Heves Megyei Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-21 / 93. szám

12 MEGYEI KÖRKÉP 2020. ÁPRILIS 21., KEDD Igen súlyos büntetést kockáztat, aki közterületen szabadul meg a tetemtől Végső búcsú a házi kedvenctől A kutya vagy macska elvesztése komoly trauma, de utána is akadnak teendők Fotó: Shutterstock A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan y frissülő, hiteles információk: HEOL.hu A kis kedvencek elmúlása nemcsak lelkileg viseli meg az embereket, de fejtörést is okozhat, hogy mi legyen a háziállat tetemével. Gidai Zsanett zsanett.gidai@mediaworks.hu HEVES MEGYE A legtöbb gaz­da méltó módon szeretne el­búcsúzni az otthonában tar­tott kedvencektől, ám a teme­tésnek komoly szabályai van­nak, az igényekhez igazodva pedig egyre több helyen jelen­nek meg hamvasztással fog­lalkozó cégek is. A Heves Megyei. Kormány­­hivatalnál érdeklődésünkre elmondták, hogy amennyi­ben házi kedvencünk elpusz­tul, úgy a tetem ártalmatlaní­tásáról magunknak kell gon­doskodnunk. A lakótelepeken élők, akik nem rendelkeznek telekkel, gyakran döntenek úgy, hogy kedvelt sétáló helyeik mel­lett vesznek végső búcsút a megboldogulttól, azonban ez tilos. - Az állati tetemek és azok részei veszélyes hulla­déknak számítanak. Közterü­leten történő elásásuk, illetve elhelyezésük minden módon tiltott. A szabályok megszegé­se közegészségügyi kockáza­tokat rejt az undort keltő lát­vány és szaghatás, a fertőzés­­veszély és a vizeket érintő környezetvédelmi szennye-A pám hatvanévesen, amikor nyugdíjba ment, vásárolt egy kertet. Ko­rábban is volt gyümölcsösünk, de ez most hosszú távra szólt. Egykori kollégájától, a nyugdí­jas latintanártól vette, mert ő már soknak tartotta azt a két­szer nyolcszáz négyszögölt. A latintanárt, igazi pa­rasztivadékból lett értelmi­ségit, anekdotikus figura­ként tartották számon a vi­déki kisváros gimnáziumá­ban. Robusztus megjelenésé­vel, vaskos hangjával betöl­tötte az osztálytermet, ami­kor bejött hozzánk helyette­síteni a magyarórát. Az ak­kor még fűtésre szolgáló vas­kályhából kivette a pernye­tartó fiókot, azt ráhelyezte a tanári asztalra, s rágyújtott egy szivarra, miközben Ber­zsenyi ódáit citálta. Szabad volt, nem félt a direktori szigortól, mert amúgy meg tanártársai sze­rették, diákjai rajongtak ér­te. Sok diplomást, jogászt, mezőgazdát adott az or­szágnak, még igazi írót is, posztmodernet. Egy szóval, apám nyugdí­jas éveihez új életprogram­ként vette a kertet. Akkor még csak tervezte, de sok évtizedet eltöltött benne, mint ahogy ma is, túl a ki­­lencvenen, még mindig raj­ta tartja a szemét, a gyü­mölcsfákról való gondosko­dás élteti. zés miatt. Ha bárki panaszt kíván tenni, mert ilyesmiről értesült, a területileg illeté­kes járási hivatal állategész­ségügyi osztályát keresheti. A hatóság minden bejelentést Ekkor már egyetemre jár­tam, vendégként látogattam haza, két-három hetente, ün­nepnap volt az ilyen. Az ál­lomástól jó két kilométerre laktunk, s míg hazagyalogol­tam újra és újra üdvözöltem a fákat, az ismerős házsoro­kat. Egyszer az állomás mel­letti parkban a lelőtt varjúte­temek látványa döbbentett, máskor a bezárt italdiszkont szomorított el, évekig a rom­lás, leépülés pusztulás stáci­ói, figyeltem, ahogy megszű­nik, átalakul minden. Apám mindeközben öröm­mel ápolgatta a kertjét. Ta­vasszal fát metszett, vetett és kapált, betakarított