Heves Megyei Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-07 / 83. szám
2020. ÁPRILIS 7., KEDD SPORT 15 Lang Ádámék május elején talán folytatják a ciprusi bajnokságot Tiszta küzdelmet szeretne A válogatott hátvéd hátrányos helyzetű családoknak adományozott táblagépeket Fotó: Koncz György Noha csapata, az Omonia Nicosia vezeti a ciprusi első osztályt, a 27-szeres válogatott Lang Ádám nem örülne, ha belga mintára lefújnák a bajnokságot. A hátvéd a múlt héten egymillió forint értékben tizenöt táblagépet adományozott hátrányos helyzetű veszprémi, illetve győri családoknak, ezzel is segítve a távoktatást. Babják Bence/Nemzeti Sport szerkesztose@mediaworks.hu- Honnan jött az ötlet?- Március közepén, amikor az országok intézkedései alapján már látszott, mennyire súlyos a járvány okozta helyzet, megfogalmazódott bennem, hogy szerepet vállalok a segítségnyújtásban. Sokat törtem a fejem, de igazán nyerő ötlet nem jutott eszembe. Aztán amikor a Szalai Ádám kezdeményezésére létrehozott csevegó'csoportban arról beszéltünk, az élet mely területein segíthetnénk, a felsorolt ötletek közül Sallai Roland javaslata ragadott meg, aki a távoktatást említette. A kórházaknak most minden támogatásra szükségük van, számos felajánlás érkezik az intézményekhez, de Roli üzenete után hirtelen rádöbbentem, akadnak olyan családok, amelyek nem engedhetik meg maguknak a luxust, hogy okosteléfont vagy ahhoz hasonló elektronikai készülékeket vásároljanak, ezért a gyerekek hátrányba kerülhetnek a tanulásban.- Mennyi szervezést igényelt az adományozás?- Veszprémben születtem, a mai napig jóban vagyok az egyik ottani sportbár tulajdonosával, Varjú Veronikával. Korábban segített hasonló kezdeményezésekben, évente kétszer a ruháimat is szortírozom, a használt, de jó állapotban lévő darabokból két zsák mindig megtelik. Ezeket többször segített már eljuttatni a rászoruló családokhoz, és a mostani adományozáskor is rengeteg terhet levett a vállamról, a párjával együtt a szervezésben és a táblagépek kiszállításában sokat segített. Győrben pedig az egyik tanár ismerősöm osztályába juttattam el a tableteket.- Az említett sportbár közösségi oldalán az állt, hogy eleinte kérte neve elhallgatását a jótékonysági akció kapcsán. Miért?- Mert nem a nevemet tartottam fontosnak, hanem a segítségnyújtást. Örülök, ha a külvilág számára pozitív üzenete van az ilyen gesztusoknak, de sohasem szerettem előtérben lenni. Nem keresem a szereplés lehetőségét.- Mikor rúghat ismét labdába?- Az interneten mindenki követi a híreket, a klubunk folyamatosan tartja a kapcsolatot a Ciprusi Labdarúgó-szövetséggel, de úgy látom, amíg a kijárási korlátozást nem oldják fel, aligha kapunk érdemi információt. Amint változik a helyzet, az illetékes szervezetek tagjai összedugják a fejű* két, elemzik, mennyire súlyos a helyzet, és a fejlemények függvényében döntenek. Jelen állás szerint május elején folytatnánk a bajnokságot, de még minden bizonytalan.- Belgiumban lefújták a küzdelmeket, és az utolsó megtartott forduló utáni sorrendet tekintik végeredménynek. A ciprusi élvonalban az ön klubja a listavezető; mit szólna, ha a belgához hasonló megoldás születne?