Heves Megyei Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-04 / 81. szám

Megjelenik minden hónap első szombatján www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu ÁPRILIS ÜZENETE „Ne legyetek semmiben sem aggodalmasko­dók, hanem minden helyzetben hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesz­­szétek a kéréseiteket Isten elé!” (Fii 4,6) Rendkívüli Urbi et Orbi áldás A járvány megállításáért imádkozik ezekben a nehéz na­pokban - mondta Ferenc pápa egy interjúban. A Szentatya március 18-án a Vatikánból a római Santa Ma­ria Maggiore-bazilikába ment autóval, ahol a római népet ol­talmazó Szűz Mária-ikonnál imádkozott. Innen a San Marcello al Cor­­so templomba ment át a csoda­tevő feszülethez, amelyet 1522- ben hordoztak végig a városon, hogy véget érjen az akkori pes­tisjárvány. Március 27-én a Szent Péter­­bazilika előtti üres téren Fe­renc pápa imát vezetett és rend- ! kívüli, teljes búcsúval járó Urbi et Orbi áldást adott, Isten irgal- ! mába ajánlva Róma városát és az egész emberiséget. A Szent­atya homiliájában rámutatott tévutakon járó világszemléle- j tünkre, miszerint „úgy gondol- \ tűk, örökre egészségesek maró- j dunk egy beteg világban. [...] er­ről a helyről, amely Péter szikla­szilárd hitét hirdeti, ezen az estén mindannyiótokat az Úrra szeret­nélek bízni.” H. J. A Szentatya imája Ó. Mária, te mindig az üdvösség és a remény jeleként ragyogsz utunkon. Rád bízzuk magunkat, betegek Egészsége, aki hitedben szilárdan kitart­va a kereszt alatt osztoztál Jézus fájdalmában. Római nép Üdvössége, te tudod, mire van szükségünk, és biztosak va­gyunk, hogy gondoskodni fogsz arról, hogy mint a galileai Kánéban visz­­szaterhessen az öröm és az ünneplés a mostani megpróbáltatások után. Isteni Szeretet Anyja, segíts, hogy felismerjük és elfogadjuk az Atya aka­ratát. és megtegyúk. amit Jézus mond majd nekünk, aki magára vette szenvedéseinket és fájdalmunkat, hogy a kereszt által elvezessen ben­nünket a feltámadás örömére. Ámen. Szünetelnek a nyilvános szentmisék A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia rendelkezése ér­telmében az Egri Főegyházme­gyében is a nyilvános liturgi­át - beleértve a nagyheti szer­tartásokat is - 2020. március 22., Nagyböjt 4. vasárnapjától a templomokban szüneteltet­jük, s emiatt az illetékes főpász­torok felmentést adnak a va­sárnapi szentmisén való rész­vétel kötelezettsége alól. Egyet­len liturgikus kivétel a temetés, amelyet egyszerű formában, rö­viden kell megtartani. A híveket arra bátorítják, hogy otthon imádkozzanak, il­letve kapcsolódjanak be a szer­tartások közvetítésébe. A beteg­­ellátás, a gyóntatás és a rendkí­vüli áldoztatás tekintetében az állami járványügyi előírások az irányadóak. A rendkívüli hely­zetre való tekintettel - visszavo­násig - lehetővé teszik az általá­nos feloldozás megadását. A Magyar Katolikus Püspö- j ki Konferencia közleményé így zárul: „A járvány időszaka rá­mutat törékenységünkre és ar- ! ra, hogy a saját és mások életére vigyáznunk kell. Imáinkkal és j példánkkal erősítsük a bizalmat j Istenben és egymásban. Gyako­roljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különö- j sen is figyeljünk egymásra, fő­leg beteg és idős embertársaink­ra. Idős paptestvéreinket tiszte­lettel kérjük, hogy ebben a hely- j zetben különösen vigyázzanak egészségükre.” B. A. Árvái Ferenc atya kitüntetése A hátrányos helyzetű sze­mélyek és a magyarországi ka­tasztrófahelyzetek károsultjai­nak támogatása területén vég­zett kiemelkedő munkája, to­vábbá közösségépítő és szer­vezetfejlesztő tevékenysége el­ismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tago­zat kitüntetésében részesült Árvái Ferenc atya, az Egri