és új­ra vetett. Apám új életprogramként vette a kertet Ebben az időben főzette az első gyümölcspálinkákat. Majd közben munkát vállalt, új hivatást szerzett. A helyi kempingben lett recepciós. Nyelvtudását végre használ­hatta. A lengyel és - akkor még - NDK-s vendégek foga­dásában kiteljesedett az éle­te. A pálinkával őket kínál­ta, pénzt nem kért érte, az első kisüsti ingyen volt min­denkinek, ezzel indult a be­szélgetés, így szövődtek az kivizsgál és szükség esetén 15 ezertől akár 15 millió fo­rintig terjedő élelmiszerlánc­felügyeleti bírságot szabhat ki, illetve kötelezi az állati te­tem tulajdonosát a megfelelő azóta is ápolt barátságok Weimarba, Manchesterbe, Kolozsvárra, Pozsonyba: jöt­tek, mentek a levelek attól fogva, és azóta is, ma már az - én segítségemmel - elekt­ronikusan. Amikor hazaértem, rend­szerint nem volt otthon apám: vagy a kempingben, vagy a kertben akadt tenni­valója. Anyám ebéddel vagy vacsorával várt. Mindannyiszor kaptam egy-egy apai üzenetet is, oroszul vagy éppen néme­tül. Anyám rosszul tűrte a mi külön nyelvünket, ami már karon ülő korom óta kö­zös mesékben, titkos kis iro­dalmi kirándulásokban va­lósult meg. Minden bosszan­­kodása ellenére mégis meg­értő beleegyezéssel, bár né­mi sértettséggel a hangjá­ban adta át ezeket a kockás papírra kalligrafikus zsinór­írással rótt sorokat. A levél általában arról tu­dósított, hogy a vacsora előtt a kedves vendégnek kijáró pálinka hol található. Ezek a legkülönfélébb titkos rej­tekhelyek voltak. Például az éléskamrában a fogason fel­akasztott régi kabát belső zsebében lévő laposüvegben, vagy a bőrtáska legmélyén a szerszámos műhelyben a munkapad melletti széken, netán az éléskamrában fent a harmadik polcon, a befőt­tek mögött. módon történő ártalmatlaní­tásra - hangsúlyozták a kor­mányhivatalnál. Természetésen kikérhetjük állatorvosunk tanácsát vagy közvetlenül fordulhatunk A nyelvi játék után az ital megkerült mindig, és aztán megkóstolhattam. Anyám különben nem ivott, nem is ihatott, legfeljebb megnyal­ta a pohár szélét. Az üveget sem előle dugta apám, ha­nem mert attól tartott, hogy megszánja valamelyik szom­szédot vagy koncsorgó alkal­mi munkást. Amúgy ez sem igaz, mert valószínűleg nem adta volna oda senkinek. A feladat volt a lényeg, a ju­talom, az érkezésemre készí­tett öröm. Inkább csak készítjük már, mint isszuk Amikor már elhagytam az iskolákat, családdal ér­keztünk haza, illett elfogad­ni kora reggel egy saját főze­­tésű pálinkát, és érkezéskor koccintani egymás egész­ségére. Közben a nagyszü­lői házból hozott eperfa is terebélyesedett az udvaron, s a kertbéli szilva mellé, az apám által maga szedte gyü­mölcsből eperpálinka is tár­sult. Az éves során variáló­­dott a kínálat: mikor nem volt elég az eper vagy a szil­va, jóféle szilva-eper is főtt. A kemping aztán bezárt (egy időben kamionos par­koló lett a helyén), most el­ilyen feladatokra specializá­lódott vállalkozókhoz, úgy­mint a gyepmester, a szállí­tást és hamvasztást végző cé­gek vagy az elhullott állatok tetemeit szállító vállalkozók. adó, de a külföldi barátok megmaradtak. Most már a házhoz jöttek vendégségbe, és hozzájuk mentünk apám­mal, s mindig vittünk aján­dékba egy-egy üveg pálin­kát. Az idős latintanár idő­közben megunta a szomszé­dos kert művelését. Harsány, kissé kioktató, okos beszéde is alábbhagyott. A motorbal­eset