Heves Megyei Hírlap, 2020. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-02 / 102. szám
2020. MÁJUS 2., SZOMBAT 12 TÖRTÉNELEM „E nemzet úttörő szerepet játszott a totális rendszerek megsemmisítésében” Szabadon választott parlament Korabeli beszámolók és jegyzőkönyvek alapján idézzük fel, mi történt napra pontosan 30 évvel ezelőtt, a második világháború utáni első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülésén. Nagy Mátyás matyas.nagy@mediaworks.hu ÉVFORDULÓ „Remélem, hogy Európa, Amerika és a világ más országai tudni fogják azt, hogy ez a kis nemzet most úttörő szerepet játszott a totális rendszerek megsemmisítésében” - mondta Antall József 1990. május 23-án az Országgyűlésben, a miniszterelnöki eskütételét követő beszédében. A több évtizedes kommunista diktatúra utáni első szabadon megválasztott kormányfő szavai hűen tükrözik a rendszerváltás időszakának reményteljes közhangulatát. Valamennyi magyar úgy érezte akkoriban, hogy valami nagy dolog történik. A nagy remények az előző év nyarától erősödtek, amikor 1989. június 13-án megkezdődtek Budapesten a nemzeti kerékasztal-tárgyalások az állampárti Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), az 1989. március 22-én alakult Ellenzéki Kerekasztal (EKA) és a társadalmi szervezetekből és mozgalmakból álló harmadik oldal között. A három hónapos tárgyalássorozat végén megállapodtak a békés átmenet programjában, a többpárti szabad választások kiírásában és feltételeiben is. Az 1990-es parlamenti választáson 58 párt és 1623 jelölt indult, 19 párt tudott területi, 12 pedig országos listát állítani. Csaknem ötmillió ember voksolt a március 25-i első fordulóban, majd az április 8-i második forduló eredményeként hat párt alakíthatott frakciót az Országgyűlésben. A 386 képviselői helyből a Magyar Demokrata Fórum (MDF) 165, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 94, a Független Kisgazdapárt (FKgP) 44, az MSZMP-ből átalakult Magyar Szocialista Párt (MSZP) 33, a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) 22, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 21, a függetlenek pedig 7 mandátummal részesedtek. Az alakuló ülés Az új Országgyűlés első ülésnapját 1990. május 2-án, szerdai napon tartották, az ülésen jelen volt Varga Béla, az egykori Nemzetgyűlés elnöke és Habsburg Ottó, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnöke, a berlini fal ledöntéséig vezető folyamatot elindító páneurópai piknik egyik kezdeményezője, továbbá egykori országgyűlési képviselők, a magyarországi egyházak vezetői és a határon kívül élő magyarság képviselői is. Délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök nyitotta meg az ülést, majd a képviselők közösen elénekelték a Himnuszt, és meghallgatták Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című verA rendszerváltó Országgyűlés alakuló ülésének megnyitásaként a képviselők közösen elénekelték a Himnuszt Fotó: MTI sét Oszter Sándor színművész előadásában. „A szabad, demokratikus választásokon a rendszerváltozás jegyében született új Országgyűlés ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Hazánkban politikai fordulat zajlik, új, reményteljes kor veszi kezdetét” - mondta ezt követően Szűrös Mátyás. Beszédében hangsúlyozta: az volt a fontos, hogy a magyar nép, az ország lakossága vérontás nélkül, békés úton tért át a demokráciába. „Az út, az átalakítás neheze még hátravan, különösen a gazdaságban, amely alapja mindennek. Ezért mai állapotunk egyik legfontosabb kérdése: mennyit és milyet, mikor és milyen gyorsan az új úton? És ebben a helyzetben nagy munka vár az Országgyűlésre, és egyáltalán nem lesz könnyű a dolga. A választók bizalma és türelme azonban átsegítheti a testületet a kezdeti nehézségeken, és az összefogás erejével teljesítheti történelmi küldetését” - vetítette előre. 