Fő­egyházmegyei Karitász igazga­tója. Árvái Ferenc több mint 25 éves papi hivatása során gyer­mek-, ifjúsági és felnőtt közös­ségeket hozott létre, amelyek- j nek aktív szervezője és vezető- j je volt. Jelentős tevékenységet végzett az észak-magyarorszá- j gi viharkárok károsultjainak támogatásában és az újjáépítés­ben. Részt vett a Katolikus Ka­ritász hosszútávú, felzárkózta­tó célú programjainak kidolgo­zásában és példaértékű megva- | lósításában is. Lelki közösségben a Szent István Rádión keresztül Az Egri Főegyházmegye pap­jai és hívő közössége március 17-től kezdve minden nap közö­sen imádkozza a Rózsafüzért a Szent István Rádió közreműkö­désével. „A járvány megszűnéséért, a betegekért és az egészségügyi dolgozókért imádkozunk. Imád­kozunk még szeretett egyház­megyénkért és hazánkért is, hogy az Úr adjon erőt a meg­próbáltatásban, vezessen min­ket igaz megtérésre, növelje hi­tünket és minél előbb szüntesse meg a fenyegető járványt” - ol­vasható a közös imádságra buz­dító felhívásban. Március 17-én Ternyák Csaba egri érsek az Egri Érseki Papne­velő Intézetből közvetített imád­ság kezdetén a jelenlévőkhöz és a rádióhallgatókhoz szólva úgy fogalmazott: ezekben a napok­ban arra kényszerülünk, hogy lakásainkba bezárkózzunk, nyomaszt bennünket a világ­­járvány fenyegetése, aggódunk szeretteinkért .és saját magun­kért. Templomainkban a mai naptól szünetelnek a szentmi­sék, ájtatosságok és összejöve­telek. Ebben a soha nem tapasz­talt helyzetben magányosnak és árvának érezzük magunkat, hi­ányzik a közösség megerősítő támasza. Szeretnélek megvigasztalni benneteket: életünk és sorsunk Isten kezében van. Ezen megpró­báltatások között is van okunk, hogy hála töltse be szívünket, hi­szen árvaságunk és magányunk érzésén is átragyog hitünk ere­je, amelyet ajándékba kaptunk. Eszünkbe jut, hogy milyen rossz lehet azoknak, akiknek az életé­ből ez hiányzik. Imádkozzunk értük, hogy ők is megkapják a A rózsafüzér imádságot Ternyák Csaba érsek közös imádságra való felhívásával kezdte a Szent István Rádió 2020. március 17-én hit ajándékát. Amikor bajban va­gyunk, mindenki tud imádkoz­ni. Most mindannyian bajban vagyunk. Jézus szavai vigasz­taljanak bennünket: ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a ne­vemben, ott vagyok közöttük. Jé­zus itt van közöttünk, amikor a Szent István Rádión keresztül egy hullámhosszra hangolódva fogalmazzuk meg dicsőítő, hála­adó, engesztelő és kérő imádsá­gainkat. A rendszeres templomba já­rók számára különösen fájdal­mas, hogy nélkülözniük kell a szentáldozás megerősítő kegyel­meit, az örök élet kenyerét. Az Úr azonban nem hagy magunk­ra bennünket, a gondviselésbe és az örök életbe vetett hitünket imádságaink és szentáldozás utáni vágyunk növeli. A főpásztor úgy fogalmazott: „arra hívom a kedves rádió­­hallgatókat, hogy minden nap a szentmisékben, az Úrangya­la és a rózsafüzér imádságban legyünk együtt a Szent István Rádió mellett, hogy fenntartsuk a lelki közösséget és egységet. Imádkozzunk, hogy az Úr segít­sen meg bennünket ebben a pró­batételben, adjon erőt a betegek­nek, az egészségügyi dolgozók­nak és mindazoknak, akik a kö­zösségért, magyar népünkért fá­radoznak. A győri kKönnyező Szűzanya ünnepe van, Mária a mi nagyasszonyunk és patró­­nánk, kérjük közbenjárását!” - zárta buzdítását Ternyák érsek. Ezt követően a jelenlévők közö­sen elimádkozták a rózsafüzért. Az Egri Főegyházmegye a ko­ronavírus járvány Magyarorszá­gon való megjelenése miatt meg­hirdetett veszélyhelyzetben ren­delkezett arról, hogy a templo­mokat nem zárják be, de a nyil­vános liturgiát szüneteltetik. Az egyházmegye a közmédia által kínált közvetítések mel­lett a híveknek javasolja, hogy kövessék nyomon a Szent