Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-04 / 54. szám
2020. MÁRCIUS 4., SZERDA UTAZÁS 11 Ha kikapcsolódásra vágyik, itthon is bőven akad érdekes helyszín Barangolás hazai tájakon Hollókő az UNESCO világörökségi listáján is helyet kapott Fotó: MW A jó idő beköszöntével egyre többen kelnek útra, hogy legalább egy-egy napot kirándulással, városnézéssel töltsenek. Sokan természetesnek veszik, hogy a szomszédos országok látnivalóit keresik fel, pedig hazánkban is érdemes körülnézni. Mediaworks/Fanny szerkesztoseg@mediaworks.hu Balatoni tanúhegyek A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti kincsei a tanúhegyek, amelyek egy korábbi, lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják. Ezek a hegyek nem alkotnak láncolatot, magukban álló szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből. Évmilliókkal ezelőtt a Balatonfelvidéket, sőt az ország szinte teljes területét beborító Pannon-tenger legmélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp, valamint tőlük távolabb északra, a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Sághegy e vulkanikus tevékenység során jött létre. Később a földkéreg mozgásának hatására kialakult töréseken izzó láva ömlött a felszínre, majd hamar megszilárdult, és mint egy páncél, úgy fedte be és védte meg az alatta megbúvó szigethegyeket. A helyek bazaltlávapáncéljukkal ellenállnak szélnek, jégnek, és a mai napig állnak, azaz tanúskodnak az eredeti felszín magasságáról. A csapat legérdekesebb tagja a Szent György-hegy, amely Tapolcától alig 5 kilométerre található. A hegy mintegy kettéosztja a vidéket: magányosan áll a medence közepén. Gazdag érdekes geológiai képződményekben, ilyen például az északi-keleti részén a bazaltorgonák csoportja vagy a jégbarlang, amelyben már alig lehet lépni a leomlott szikladarabok miatt. Utóbbi érdekessége, hogy ott a pohárba öntött víz még a legmelegebb napokon is jéghidegre hűl. Gaja-szurdok A Bakony egyik leghangulatosabb patakvölgye a Gajaszurdok, a hegység legkeletibb részén, Fehérvárcsurgó és Bodajk között fekszik. Családoknak, piknikezőknek tökéletes választás a jó infrastruktúrájú Gaja-völgyi Tájcentrum meglátogatása, de rövidebb túrákra is alkalmas a vidék. A szurdok mintegy 4 kilométer hosszú, kényelmes tempóban, megállók nélkül egy óra alatt végigjárható, visszafelé a dombokon keresztül még másfél óra az út. A Gaja-patak ilyenkor tavasszal látványosan, bővizűen zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába. Ha a Gaja-szurdoknál túrázik, érdemes egy kis kerülőt tennie, és megnéznie Csókakő várát. Az omladozó vértesi végvárak közül Csókakő az egyetlen, amely nem az erdők sűrűjében bújik meg, hanem a hegység peremén, szőlőskertek között meredezik a ma is elevenen élő kis falu fölé. A vár nagy része újjáépült a Nemzeti várprogram keretében. A kilátás a várból a Móri-árok völgyteknőjére és a Keleti-Bakonyra egészen csodálatos. Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség-listáján. A település lakói jellegzetes palóc nyelvjárásuk mellett gazdagon díszített népi öltözetüket is büszkén viselik. Az Ófaluban parasztházakból kialakított üdülőházak várják a hoszszabb időre érkező turistákat. Egyebek között Falumúzeum, Tájház, Babamúzeum, Szövőház, fafaragó kiállítás is látható a múltat őrző településrészen. Rövid sétával elérhető a hollókői vár. Vácrátóti arborétum Az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye ismerhető meg a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben. A 27 hektáros arborétumban közel 13 ezer növényfajtát mutatnak be. A szépen gondozott parkon patak fut keresztül, romantikus tavacskák láncolata húzódik számos hangulatos zuggal, hidacskával, szigettel, műromokkal. Különleges látnivalókat kínál az egzotikus növények bemutatását szolgáló trópusi