Heves Megyei Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-16 / 89. szám

2020. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK 12 HORGÁSZAT, VADÁSZAT A bevételek elmaradása hosszú távon következményekkel jár Tartsuk be a szabályokat, a vaddisznó támadhat! Vadgazdák a csőd szélén? HEVES MEGYE Több vadgazdál­kodással, vadászattal foglal­kozó szakember, illetve va­dász is megkereste a Hírla­pot, hogy nagyon sok kirán­duló járja az erdőt a jó időnek is köszönhetően. Ez nem min­dig volt problémamentes a ko­rábbi években sem, de most, a kijárási korlátozás idején fo­kozottan jelentkeznek a sza­bályszegések. A települések, elsősorban a városok közössé­gi terei most csak visszafogot­tan látogathatóak, így a lakos­ság egy része a külterületekre vette az irányt. A vadászok, közöt­tük a lapunkat megkereső andornaktályai Veréb József több esetben tapasztalta, hogy az emberek, addig nem látoga­tott, váratlan helyeken és vá­ratlan időben bukkannak fel a határban. Vannak akik csak sétálgatnak, kutyát sétáltat­nak, mások autóznak, de elő­fordul, hogy a tábla sarkán szalonnasütéssel múlatják az időt egyesek.- Most van a vaddisznó ma­­lacozási, hamarosan kezdődik a kérődző vadfajaink ellési idő­szaka, ezért elsősorban vadvé­delmi szempontból fontos len­ne, hogy az ellőhelyeket ne há­borgassák. Arról nem is be­szélve, hogy roppant veszélyes helyzetek állhatnak elő, ha a malacait védő koca támadóra veszi - mondta Veréb József. Tanácsa szerint a kirándu­lók használják a kijelölt turis­­tautakat és a dűlőutakat, lehe­tőleg nappal és ne a vad által is aktív időszaknak számító esti és hajnali órákban, illet­ve különösen figyeljenek oda a külterületi kutyasétáltatás szabályaira! S. S. Vaddisznó a malacaival Fotó: MW se is veszélybe kerülhet, így belátható, hogy nem a hobbi­jára fog áldozni. Nem biztos tehát, hogy a tagdíjbevételek és tagi hozzájárulások életben tudják tartani az ágazat egyes szereplőit. Ráadásul a gyüle­kezés ideiglenes korlátozása miatt a legfőbb döntéshozata­li fórum, a közgyűlés sem ülé­sezhet.- Mit tesz ebben a helyzetben a kamara és az Országos Ma­gyar Vadászati Védegylet?- Az OMVK és az OMVV kö­zösen munkálkodnak azon, hogy az említettek hatását tompítsuk vagy elkerüljük. Fo­lyamatosak az egyeztetések a' társszervekkel és hatóságok­kal, de tagjainkkal is. Problé­matérképünkkel megkerestük már szaktárcánkat, az Agrár­minisztériumot, és javaslatok­kal is éltünk az ágazat megse­gítésére. Többek között kértük a járulékfizetési kedvezmé­nyek vadásztársaságokra tör­ténő kiterjesztését, a vadhús, a bérvadászat és az élővad áfájá­nak csökkentését, fizetési kö­telezettségeink (haszonbérle­ti díj, vadkáralap-feltöltés) jog­szabályi szintű halasztását, a hivatásos vadász egzisztenciá­lis védelme érdekében az elbo­csátás korlátozását, a vadász­­társaság mint civil szervezet beszámolási kötelezettségi ha­táridejének meghosszabbítá­sát.- Miként érinti a vadászati kö­zéletet a járványhelyzet helyi és országos szinten?- A megyénkbe tervezett ta­vaszi programokat (művésze­ti kiállítás, hivatásos vadász­képzés, megyei és országos ver­seny) halasztani kell, de ve­szélybe került a megyei vadász­nap nyári megtartása is. Ezek egy része pótolható, de lesz, ami elmarad. Bízunk abban, hogy az őszre tervezett rendezvénye­ket (íjásznap, kutyaverseny, „Is­merd meg a vadászokat” ifjú­ságnevelő program) már gond nélkül szervezhetjük. Bizonyta­lan, hogy mikor tudjuk megtar­tani két megyei szervezetünk évi rendes közgyűléseit. Helyi szinten a vadásztársasági köz­gyűlések, társadalmi munkák és társas vadászatok (dúvada­­zások) maradnak el. HEVES MEGYE A vadgazdálko­dásban, a vadászatban és a vadászati közéletben is sok problémát okozott és okoz a járványhelyzet Kovács Ist­ván János szerint. Az Orszá­gos Magyar Vadászkamara (OMVK) Heves megyei szer­vezetének titkárát a veszély­­helyzet idején való teendők­ről és lehetőségekről kér­deztük. Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- A vadgazdálkodás területén milyen azonnali gondok jelent­keztek?- Két kiemelkedő, akut gond jelentkezett: a tavaszi őzbakbérvadászatok elmara­dása és a vadhúsfelvásárlás bizonytalan közeljövője. Kü­lönösen nehéz helyzetbe ke­rülnek az apróvadas terüle­ten gazdálkodók, amelyek­nek az éves árbevételük jelen­tős hányadát az április-máju­si őzbakbérvadászat teszi ki. A beutazási tilalom miatt a külföldi bérvadászatok most teljes mértékben elmaradnak, de a kijárási korlátozások és az emberek egészséges távol­ságtartása miatt a belföldi ke­reslet sem jelentős.- Milyen következményei lehet­nek az árbevétel-kiesésnek?