Ist­ván Rádió és Televízió által su­gárzott és online elérhető tar­talmakat, kapcsolódjanak be a szentmise, a déli Úrangyala és az esti rózsafüzér imádság köz­vetítésekbe. Külön felhívják a fi­gyelmet, hogy a Rádió program­jai interneten is elérhetőek, akár okostelefonon is. A megszokott rendtől eltérően a Szent István Rádió a reggeli 7 órás szentmi­se mellett 17 órakor is közvetít szentmisét, az Egri Érseki Pap­nevelő Intézetből. JEGYZET y "rúsvétkor., de főként a I—j „szent három napon" JL JL (nagycsütörtök, nagy­péntek és nagyszombat éjszaká­ja) jézus megváltó szenvedésé­re, halálára és feltámadására emlékezünk. Sőt, minden szent­misében hitből fakadó öröm­mel mondjuk: „Halálodat hirdet­jük Urunk és hittel valljuk feltá­madásodat, amíg el nem jössz”. Arról sem szabad megfeledkez­nünk, hogy az Úr jézus az u tolsó vacsorán, szenvedésének előes­téjén alapította az Oltáriszentsé­­get. Az első keresztények Eucha­­risztiának (magyarul hálaadás) nevezték a szentmisét, mert min­den vasárnap azért adtak hálát a mennyei Atyának, hogy jézus - aki értünk még a keresztha­lálát is vállalta - feltámadt, és mennybemenetele után is az 01- táriszentségben közöttünk ma­radt. Legalább ebben az eszten­dőben, a budapesti Nemzetkö­zi Eucharisztikus Kongresszus évében gondoljunk arra, hogy a húsvéti misztérium, illetve a húsvét megünneplése és az Eu­charisztia elválaszthatatlanul összetartozik. Erre figyelmeztet bennünket Szent II. János Pál pápa Eucha­­risztiáml szóló enciklikája is: „Az eucharisztikus áldozat ugyan­is nemcsak az Üdvözítő szenve­désének és halálának misztériu­mát jeleníti meg, hamm a föltá­madás misztériumát is, ami meg­koronázza az áldozatot. Csak az élő és föltámadott Krisztus lehet az Eucharisztiában az élet kenye­re, az élő kenyér" (Az Egyház az Eucharisztiából pl, 14. p.). Alex­andriai Szent Cirill (t444) pedig azt hangsúlyozta, hogy a szent­misén való részvétel tulajdonkép­pen „igazi megvallása és emléke­zete annak, hogy az Úr meghalt és föltámadott értünk és a mi üd­vösségünkért". A szentmise tehát Jézus meg­váltó szenvedésére is emlékez­tet bennünket. Gondoljunk csak arra, hogy az Úr jézus az utol­só vacsorán megtörte a kenyeret és felajánlotta a borral telt kely­­het, s közben biztosít bennünket: e megtört kenyér az én értetek odaadott testem, ez a kehely, az én értetek kiontott vérem, mivel „senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (in 15,13). Mindenszentmisé­ben halljuk Jézus szavait: „Vegyé­tek és egyetek ebből mindnyá­jan, mert ez az én testem, mely értetek adatik.” Tanulságos szá­munkra, hogy az Úr Jézus nem­csak azt mondja, hogy „ez az én testem, ez az én vérem”, hanem hangsúlyozza, hogy mindez, ami az első húsvétkor történt, az ér­tünk, emberekért, a mi üdvössé­günkért történt. A szentmisének húsvéti vo­natkozása is van, hiszen az utol­só vacsora, az Eucharisztia alapí­tása a zsidók húsvéti pászka va­csorája keretében történt, amely az Egyiptomból való kivonulás­ra, mintegy átmenetre emlékeztet. Azután Jézusnak a halálból való feltámadására, egy újabb cso­dálatos átmenetre (vö. a peszah, húsvét szó is erre utal) is emlé­keztet bennünket: „Jézus tud­ta, hogy elérkezett az óra, ami­kora világból vissza kell térnie az Atyához, mivel szerette övé­it, akika világban maradtak, mindvégig szerette” (Jn 13,1). Hit­tel valljuk, hogy Jézus feltámadt a halálból. Az Qltáriszentségben pedig a feltámadt és megdicsőült Krisztus jelenik meg közöttünk, z Úr feltámadása nélkül az Eucharisztia puszta em­lékezés lenne. Hiszen „ha Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem” - tanítja Szent Pál apostol (lKor 15,14). Dolhai Lajos Húsvét és Eucharisztia •* \ L

Next

/
Thumbnails
Contents