Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-04 / 54. szám
2020. MÁRCIUS 4., SZERDA GAZDASÁG y A szobák száma és egy jó terasz fontosabb a lakások méreténél Mitől függ a lakás ára? A lakásárak emelkedésével változtak a fogyasztói igények, szívesebben vesznek kisebb alapterületű, de minél több szobás lakást a vevők. Az erkély vagy terasz szinte minden mostanában épülő lakásnak elengedhetetlen része. A felsőbb emeleti vagy penthouse lakások négyzetméterárai pedig akár 10-15 százalékkal is meghaladhatják az alacsonyabban fekvő ingatlanokét. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu SZEMPONTOK Jelentősen befolyásolja az ingatlanok árát az elrendezés, a berendezés variálhatósága, a benapozottság, valamint az épületen belüli elhelyezkedés. A Takarék index elemzőinek friss vizsgálata szerint ezek a szempontok hatottak a fejlesztések trendjére az elmúlt években a fővárosi lakásépítésekre: csökkent az adott szobaszámmal járó lakásméret, a magasabban található lakásokat drágábban lehetett eladni, az erkély vagy terasz pedig szinte már elengedhetetlen része egy új ingatlannak. Leendő otthonuk kiválasztása során a vásárlók többnyire nem négyzetméterben gondolkodnak, hanem meghatáro-Egy tágas terasz oldja a monotóniát, és sokan hajlandók érte többet fizetni zott szobaszámra van szükségük, például legyen gyermekszoba, szülői háló és nappali. Tendencia, hogy a lakásárak emelkedése miatt, a vásárlás költségeinek csökkentése érdekében a vevők lemondanak félszobányi területről, és egy 3 szobás ingatlan helyett megelégednek 1+2 félszobás vagy 2+1 félszobás otthonokkal. A Takarék index elemzőinek vizsgálata megmutatta, hogy a fejlesztők - követve a vevők igényeit - az elmúlt években általában csökkentették a lakások átlagterületét, és ugyanazt a funkcióbeosztást kisebb alapterüle-Még mindig sokan vesznek fel jelzáloghiteit Idén már mintegy 147,5 milliárd forint jelzáloghiteit használtak fel a lakáspiacon a Duna House adatai alapján, ez 19 százalékos emelkedés 2019 első két hónapjához képest. A társaság tájékoztatása szerint ez az otthonteremtési szándékú ingatlanvásárlások növekedését jelzi, és ez a folyamat a várakozások szerint egész évre jellemző lesz. Tavaly az utolsó negyedévben Budapesten a felvett átlagos hitelösszeg 16,7 millió forint volt, 1,5 millió forinttal volt magasabb a 2019. év eleji összegnél. Az adatok alapján országosan nem volt érezhető ilyen mértékű növekedés, a keleti országrészben átlagosan 10 millió forintot vettek fel a lakásvásárlók, míg nyugaton ez az összeg kicsivel 11 millió forint feletti volt az elmúlt év minden negyedévében. ten építették meg 2019 végén, mint 2016 elején. A vizsgálatok kimutatták, hogy a társasházakban a fejlesztők gyakran differenciálják az árakat emeletek alapján. Ez az elemzők számítása szerint egy fejlesztésben akár 10-15 százalékos, négyzetméterenként 70-100 ezer forintos árkülönbséget is eredményezhet. A keresleti oldalon kedveltebbek a magasabb emeleteken fekvő lakások - a megbízható ' felvonó már alapkövetelmény a mai társasházaknál -, a legfelső szinteken pedig gyakran különleges kialakítású, nagyobb teraszos, penthouse lakásokat kínálnak a fejlesztők. Az erkélyek, teraszok szintén befolyásolják az élhetőséget. A vizsgálat szerint míg 2016 elején a még szabad lakást tartalmazó projektekben az otthonok 79 százaléka rendelkezett erkéllyel vagy teraszszal, a Budapesti Lakáspiaci Riport 2019 negyedik negyedéves adatai szerint ez az arány már 91 százalékos volt. A Takarék index vizsgálata szerint az új lakásokhoz tipikusan 9,2 négyzetméteres erkély vagy terasz tartozik. A legkisebb 0,34, míg a legnagyobb 376 négyzetméteres volt a 2019. év végi adatok szerint. A teraszok jellemzően nagyobbak, mint az erkélyek, a különbség akár 30-40 százalék is lehet. HÍREK Pénzügyeket az iskolai tantervbe! OKTATÁS-A pénzügyi ismereteket a jövőben az alaptanterv részévé kell tenni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten, a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tartott előadását követően. Nem feltétlenül kell a pénzügyeket olyan gyakorisággal oktatni, mint a humán vagy reál tantárgyakat, de félévente vagy negyedévente legalább egyszer érdemes a gyerekeknek már általános iskolában is arról beszélni, mit jelent a pénzhasználat, hogy a következő generáció tudatosan használja a pénzügyi eszközöket, felelősen döntsön a megszerzett jövedelméről, a megtakarításokról. MW Fed: rendkívüli kamatvágás WASHINGTON A koronavírussal sújtott gazdaság élénkítésére az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi bankrendszer erőteljesen, 50 bázisponttal, 1,00-1,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatot tegnap. Ennek hatására a New York-i tőzsdemutatók szinte azonnal csaknem egyszázalékos pluszba lendültek át. A német tőzsde 2,7 százalékkal került feljebb. A pesti parketten a BUX is 5,2 százalékos pluszban járt. Az OTP több mint 7 százalékai erősödött délután. A Mól és a Richter is több mint 3 százalékkal került feljebb. MW Jól ment tavaly a biztosítóknak Önkorrnányz^ti fórumokon az iparűzési adó Egyensúlyozni muszáj Varga Mihály: A versenyképesség is fontos szempont Fotó: MTI NÖVEKEDÉS A Magyar Biztosítók Szövetsége tagjainak díjbevétele 1164 milliárd forint volt tavaly, 12 százalékkal több az előző évinél - derül ki a szövetség gyorsjelentéséből. A kedden közzétett