43 év emigráció után Az ünnepi beszédek sorát Varga Béla, a Nemzetgyűlés egykori elnöke folytatta, aki 43 év amerikai emigráció után térhetett haza Magyarországra. Megköszönte a gondviselésnek, hogy megérhette népe sorsának jobbra fordulását. „De legnagyobb köszönetéin a magyar népé, amely szabadságszeretetét több mint négy évtized alatt őrizte oly módon, hogy anélkül a mai napig így eljutni nem tudott volna” - mondta. A mindenható jó Isten csodálatos ajándékának nevezte, hogy ott állhat ismét, ahol több mint negyven évvel korábban a Nemzetgyűlés elnökeként állt utoljára, „a zsarnoki elnyomás előre kúszó sötét árnyékában”. „Nemzedékek mennek, nemzedékek jönnek, ami maradandó, az, amit az igazságszerető magyar szellem és a becsületes magyar emberszeretet megtett, megvédett és megőrzött” - emelte ki, majd felidézte, hogy 1947-ben, amikor Magyarországot elhagyta, az országra „elnyomatás éjjele” borult. „A Magyar Köztársaság elnöke ez évtől kezdve nem tudta többé államfői jogait szabadon gyakorolni, a mai nappal ez a korszak lezárult. Az általam viselt tisztet viszszaadom a magyar nép szuverenitása birtokosának, a magyar parlamentnek” - zárta beszédét. Nagy taps követte. Utána Vörös Vince, a Nemzetgyűlés egykori jegyzője emelkedett szólásra. „Meghatottan szólok ezen az ünnepi napon, amikor először ülésezik az új, többpártrendszerű Országgyűlés. Az az Országgyűlés, amelyet a magyar nép, a magyar nemzet minden rétege által választott képviselők alkotnak, amelyet egy nép szabadságharcának nevezhető demokratikus, titkos választással hozott létre” - hangsúlyozta, majd kifejtette, ennek az Országgyűlésnek kell megmutatnia a kivezető utat a hazánkra szakadt szerencsétlenségből. Elmondta, szeretné átültetni tisztelt képviselőtársai szívébe, leikébe az 1944-es Nemzetgyűlés tiszta, becsületes törekvéseit. „Szeressük és becsüljük egymást!” - szólította fel a képviselőket. Az Országgyűlés házszabálya értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezette, a jegyzői feladatokat pedig körjegyzőként a négy legfiatalabb képviselő látta el. így Szűrös Mátyás a korelnöki feladatok ellátására a 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Munkáját négy fideszes képviselő segítette felváltva: a legfiatalabb honatya, a 23. évét május 4-én betöltő Glattfelder Béla, a 23 eszten- 4fis,j)eutsch Tamás és Szelényi Zsuzsanna, valamint a 24 -éves Wachsler Tamás. Esküvel megerősítve „Meg kell tanulnunk ismét magyarnak lenni, mert az elmúlt évtizedekben sajnos az a felfogás uralkodott, miszerint az egy párthoz való tartozás fontosabb, mint a magyarsághoz tartozás. Ezer éve élünk itt, sok-sok pusztítást, katasztrófát elszenvedett ez a nép, de mindenkor tudott újat teremteni” - hangsúlyozta beszédében Kéri Kálmán. Egy már akkoriban is égető problémára hívta fel a figyelmet: „Olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a magyar anyák érdemesnek, sőt kötelességüknek tartják, hogy szüljenek, hiszen a népesség fogyásának megállítása az egyik legfontosabb feladat.” Az ülés a képviselők ünnepélyes eskütételével folytatódott, amelynek szövegét körjegyzőként Deutsch Tamás olvasta fel: „Én, Deutsch Tamás, esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek. Az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom. Az állami és szolgálati titkot megőrzőm. Megbízatásomhoz híven lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam.” >. Az eskütétel után Kéri Kálmán bejelentette, hogv a parlamenti pártok megalakították képviselőcsoportjaikat. Az MDF Antall Józsefet, a SZDSZ Tölgyessy Pétert, az FKgP Torgyán Józsefet, az MSZP Pozsgáy Imrét, a Fidesz Orbán Viktort, a KDNP Füzessy Tibort választotta frakcióvezetőjének, a független képviselők megbízottja pedig Fodor István lett. Megállapodás az elnökről A napirend szerint haladva az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása következett. Az elnöklő Kéri Kálmán emlékeztetett arra, hogy a pártcsoportok és a független képviselők korábban megállapodtak a jelölés elveiben. Ennek értelmében a legnagyobb frakciójú parlamenti párt, az MDF jelöli az Országgyűlés elnökét, aki egyben az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is ellátja. A három alelnökre az SZDSZ, a Független