a szakmai stáb úgy dönt, ne Juhász Roland szerepeljen a védelemben, hanem más. Nekem az is megfelel, ha a kapuba állítanak, úgyis van kesztyűm... A szövetségi kapitány két hét karantén után állhat újra munkába Újabb életjel: hétfőn Rossi visszatér A Magyar Kupa döntőjén már jelen lehet Fotó: Török Attila LABDARÚGÁS Egyre közelebb jár az újrakezdéshez a futballvilág és ezen belül Magyarország, egyre erősebbek az életfunkciók. Ennek az egyik félreismerhetetlen jele - azon kívül, hogy május 23-án a Magyar Kupa-elődöntőkkel újraindul a szezon hogy hétfőn visszatér Budapestre Marco Rossi szövetségi kapitány. Az 55 éves szakember március 21-én utazott haza otthonába, Pozzuoliba, a Nápoly melletti festői városba, és azóta ott tartózkodik. Ennek már lassan ötven napja, és eközben - leszámítva egyegy röpke sétát - ki sem tette a lábát a lakásából, ahol feleségével, Mariellával és lányával, Gaiával tartózkodik. Rossi vízilabdázó fia, Simone - az élvonalbeli Ortigia játékosaként - Szicíliában tölti a „karanténszünetet”. Vasárnap azonban vége a kényszerszabadságnak, este autóba ül, Magyarországra utazik, ahol azonnal koronavírustesztnek vetik alá, jóllehet semmilyen panasza nincs. Nem is lehet, hiszen családtagjain kívül senkivel sem érintkezett az elmúlt hét hétben. A vírusteszttel azonban még nincs végük a megpróbáltatásoknak: a kötelező protokoll szerint két hétig karanténban kell maradnia a kapitánynak, immár Budapesten, azaz nem tekintheti meg a helyszínen május 23-án a két Magyar Kupa-elődöntőt - MTK-Honvéd és Mezőkövesd- Mol Fehérvár FC -, de a viszszavágóra, 26-ára már kiszabadul a „házi őrizetből”, és természetesen az NB I május 30- án esedékes 26. fordulójának is megnézheti több mérkőzését. Egyébként a Ferencváros is május 23. és 27. között pótolja két elmaradt meccsét a Debrecen, illetve az Újpest ellen. A nagy érdeklődéssel várt Újpest-Ferencváros-derbit május 27-én 20 órakor játsszák le a Szusza Ferenc Stadionban, előzőleg 23-án délután a Fradi a Debrecent fogadja az NB I első fordulójából elhalasztott mérkőzésen. A Magyar Kupa döntőjét pedig - most még ismeretlen szereposztásban - június 3-án rendezik, ezen természetesen már jelen lehet a szövetségi kapitány. Rossinak bőven lesz dolga a tévékészülék előtt, mivel május 16-án, jövő szombaton már pattog a labda a Bundesligában, és természetesen pályára lépnek a magyar játékosokat foglalkoztató csapatok is. A RB Leipzig - soraiban Gulácsi Péterrel és a sérüléséből felgyógyult Willi Orbánnal - a Sallai Rolandot foglalkoztató Freiburgot fogadja, Szálai Ádám csapata, a Mainz pedig Kölnbe látogat 17-én, vasárnap. Orbánról kedvező információkat kapott a kapitány. Bár a kiváló középhátvéd lábadozása jócskán elhúzódott, fél évig tartott, sokkal tovább, mint amennyiről a kezdeti, optimista prognózisok szóltak - október 30-án a Wolfsburg ellen 6-1-re megnyert Német Kupa-mérkőzésen sérült meg a térde -, s közben operációra is szükség volt, de már játékra kész állapotban van. Gulácsi a Bundesliga egyik - ha nem a - legjobb kapusa, Sallai és Szálai is egészséges, szóval bőven játékba lendülhetnek a válogatott tétmérkőzéséig, bármikor is legyenek azok. A lényeg: már látszik a fény az alagút végén. Ch. Gáli András JEGYZET Nemzeti póló Ch. Gáli András jegyzet@mediaworks.hu Kovács dr. - Bodnár dr., Szívós, Hámori, Vindisch, Konrád I dr., Konrád ül dr., csere: Németh. Edző: Mayer Mihály. 1972. december 3-án ebben az összeállításban nyerte meg a Bajnokcsapatok Európa-kupáját az OSC vízilabda-csapata. B. Mitrovic - Manhercz, Prlainovic, Randelovic, Hárai, Erdélyi, D. Brguljan. Csere: Ubovic 1, Bundschuh, Sémán 1, Kovács Gergő, Burián. Edző: Vad Lajos. 2020. február 21- én, mikor az OSC bombameglepetésre idegenben 12-9-re legyőzte a Pro Reccót, és ezzel a Bajnokok Ligája-csoportjában az élre ugrott, így állt fel az akkor már A-Híd OSCÚjbuda nevet viselő együttes. Mi a szembeötlő különbség a két névsor között, leszámítva azt, hogy 48 évvel ezelőtt az orvosegyetemiek között hemzsegtek a doktorok? (Mielőtt tovább siklanánk: ez sem elhanyagolható differencia, jól mutatja, mennyire megváltozott az uszodai szellem öt évtized leforgása alatt.) Szóval, a különbség. Az 1972-es BEK-győztes gárdát kizárólag magyar pólósok alkották, míg a mostanit... nos, nem kizárólag. Olyanynyira nem, hogy Mitrovic kapus, Prlainovic, Randelovic és Ubovic szerb, Brguljan montenegrói, Bundschuh Erik ugyan etnikumát tekintve magyar, de Kassán látta meg a napvilágot, Sémán pedig Eperjesen, ám ő tősgyökeres szlovák. Az annyi, mint hét. Ennyien nem (csak) magyar állampolgárok, a kezdő hetesben csupán Erdélyi, Manhercz és Hárai honfitársunk, plusz a két csere, Kovács Gergő és Burián Gergő. De az OSC helyett bármelyik élcsapatunkat kipécézhettük volna, mindenütt szép számmal szerepeltek külföldiek a márciusban felfüggesztett OB I-ben. (Azon most ne rágódjunk, hogy üyen-olyan trükkökkel kit minősítettek kenyéradóik „pólómagyamak”, attól még az illető nem a Csasziban vagy a Margitszigeten sajátította el ennek a „magyar” sportágnak az alapelemeit) No de most jön az egymillió dolláros kérdés: amikor hétfőn arról dönt a szövetség elnöksége, hogy mikor folytatódjék a bajnokság - ha ugyan folytatódik, mert csütörtökön a pontvadászat befejezése mellett voksolt a liga -, vajon hányán maradnak itt a légiósok közül? Az OSC-nél egy sem, mert az új szponzor Mólnak ez a kikötése, de a Fradit leszámítva szinte mindenütt megszabadulnak a külföldiektől, hiszen a korónavírus, meg a lokális politikai csatározások megtépázták a büdzséket. Végre meghallgatásra talál a szakma óhaja: tehetséges magyar fiatalokkal töltik fel a klubok a keretüket. Hogy mindezt önzetlen sportágszeretetből teszik, vagy mert elfogyott a pénzük, az szinte mindegy is. A fő, hogy újra magyar lesz a honi póló. Juhász Roland örül, hogy legalább a pályán búcsúzhat Már felvette a kesztyűt