- Amennyiben a vadásztár­saság nem rendelkezik több hónapnyi tartalékkal és a tag­ság nem tudja finanszírozni a költségeket, árbevétel híján a felszámolás is szóba kerülhet. Ez a legrosszabb forgatókönyv lenne, hiszen ebben az eset­ben a vadászterület vadászat­ra jogosult nélkül maradna, a gazdák és állam nyakába sza­kadna a vadkár elleni védeke­zés, a vad védelme nem lenne biztosítva és a terület hivatá­sos vadászai is az utcára ke­rülnének. Minden vadgazdál­kodót érint a vadhúsfelvásár­lás piacán kialakult helyzet. Jelenleg a vadfeldolgozók érté­kesítési nehézségekkel küzde­nek, leállt az export, így a vad­hús átvétele csak a fagyasztói raktárak feltöltéséig, illetve a belföldi igények kielégítésé­ig tarthat. Nehezen kezelhe­tő helyzet ez a vadgazdálko­dónak, hiszen a helyben tör­Kovács István János: Problématérképünkkel megkerestük már szaktárcánkat, az Agrárminisztériumot Fotó: MW ténő felhasználás és értékesí­tés korlátozott, ennek ellené­re a nagyvadat vadászni kell a vadkár elhárítása, az afri­kai sertéspestis elleni védeke­zés és az éves tervek teljesíté­se érdekében.- Az árbevételek elmaradása hosszabb távon milyen követ­kezményekkel járhat? Elmaradhatnak az élőhelyfejlesztések, az élővad­telepítések, ami negatív kiha­tással lesz az őszi-téli vadá­szatokra. Megáll az élőnyúl­export, a külföldiek vadásza­ta még az év második felé­ben is kérdéses, de a vadhús­piac helyreállása is bizonyta­lan, ami tovább fokozza a be­vételek csökkenését. Ugyan­akkor a területarányos hiva­tásos vadászi foglalkoztatá­si kötelezettség fix havi ki­adás. A vadkárkérdés sosem volt egyszerű, az idén a hely­zet romolhat. A kijárási korlá­tozásokkal csökken a belföldi, illetve tagi vadászatok száma is, nehezebb lesz megszervez­ni a vadkárelhárító vadászato­kat. így növekedhet a vadkár, ami a vadgazdálkodónak szin­tén költségnövekedést jelent. Talán sohasem volt még ilyen fontos a gazdák és a vadgaz­dák közötti kölcsönös együtt­működés a megelőzésben.- A vadgazdálkodók többnyi­re civil szervezetként működő egyesületek. Okozhat-e zavart a kialakult helyzet a működé­sükben?- A vadgazdálkodóknak az említetteken túli fő bevételi forrása a tagdíj és tagi hozzá­járulás. A közhiedelemmel el­lentétben az egyesületi tagok többsége nem multimilliomos és milliárdos, hanem bérből, fizetésből élő ember. Közülük sajnos sokaknak a megélheté­A csónakból horgászok a ragadozó halak tilalmának feloldását várják már nagyon Húsvétvasárnap pecások lepték el a partot EGERSZALÓK Munkatársaink húsvét vasárnapján keresték fel a szalóki víztározót, hogy megnézzék, a kijárási korlá­tozás idején miként töltik az időt a vérbeli pecások. A tó partjához közeledve Horváth Lajos halőr volt az első, aki ottjártunk oka felől érdeklő­dött. Nem véletlenül, ugyan­is az ünnep idejére Varga Ist­ván, a település polgármeste­re helyi rendeletben tiltotta meg, hogy a vízparton csopor­tosan kirándulgassanak, ku­tyát sétáltassanak, vagy más módon időt töltsenek, például gyerekekkel jöjjenek az em­berek.- Csak kimondottan horgász­ni és csupán egy személy jöhet be egy beállóhelyre - mondta a halőr a Hírlap kérdésére. Tőle tudtuk meg, hogy nem volt tapasztalható visszaesés. Vasárnap például 90 százalé­kos telítettséggel üzemelt a víz­tározó. Szombaton még gyenge volt a látogatottság, rá egy nap­ra már keresni kellett a helyet. Horváth Lajos mondogatta is az embereknek, hogy esetleg hol találhatnak még beállót. A ka­pás nagyon rapszodikus. Hol a mély részen fognak, hol a seké­lyen, „nem tudják a halak, ho­vá menjenek” ebben a változó időjárásban. Csónakkal viszont A két egri pecás tartotta a távolságot Fotó: Sike S. még kevesen járnak be, majd a ragadozószezonban ugrik meg a csónakos horgászat - véle­kedett. Május elsejétől szűn­nek meg a tilalmak, most egye­dül harcsára lehet közülük pe­­cázni. Bár annak meg hideg a víz, most kezd csak éledezni. Egyet szép példányt ennek elle­nére már fogtak a héten, 22 ki­logrammosat. A tó gáthoz közeli részén a helybeli Rácz Árpád pontyozó kelléke mögött várt a kapásra. Azt mondta, hogy rendszere­sen kijár a víztározóra. Nem ez a megszokott helye, a baktai ré­szen szokott inkább horgászni, de most itt próbálkozik. S. S. Pontyozók Csaba és Zoltán Egerből ér­keztek és szigorúan megtar­tották az egymástól való öt­méteres távolságot. Azt mond­ták, hogy rendszeresen járnak ide is és a Tisza-tóra. Pecáz­­nak Bélapátfalván, Recsken és Verpeléten is. Úgy tudják, hogy most, az ünnepek idején Felsőtárkányban sem lehet horgászni és Bélapátfalván sem. - Pedig nagyon jó kis tó mind a kettő. Próbálunk pon­tyot fogni és sikerült is kettőt, illetve két keszeg is van már a szákban - mondta Zoltán.

Next

/
Thumbnails
Contents