Heves Megyei Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-28 / 99. szám
12 KITEKINTŐ 2020. ÁPRILIS 28., KEDD Kilencvennyolc éve, a távoli Madeirán hunyt el hazánk utolsó királya, IV. Károly A kontinens számos országát megrázta az uralkodó halála Kiss M. Jenő Béla és a gyűjteménye. Az 1916 decemberében megkoronázott uralkodó életének több fontos pillanatáról őriz tárgyakat, dokumentumokat Fotók: Hartai Gergely Magyarország utolsó uralkodója 1922. április 1-én hunyt el Funchalban, a Portugáliához tartozó Madeira szigetének fővárosában. Korábbi cikkünkben száműzetésének fontosabb állomásait vettük górcső alá, ezúttal a halála körüli eseményeket tekintettük át. A csaknem száz évvel ezelőtti történések megjelenítésében a korabeli újságok mellett IV. Károly életének kutatója is rendelkezésünkre állt. Hartai Gergely gergely.hartai@mediaworks.hu MÚLTIDÉZŐ - Mindkét nagyapám Károly király tizedese volt, akik szerencsésen hazajöttek az első világháborúból. Ők és édesapám egyébként a második világháborúban is harcoltak. Édesapám szintén tizedes volt. Amolyan „kis rendfokozatú” katonacsalád voltunk - beszélt a Habsburg uralkodóhoz fűződő családi szálairól a szolnoki Kiss M. Jenő Béla. Aki mint mondta, korán felkeltették figyelmét a nagy háború történései. Érdeklődése pedig idővel a katonai relikviák felé fordult. Először gyűjtő, majd nemsokára repülőgépvezető lett.- A számtalan tárgy között egyszer csak felbukkant egy tábori pilótajelvény. Rajta nem Ferenc József névbetűi látszottak, hanem egy díszes K jel. IV. Károly ekkor került az érdeklődésem középpontjába. Ám nemcsak a hozzá köthető tárgyak, hanem maga az ember is foglalkoztatott - folytatta. Hozzátéve, hogy az idők során az uralkodó életének amatőr kutatójává is vált. Arról is szót ejtett, hogy a Károly Király Imaliga a Világbékéért mozgalom az uralkodó boldoggá avatásáért dolgozott, most azonban már a szentté avatás a cél. A világmozgalomba a szolnoki férfi is tevékenyen bekapcsolódott. IV. Károly halálának emlékére, 1992-től harangozássorozatot indított el. Emellett az általa szervezett kiállítások egész sora tartja máig éberen hazánk fiatalon elhunyt királyának emlékét. A koronás fő életének és utolsó napjainak főbb eseményeit a múlt század 20-as éveinek újságjaiban is tetten érhetjük. A nagybeteg király állapotáról szóló híreket ugyanis „napjában többször repítette a világ számos pontja felé a távíró”. Több korabeli lap az egyik neves londoni hírügynökségtől értesült a hírről, hogy spanyolnáthában elhunyt IV. Károly, akinek állapotáról a Budapesti Hírlap is beszámolt a nyugat-európai sajtó jelentései alapján. A március 29-én érkezett hírek mind arról szóltak, hogy a király állapota válságosra fordult. Funchal püspöke ekkor látogatta meg az uralkodót, aki azt kérte, részesítse őt a halotti szentségekben. A hírre Ausztria királyhű főurai összeadtak hárommillió koronát, amellyel a király korábbi háziorvosa, Delug doktor már másnap vonatra ült, hogy a beteg segítségére siessen Funchalban. Az orvos Párizsból küldött távirata szerint vasárnap (április 2. - a szerk.) érkezik meg Lisszabonba. Útját azonban nem folytathatja Madeirára, mert a Lisszabon és Madeira között közlekedő gőzös indulási idejét már szombatra tűzték ki, a legközelebbi gőzös pedig csak kedden vagy szerdán indul. Delug érkezését ugyanakkor nagyon várhatták már a királyhoz közel álló személyek. Legalábbis ez derül ki egy, az egészségére vonatkozó funchali üzenetből, melyet Károly egyik bécsi bizalmasa kapott. A távirat Delug doktor indulásáról érdeklődik, s a szövegben egyúttal azt is jelzik, hogy a király állapota súlyos. A szigetről érkezett hírek gyakran ellentmondtak egymásnak. Március 30-án például már az a hír járta Budapesten, hogy Károly meghalt. A Gaulois nevű francia lap ezekben a napokban a szövetséges hatalmakat tette felelőssé az uralkodó