tájékoztatás szerint a növekedés üteme több mint kétszeresen haladja meg a GDP csaknem ötszázalékos tavalyi bővülését. Különösen a neméletüzletág díjbevételei növekedtek gyorsan, csaknem elérték a 655 milliárd forintot tavaly, ami 17 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. A növekedés motorja tavaly is a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás volt. Az eredménykimutatást korrigálja, hogy tavaly a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevételi statisztikákba már beépült a 23 százalékos biztosítási adó is. Bruttó biztosítási díjbevétel (milliárd forint) 2009 2010 2011 2012 2013 A közlemény szerint az elmúlt négy évben a neméletüzletág bevételei már megelőzték az életágiakat, és ez a tendencia egyre erősödik. A 2019-es díjbevételeknek az 56 százalékát adta a nem élet üzletg, az egy évvel korábbi 54 százalék után. Az életági díjbevételek több mint 509 milliárd forintot tettek ki tavaly, ami ó százalékos növekedés a megelőző évihez képest. A Magyar Biztosítók Szövetségének 23 biztosító a tagja, közülük 18 magyarországi székhellyel rendelkező biztosító részvénytársaság, kettő Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, és három fióktelep szervezeti formában működik. A részvénytársasági formában működő hazai biztosítótársaságok közül három nem tagja a szövetségnek. MW 2014 2015 2016 2017 2018 2019 1164,0 EU-bíróság: jogszerű volt a különadó ÍTÉLET A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal - állapította meg kedden kiadott ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága. Az ügy előzménye, hogy a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válságra válaszul Magyarország ágazati különadókat vezetett be, amelyek célja az egyre nehezebben egyensúlyban tartható államháztartás helyzetének stabilizálása volt. A Tesco-Global Áruházak, valamint a brit Vodafone-csoport tagját képező Vodafone Magyarország vitatják a rájuk kivetett különadó jogosságát, ítéletében az uniós bíróság rámutatott, hogy az árbevételt terhelő különadók, amelyek elsődlegesen külföldi tulajdonú, a magyar piacokon legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintik, tükrözik a piacok valós gazdasági helyzetét, és nem minősülnek az érintett vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek. A magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszert azonban elítélte az uniós bíróság. ítélete szerint a szankciórendszer olyan bánásmódbeli különbség, amely aránytalan, következésképpen nem igazolt, a szolgáltatásnyújtás szabadsága tiltott korlátozásának minősül. MW DÖNTÉS ELŐTT Folytatódnak az egyeztetések a helyi iparűzési adó tervezett átalakításáról, döntés azonban még nincs - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az InfoRádiónak. A Belügyminisztériumban, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén felvetett javaslatok megvitatására külön önkormányzati fórumot is létrehoztak. Megemlítette, követik a sajtóban megjelent vállalkozói érdekképviseleti nyilatkozatokat is a javaslat kidolgozásához. „A kormánynak mérlegelnie kell, hogyan lehet egyensúlyt találni a versenyképesség javítása, a további gazdasági növekedési, beruházási lendület fenntartása és az önkormányzati működés biztonságos fenntartása között” - mondta Varga Mihály. A miniszter megemlítette, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségével már értekeztek, legutóbb pedig a kistelepülések képviselőit is meghallgatták. A Belügyminisztériumban pedig egy külön önkormányzati egyeztető fórum van arra, hogy ezekről a kérdésekről még beszélni tudjanak az érintett felek. „Fontos számunkra a főváros és a kerületek véleménye is” - tette hozzá a miniszter. A kormány a jelenleg futó egyeztetések lezárása után tud ezzel a kérdéssel foglalkozni és dönteni arról, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatait megfogadja-e, és ha igen, akkor azokból melyeket, milyen mértékben, vagy pedig megtartja a jelenlegi helyzetet, és csak a jövőben gondolkodik azon, hogy a helyi iparűzési adó átalakításához hozzányúljon - mondta Varga Mihály. Korábban nagy felzúdulást keltett az önkormányzati bevételeket rendesen visszavágó tervezet, még fideszes oldalról is éles kritikák érkeztek. Az ellenzéki kifogások mellett a legnagyobb nyilvánosságot Cser-Palkovics András székesfehérvári fideszes polgármester szavai kapták: többek között arról beszélt, hogy a városának 20 milliárd forintot hoz az iparűzési adó, Az iparűzési adó tervezett átalakítása komoly nehézségeket okozhat a feszített költségvetés mellett működő önkormányzatoknak. A legnagyobb érvágás Budapestet érné. A amiből a városi intézmények és a kultúra mellett a helyi kkv-kat segítő adókedvezményeket finanszírozzák. Egy korábbi államtitkár úgy nyilatkozott, szerinte nem lesz semmi az adócsökkentésből. Egy másik vezető fideszes is azt hangoztatta, hogy egyelőre nincs döntés az ügyben. A javaslatok között felvetődött az adófeltöltési kötelezettség eltörlése, erre van a legnagyobb esély, bár ez is egyszeri, mintegy 80-100 milliárd forintos bevételkiesést okoz az önkormányzatoknak 2021-ben, ami az éves bevételek nyolcada. MW városvezetés becslései szerint ez az intézkedés körülbelül 20-40 milliárd forintot vonna ki Budapest költségvetéséből, amit szerintük a multinacionális cégek kapnának meg. Biztosítási díjbevételek Magyarországon Nagy érvágás lenne Budapestnek is