Kisgazdapárt és az MSZP tesz javaslatot. A megállapodás azt is lehetővé tette, hogy két párt ezektől eltérő egyezségre jusson egymással, ha azzal nem sérti más párt pozícióját. E lehetőséget kihasznál-Az 1990. május 2-án megalakult Országgyűlés első törvénye Törvény az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról. A szabadon választott új Országgyűlés halaszthatatlan feladatának tartja, hogy törvénybe foglalja az 1956. októberi forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét. Az újkori magyar történelem e dicső eseménye csak az 1848-49- es forradalomhoz és szabadságharchoz mérhető. 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt, hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. A forradalmat követő megtorlás viszszahelyezte ugyan a régi hatalmat, de nem volt képes kiirtani a nép leikéből 1956 szellemét. Az új Országgyűlés kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a forradalom és szabadságharc emlékét. Az új Országgyűlés kinyilvánítja, hogy 1956 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében, ezért első ülésén, elsőként a következő törvényt alkotja: 1. § Az Országgyűlés az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét törvényben örökíti meg. 2. § Október 23-át az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját nemzeti ünnepnappá nyilvánítja. („Mindenki feláll. Hosszan tartó lelkes taps’’ - rögzíti az ülés jegyzőkönyve.) va az MDF és az SZDSZ olyan megállapodást kötött, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően az SZDSZ állít jelöltet a házelnöki posztra, az MDF pedig az egyik alelnök személyére tehet javaslatot. A szavazás után a képviselők tapssal köszöntötték Göncz Árpádot (SZDSZ), a parlament újonnan megválasztott elnökét, egyben ideiglenes köztársasági elnököt. Az Országgyűlés alelnökévé választották Szabad Györgyöt (MDF), Vörös Vincét (FKgP) és Szűrös Mátyást (MSZP). Göncz Árpád az elnöklést átvéve indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöki teendőinek ellátásával a parlament Szabad Györgyöt bízza meg. A képviselők megszavazták. Lemond a Németh-kormány Ezután a leköszönő miniszterelnök, Németh Miklós kapta meg a szót. „Mintegy tizenhat hónappal ezelőtt ebben a teremben, de egy másik Országgyűléstől kaptam a feladatot és a bizalmat, hogy a történelemben minden bizonynyal ritkaságnak számító folyamatban vezessem a kormányt - idézte fel. - Vállaltuk, hogy ennek az átmenetnek legyünk a kormánya, egy percig sem gondolva arra, hogy szerepünk, de főleg a felelősségünk átmfenetit'ft'tfti munkánk gyümölcsének .^tekintem, ezért nem keserű a szám íze, hogy ma önök előtt benyújthatom önöknek kormányom lemondását.” Ezután Szabad György átvette az elnöklést, majd a parlament megtárgyalta és elfogadta az 1956. évi októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényt (lásd keretes írásunkat!). Ezt követően Balogji Gábor jegyző felolvasta az Éurópa Tanács parlamenti közgyűlésének üzenetét, amelyre az új parlament szándéknyilatkozattal válaszolt. „A szabadon és demokratikusan megválasztott Országgyűlés, az Országgyűlésben képviselt valamennyi politikai párt ünnepélyesen kinyilvánítja eltökéltségét, hogy alkotmányosan biztosítja az Európa Tanács alapokmányában megfogalmazott, eszmék és célok megvalósultát, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok oltalmáról Rómában, 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezmény tiszteletben tartását” - szerepel a dokumentumban, amelyben „az Országgyűlés hangot ad azon reményének, hogy Magyarország rövid időn belül az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat”. Az Országgyűlés végezetül egyetértett abban, hogy a díszvendégként meghívott Sütő András íróhoz - aki másfél hónappal korábban, a marosvásárhelyi fekete március idején, az RMDSZ-székház ostromakor elveszítette bal szeme világát, és épp külföldön lábadozott - táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat. Az elnöklő Szabad György valamivel 15 óra után berekesztette az alakuló ülés első munkanapját.