betegségéért. Megemlítik a király néhány évvel ezelőtti súlyos tüdőgyulladását. Arra hivatkoznak, hogy a szövetséges államoknak nem lett volna szabad Madeira szigetét kijelölniük az uralkodócsalád számára, mondván, a sziget éghajlata ártalmas lehet a királynak. Ezt a tényt pedig - szerintük - a szövetségeseknek tudniuk kellett. Ezzel együtt az utódállamoknak is szemére hányták, hogy nem gondoskodtak megfelelően egykori uralkodójukról. IV. Károly halálát végül a Magyar Távirati Iroda közölte hazánkban. Közleményükben az állt, „Ő császári és apostoli királyi Felsége, IV. Károly, ma, 1922. évi április hó 1-én Funchalban az Úrban csendesen elszenderült”. A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: U HEOL.hu A haláleset utáni napokban megtiltották a színházi előadásokat és a mulatozást A szomorú hír hallatán Magyarországon országos gyászt rendeltek el. A kormány utasította a polgári és a katonai hatóságokat, hogy a középületekre és a laktanyákra gyászlobogót tűzzenek ki. A halálesetet követő egyes napokon elrendelték a .színházak és a mulatóhelyek előadásainak felfüggesztését is. A vendéglőkben és a kávéházakban pedig megtiltották a zenét. Az uralkodó temetéséről egyebek közt a Világ című újságból értesülhetett a kor embere. Ők arról tájékoztatták olvasóikat, hogy a szertartást Sixtus pármai herceg távirati kérésére későbbre halasztották. * A herceg ugyanis, aki az elhunyt király édesanyjával, Mária Jozefa főhercegaszszonnyal együtt keit útra, csak később érkezhetett meg Funchalba. Velük utazott egy hajón Delug doktor is. Még tart a home office, addig is egészségesek maradhatunk Nem mindegy, milyen az iroda Új karanténhobbik a négy fal között OTTHONRÓL Szerencsésebbek azok, akik a járványhelyzetben otthonról is tudnak dolgozni. Ám ez sok kellemetlenséggel járhat, például azért, mert a lakásban nincs egész napos munkavégzésre kialakított tér. Ez az egészségünkre is negatív hatással lehet. Akik nincsenek hozzászokva a távmunkához, most azzal küszködnek, hol és hogyan üljenek le a számítógépükhöz, hiszen az étkezéshez használt széken megfájdul a derekunk, a kanapén dolgozás pedig gerincsérvhez vezethet. Fontos, hogy rendszeresen mozogjunk és speciális tornagyakorlatokat végezzünk, s az is, hogy kialakítsunk egy kényelmes otthoni irodai sarkot. Az ülőmunkát végzők nagy része nyak-, derék- és hátfájással küzd az egész napos ülés miatt. A tünetek a tompa fájdalomtól a szúró érzésen át a nyilallásig terjedhetnek. Tehetünk azért, hogy csökkentsük a deréktájra nehezedő terhelést. A Budai Egészségközpont szakértői szerint a legfontosabb a megfelelő testhelyzet, az ergonomikus munkaállomás és az izmokat erősítő gyakorlatsorok végzése. Hasznos az is, ha váltogatjuk az ülő és álló pozíciót. HMH Otthon sem érdemes egész nap ülni Fotó: beküldött HOBBI Sokaknak megváltoztak a mindennapjaik: akár napi több órájuk is felszabadulhatott azoknak, akik korábban ingáztak lakó- és a munkahelyük között. A Simple by OTP megkérdezte felhasználóit, mivel töltik az extra időt. Kiderült: az online lehetőségek népszerűek, de sokan új recepteket próbálnak ki, vagy félretett könyveiket olvassák. A játéknak most is fontos szerepe van. Legnépszerűbbek közé az online akció- és kaland-, valamint a logikai és stratégiai játékok tartoznak: a megkérdezettek kétharmada naponta több órát tölt ezekkel. Böngészés, sorozatmaraton, videóchatpartik... Csak néhány online elfoglaltság, amelyekkel a karantén alatt elüthetjük az időnket. A Simple alkalmazás felhasználói közül a megkérdezettek az online szabadidős tevékenységek mellett leginkább filmeket vagy sorozatokat néznek, errő számolt be 62 százalékuk. Minden második személy híreket olvas az interneten vagy online böngész, illetve vásárol. Hasonló arányban vannak, akik főzéssel-sütéssel dobják fel a hétköznapokat, s több mint harmaduk olvas könyveket, magazinokat is. HMH