volt előbb vagy a beteg­ség, ami elvitte? Eggyel ke­vesebb lett a barátok száma, akikkel koccintani lehetett. A pálinka mára már cél lett, és nem eszköz. Apá­mat a kert köti az élethez. Nem engedjük, hogy elad­ja. Amikor meglátogatjuk, már négy kerék kell hozzá, hogy kimenjen a kertbe, de így, segítséggel, metszi a fá­kat, s együtt szedjük a szil­vát. Szerencsére nem egy­szerre érik, a bódi, a beszter­cei, a ringló és a veres. Száz­ötven kilométer messziről ér­kezünk, hogy leszedjük. Min­den évben van pálinka, egy­re jobb és egyre költségesebb. Egyre többen veszünk részt a játékban. A már rég megözve­gyült apám, mi, a két gyereke, a három unokája, a szomszéd, és az unokaöccse. Inkább ké­szítjük már, nem is isszuk any­­nyira. Palackokba zárjuk és rak­tározzuk. Minden évjáratból megmarad egy-egy: az apám szép kalligrafikus betűivel felcímkézve. A megyeszékhelyen Eger és Körzete Hulladékkezelő és Szolgáltató Nonprofit Kft. fog­lalkozik az állati eredetű mel­léktermékek szállításával, tá­rolásával és hűtésével. Gyöngyösön lehetőségünk van kis kedvencünk elham­vasztására is. Dr. Major Gyu­la, egy ezzel foglalkozó cég ve­zetője elmondta, hogy nagyon népszerű a szolgáltatásuk, hörcsögtől kezdve a kutyákon át mindenféle állatot visznek hozzájuk. Az ország többi ré­széről is érkeznek gyászolók, hiszen nem sok helyen van hasonló lehetőség. A gyöngyö­si cégnél ugyanis egyedi ham­­vasztás történik, a hamvakat pedig urnába helyezik, amit a gazdák haza vihetnek. Azok, akik rendelkeznek kerttel, a saját telkünkön el tudják helyezni kedvencüket. - Az elhullott, kedvtelésből tartott állatokat legfeljebb évi száz kilogrammig eltemethe­­tőek a meghatározott feltétet­lek betartásával. Fontos, hogy az elföldelés helye és a szom­széd ingatlan között legalább másfél méteres távolságot kell hagyni. Feltétel továbbá, hogy a talajvíz legalább 1,5 méter­rel van a felszín alatt, vala­mint a felszín alatti víz maxi­mális nyugalmi vízszintje és az elföldelés szintje között leg­alább egy méteres távolság le­gyen - részletezte a kormány­­hivatal válasza. Ne vesszenek el az egy százalékok, kérik a civilek SEGÍTSÉG Közösen hívja fel a figyelmet a személyi jövede­lemadó felajánlásának fontos­ságára a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Mál­tai Szeretetszolgálat, a Ma­gyar Ökumenikus Segélyszer­vezet, a Baptista Szeretetszol­gálat és a Karitászt Támogató Alapítvány. Az #odaADOm el­nevezésű figyelemfelhívó ak­ció célja, hogy minél többen ajánlják fel adó egy százalé­kukat a hozzájuk közel álló ci­vil szervezet javára. A járvány nem várt próba­tétel elé állította a hazai kari­tatív szervezeteket. A segély­­szervezetek arra számítanak, hogy kevesebb vállalatnak és magánszemélynek lesz lehe­tősége arra, hogy a megszo­kott módon adományozzon. Ezért fontosnak tartják felhív­ni a figyelmet arra, hogy ne fe­ledkezzenek meg személyi jö­vedelemadójuk egy százalé­kának felajánlásáról, melyre pontosan egy hónap áll még rendelkezésre. Tavaly valamivel több mint 9 milliárd forinttól estek el a civilek, mert az adózók nem rendelkeztek. A hat nagy ka­ritatív szervezet ezen szeret­ne változtatni. Úgy vélik, hogy az egyszázalékos felajánlások fontos bevételi forrást jelent­hetnének minden civil szerve­zet számára, s ez nem igényel pluszráfordítást sem, csak fi­gyelmet. HMH f

Next

/
Thumbnails
Contents