- Minden országban más a helyzet, nyilván mindenhol a saját lehetőségeikhez mérten igyekeznek a legjobb megoldást választani, de Cipruson egyelőre nem annyira súlyosak a járvány következményei, mint az európai országok többségében. Ezért azt mondom, nem érezném igazságosnak, ha most véget érne a bajnokság. Szerintem a miénk a legerősebb csapat az első osztályban, a tabella is ezt mutatja, de kilenc forduló még hátravan, sok minden történhet. A saját kezünkben van a sorsunk, ha a hátralévő meccseinket megnyerjük, bajnokok leszünk, de nem lehetne felhőtlen az öröm, ha úgy nyernénk aranyérmet, hogy az utolsó kilenc meccset nem játsszuk le. Tiszta, fair küzdelemben sokkal édesebb lenne a siker, szerintem erről a csapatok többsége ugyanígy vélekedik. Élsportolóink igyekeznek kihasználni a hirtelen jött üresjáratokat Verhetetlenek akár a konyhában is KORONAVÍRUS Az elmúlt hetekben egyre több hazai sportoló kapcsolódott be a #maradjotthon kampányba. A Nemzeti Sport megkérdezte kiválóságainkat, miként hasznosítják a járvány miatt megnövekedett szabadidejüket a négy fal között vagy a kerítés mögött. A kertjéből reggelizne A lapát helyett mostanság a kerti szerszámokat forgatja eredményesen Medveczky Erika: a Bp. Honvéd nyolcszoros világbajnok kajakosának először valósulhat meg az álma, a saját veteményes.- Az ásásban van már rutinom, a korábbi években, amikor itthon voltam március elején, rendre felástam idős nagyszüleim kertjét, az egyéb munkálatokban - locsolásban, gazolásban - pedig anyukámnak is szoktam segíteni. Most elhatároztam, hogy életemben először saját veteményest csinálok, hiszen lesz időm gondozni. Az első felvonás megtörtént, felástam a kertet, és a terv is megvan a folytatáshoz: folyton termő epret mindenképp ültetek, és szeretném a napi zöldségeket, a paprikát, a paradicsomot és az uborkát is megtermelni magunknak. Klassz lenne naponta a kertből szervírozni a reggelihez valót! Fúrhat még bőven Márciusban költözött első saját otthonába Péni István: az UTE világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok sportlövője utómunkálatokkal tölti a megnövekedett szabadidejét.- Az elmúlt hetekben több időt töltöttem itthon, mint amennyit egy év alatt összesen szoktam. Noha egy ismerősöm terveinek és a kivitelezőknek köszönhetően olyan lett a lakás, amilyennek megálmodtam, maradt bőven meló. A bútorok felcipelése, öszszeszerelése nem volt kis feladat. Kedves elfoglaltság a legjelentősebb érmeim bekeretezése és elhelyezése a nappaliban direkt erre a célra kialakított falon: a helyükre kerültek a világkupaérmek és a világversenyeken szerzett medáliák, legutóbb a februári tízméteres Eb-n nyert aranyamat helyeztem el rajta. Jó érzés mindennap rápillantani az érmeimre, általuk a célt is látom, emlékeztetnek a küzdelemre, és erőt adnak, hogy a folytatásban is keményen dolgozzak. Maradt még hely a falon... Kötényt kötött Bánhidi Bencét, a Mol-Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának 25 éves beállóját új oldaláról ismerhetjük meg.- Próbálok valamiféle rutint kialakítani és a lehetőségekhez mérten változatosan tölteni a mindennapokat. Egyedül vagyok Szegeden, online tartom a kapcsolatot a családommal és a barátaimmal, utóbbiakkal már több internetes társasjátékot is kipróbáltunk. Bodó Richárddal szoktunk együtt edzeni a szabadban a klubtól kapott egyéni program szerint, ezzel valamennyire sikerül formában tartanunk magunkat. Emellett csak vásárolni mozdulok ki otthonról, mivel találtam két szakácskönyvet, és az utóbbi napokban elkezdtem főzni. Nem mondom, hogy én vagyok a világ legjobb szakácsa, de a rakott csirkemellel és pad thai tésztával már szívesen megkínálnám a barátaimat. Remélem, rövid időn belül lehetőségem nyílik rá. Egyelőre próbagazdi A Bp. Honvéd világbajnoki bronz- és Eb-ezüstérmes gátfutója, a civilben állatorvos Baji Balázs nem meglepő módon minden idejét újdonsült négylábú társával tölti.