pálmaház és a kaktuszház is. Bivalyrezervátum A zala megyei Kápolnapusztán csodálhatjuk meg az ország legnagyobb bivalycsordáját, mellette interaktív kiállítás, valamint játékos elemekkel, pihenőhelyekkel és kilátópontokkal tarkított, különleges mesélő sétaút várja a látogatókat. A rezervátum célja a magyarországi vízibivalyok génállományának megőrzése és az állatfaj bemutatása. HÍREK Húszezer új fa a zöld fővárosban LISSZABON Faültetéssel kezdték az évet a 2020-ban Európa zöld fővárosa címet elnyert Lisszabonban. A portugál főváros 2050-re teljes karbonsemlegességet szeretne elérni, és ennek jegyében húszezer fát ültettek el január közepén. A város vezetője szerint így lehet hatékonyan küzdeni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai ellen. Az Európai Bizottság 2010-ben alapította az Európa zöld fővárosa elismerő címet, amelyet szigorú zsűri ítél oda 12 szempont alapján. MW Miről nevezték el az Angyalvárat? ITÁLIA Az olasz főváros, Róma egyik látványossága az 590-es pestis idején kapta az Angyalvár nevet, amikor a legenda szerint egy angyal jelent meg felette, és feltartott kardja a járvány végét jelezte. A középkorban a pápaság erőddé építtette át, bástyákat emeltek rajta, és III. Miklós pápa a 14. században titkos alagúttal összekötötte a Vatikánnal. MW Mitől is nagy Nagy-Britannia? NÉVADÁSA köznyelvben a Nagy-Britanniá kifejezés az Egyesült Királyság szinonimájaként honosodott meg - pontatlanul. Földrajzi értelemben Nagy-Britannián csupán azt a szigetet értjük, amelyen Anglia, Skócia és Wales szárazföldi területei húzódnak. Elnevezése a kelta őslakosoktól ered. A Római Birodalom bukása után a szigetre betörő angolszász és ír hódítók elől a romanizált britonoknak menekülniük kellett az Amorica-félszigetre, amely nem más, mint a mai Bretagne, angolul Brittany, így új hazájukhoz, Britanniához képest nevezték el. MW A kápolnapusztai rezervátum remek kirándulóhely Fotó: MW Maribor, a Dráva gyöngyszeme SZOMSZÉDOLÁS A magyar határ közelében fekvő Maribor Szlovénia második legnagyobb városa. A Pohorjehegység nem csupán télen várja a sportok és az aktív időtöltés szerelmeseit, várhatóan március 29-éig tart a szezon. Ám az év bármely szakában érdemes felkeresni a várost, ahol a sífelvonó tavásztól őszig egyfajta libegőként funkcionál. A hegyről gyönyörű látvány tárul elénk, a felvonóból középúton kiszállva pedig vár ránk az óriáshinta, amely egyfajta katapultáló szerkezet is egyben. A fura játékszerben a város felett himbálózva gyönyörködhetünk a látványban. A tériszonnyal küzdők azért jobb, ha a libegőnél maradnak. Annak viszont, aki még ennél is nagyobb adrenalinfröccsre vágyik, feltétlenül ki kell próbálnia a bobot is, amellyel fékezés nélkül száguldhat le a hegyről. A Dráva partján fekvő Maribor óvárosa igen hangulatos, sétálóutcája tele van kávézókkal, így mindenképp érdemes rávenni magunkat egy kiadós sétára. A szűk utcák és az apró, régi épületek Toscanát idézik. A város központjában a 15. században épült kastélyt és a ferences templomot semmi esetre sem szabad kihagyni. A kastélyt 1478-1483 között II. Frigyes császár építtette, az évszázadok során szerepe és stílusa egyaránt sokat változott, hiszen erődből fokozatosan fényűző rezidenciává alakult át. Számos illusztris vendég megfordult benne, csak az uralkodókat említve többek között Mária Terézia magyar és cseh királynő, I. Lipót magyar király és I. Pál orosz cár. Továbbhaladva térjünk be a 13. századi Keresztelő Szent János-székesegyházba is, amelynek tornyából madártávlatból csodálhatjuk meg Maribort és környékét! A város főteréről továbbsétálhatunk az arborétumba, a helybeliek kedvelt találkozóhelyére. MW FIGYELŐ AUTÓIPARI KAPITULÁCIÓ2020 2020. MÁRCIUS 26. HELYS7ÍN: LARUS RENDEZVÉNYKÖZPONT TOVÁBBI RÉSZLETEK: RENDEZVÉNY. EI6YEL0.HU OLDALON HIRDETÉS