- Már régóta szerettem volna egy kutyát, de mivel az edzések és a tanulmányok miatt keveset voltam itthon, nem tehettem meg, és felelőtlenség is lett volna. Mivel azonban a jelenlegi helyzetben a tréningek és az otthoni edzés mellett jóval több időm van foglalkozni vele, úgy döntöttem, eljött az ideje! Egy hete fogadtam örökbe Szikrát, a tíz hónapos agarat a Szent Ferenc Állatotthonon keresztül. Napi három órát sétálunk, három részre elosztva, reggel, es-1 te és napközben. Amíg vissza nem tér az élet a normális kerékvágásba, van időnk kialakítani a szokásokat és a rendszert. Egyelőre próbagazdi vagyok, ha megállóm a helyem, végleg nálam marad. Szerintem nem lesz gond. Végre főzhet! Egyetlen női birkózó Európa-bajnokunk, Barka Emese is igyekszik kihasználni a hirtelen jött üresjáratokat. Egyik hobbija a főzés, így most is igyekszik minél többet hódolni a szenvedélyének.- Ha van pozitív oldala e szomorú helyzetnek, az, hogy most sokkal több időm jut olyan tevékenységekre, amelyekre máskor nemigen. Nagyon szeretek főzni, most végre van lehetőségem arra, hogy rendesen főzzek és új dolgokat próbáljak ki. Találtam egy csomó tök jó receptet, amelyeket eddig nem készítettem el, de most itt az idő, ha pedig hiányzik valami hozzájuk, el tudok menni nyugodtan a boltba is. Szóval ez a része mindenképpen öröm az ürömben... MW JEGYZET A film forog tovább Fábik Tibor jegyzet@mediaworks.hu Múlt heti hír volt, hogy a.koronavírus-járvány miatt Párizsban leállt a második világháború idején játszódó Adieu Monsieur Haffmann! (Viszlát, Haffmann úr!) című film forgatása, és a kijárási korlátozás bevezetése miatt a díszleteket sem tudták lebontani. Két utca most úgy néz ki, mintha nyolcvan évet visszamentünk volna az időben, és különösen nyomasztó, hogy a falakat a náci megszállást idéző, az akkori kijárási tilalomra vonatkozó plakátok borítják. Szinte ezzel a hírrel egy időben jelent meg itthon egy másik: a koronavírus-járvány és az olimpia elhalasztása ellenére tovább forog a Hosszú Katinkáról szóló, A Katinka című életrajzi dokumentumfilm. „A készülő dokumentumfilm megörökíti a jelenlegi vészhelyzetet is, amikor a háromszoros olimpiai, 26-szoros világ- és 34-szeres Európa-bajnok magyar úszó - dacolva a koronavírus-járvánnyal és az olimpia elhalasztásával - rendületlenül folytatja az edzéseket, és a három aranyat hozó riói olimpia után Tokióban újra versenybe száll a győzelemért” - tudatta a produkció, és arról is értesülhettünk, hogy fokozottan betartják az egészségügyi óvintézkedéseket, így például a stábtagok nem mehetnek két méternél közelebb Katinkához. Elgondolkodtató, hogy tényleg ilyen fontos-e most ezt a filmet forgatni, de sokan már azon is meghökkentek, amikor az Iron Lady még békeidőben belevágott ebbe a projektbe. Elvégre a percre pontos olimpiai felkészülésbe mégiscsak belezavar, ha a sportolónak közben egy film főszereplőjét is kell alakítania. Aligha tudja függetleníteni magát attól, hogy lépten-nyomon kamerás emberek, világosítók, dramaturgok sürögnekforognak körülötte, és mindez Tokióban is visszaüthet. Nos, mivel az olimpiát egy évvel elhalasztották, ettől most nem kell tartani, ám Hosszú Katinkának attól a megjegyzésétől, amit még február 16-án tett a kecske» méti uszodában a Bors újságírójának, nehéz szabadulnia. Arra a kérdésre, hogy a filmben láthatjuk-e korábbi edzőjét - és férjét -, az amúgy továbbra is Magyarországon dolgozó Shane Tusupot, akivel a legnagyobb sikereit elérte, Hosszú érezhetően már a felvetésen is felháborodva a következőt válaszolta: „Maradjunk annyiban, ez az én filmem, hadd döntsem el én, hogy ki kap benne szerepet.” Nincs új a nap alatt, annak idején Trockijt és Kamenyevet is kiretusálták bizonyos fotókról, Hosszú is megteheti, hogy csak a szépre emlékezik. Csak akkor ne életrajzi dokumentumfilmről, hanem imázsfilmről beszéljünk, nincs ebben semmi szégyellnivaló.
