Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-24 / 71. szám
12 KITEKINTŐ 2020. MÁRCIUS 24., KEDD Emlékezés a három évtizeddel ezelőtti marosvásárhelyi eseményekre Fekete március - pogrommal Sütő András feleségével, Éva asszonnyal Fotó: Sziki Károly A romániai „rendszerváltás”, puccs után három hónappal etnikai összecsapás képeit sugározták a magyar többségű Marosvásárhelyről 1990 márciusában. A hat halottat és közel 300 sebesültet követelő román agresszió kivizsgálása máig nem történt meg. A pogromot levezénylő románok minden nehézség nélkül az Európai Unió tagjai lettek. Sziki Károly szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu MAROSVÁSÁRHELY, EGER Szemtanúja és elszenvedője voltam a marosvásárhelyi pogromnak. Az emlékezés kötelez bennünket, hogy a neobolsevikok, a román és magyarországi exkommunisták rémtetteit mindig felemlegessük, s mindaddig ne eresszünk ezen a szorításon, míg a süllyesztőbe nem löki őket egy normális rendszerváltás. Ezen a fekete kedden zenész kollégámmal, Szabó Violával két előadás megtartására hívott meg a Marosvásárhelyi Színház. A délelőtti műsorunk végén a rendőrség emberei megjelentek a színházban és azt mondták: nem javasolják az esti előadás megtartását, mert a testi épségünket nem tudják garantálni, hiszen a városban rendkívüli állapot kezdődött. Kirohantam a térre és megláttam a nyitott teherautón botokkal, villákkal hadonászó fémfogas fasiszták őrült ábrázatát. Megértettem: nemcsak az előadás marad ma itt el, hanem valami más is megszakad, eltörik Erdély fővárosában... Az 1989 decemberi eufória után tüntetések Erdélyben Az 1989 decemberi eufórikus hangulat után a város magyarsága elkezdte megszervezni az életét. Február elején megalakult a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége, a marosvásárhelyi önálló magyar orvosi és gyógyszerészképzés visszaállítását, a magyar nyelven oktató Bolyai Tudományegyetem megalakítását tűzték ki célul. Visszavágásként a kommunista diktatúra alatt elszenvedettekéit, hogy az orvosi egyetemet magyarul elvégző fiatal orvosokat eltüntették, átirányították a többségében románok által lakott területekre. 1990. február 10.: Az erdélyi magyarság összefogásának, erődemonstrációjának gyönyörű napja. Az anyanyelvű oktatásért Sütő András felhívására tüntetést szerveznek. Százezren vonultak végig némán a város főtéren, a sportcsarnok irányába, kezükben egy szál gyertyával és egy magyar könyvvel. A csarnok egyszerre szólalt meg: „Miatyánk, ki a mennyekben vagy...” A marosvásárhelyi megmozdulásokkal egy időben Erdély több városában is hasonló rendezvényeket szerveztek. Tüntettek Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Szatmárnémetiben. Kincses Előd, Tőkés László akkori védőügyvédje beszámolt arról, hogy a nagyobb románok lakta városokat egy táviratszöveg járta be, amelyben a marosvásárhelyi magyarok által állítólagosán elkövetett románellenes cselekedeteket ismertették. Március 2.: Tőkés László első parlamenti beszédében arról szólt, hogy ismét nemzetiségi viták vannak. Soviniszta román személyek a szeparatizmus vádját hangoztatják, holott mindössze arról van szó, hogy helyre kell állítani a kisebbségek iskolahálózatát. Március 4.: Gyulafehérváron nagygyűlést tartott a magyarellenesség szítására létrejött Vatra Romaneasca (Román Tűzhely) szervezet. A főcélpont Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők voltak. Élesen elítélték a romániai magyarságot, csúfot űztek a tüntetéseikből, az önálló anyanyelvi iskolák követelését szeparatizmusnak minősítették. A Vatra kijelentette: harcol azért, hogy az ország egész területén a román legyen az egyetlen hivatalos nyelv. Teljes értékű magyar nyelvű oktatást! Március 7.: A kétnapi eredménytelen tárgyalás után a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet magyar hallgatói ülősztrájkba kezdtek. A követeléseik voltak: külön keretszám a magyar anyanyelvűek részére, a két nemzetiség egyenlő arányú részvétele az egyetem vezetőségében, a teljes értékű magyar oktatás helyreállítása! Március 15.: Az erdélyi magyarok békés megemlékezését az 1848-as szabadságharcról több városban megzavarták a Vatra Romaneasca hívei. Szatmárnémetiben az ünneplő magyarokra támadtak. Egy embert megvertek. Az erdődi Petőfi-szobrot megrongálták. Március 16.: A marosvásárhelyi Tudor lakónegyedben ittas románok fellázadtak egy gyógyszertár magyar nyelvű felirata miatt. Az ordítozásra összeverődött több száz román méltatlankodása zavargásokba torkollott, behatoltak lakásokba, civileket, újságírókat bántalmaztak, gépkocsikat rongáltak meg. A tömeg az utcán magyar nyelvű feliratokat tépett le, elégette a polgármesteri hivatal magyar nyelvű feliratát. Egy ittas román férfi autójával a tömegbe hajtott. Március 17.: A román egyetemisták Marosvásárhelyen Tőkés László és Smaranda Enache ellen tüntettek, magyar vért követeltek, s kötelet Sütő Andrásnak, Király Károlynak, Tőkés Lászlónak. Március 17-18.: Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) első kongresszusát. Csaknem 400 fiatal gyűlt össze. Smaranda Enache magyarul és románul tartott beszédet, a magyarországi román menekültek nevében Emil Iovanescu beszélt. Felolvasták Sütő András és Király Károly levelét. A MISZSZ 18-án a magyar oktatásüggyel kapcsolatos nyilatkozatot fogadott el és egy állásfoglalást a Vatráról. Román roham, megverték Sütő Andrást Március 19.: A Vatra rendőri kísérettel többségében félanalfabéta román parasztokat szállított Marosvásárhelyre. A város főterén háromezren gyűltek össze, s több magyar vezető eltávolítását követelték. Az erőszak nyomásának eleget téve Kincses Előd, a város magyar polgármestere lemondott. Lemondatták! Kora délután a felső Maros mentéről és a Görgény völgyéből újabb teherautók érkeztek. A vasvillával, fejszével, botokkal felszerelt parasztok azt hangoztatták, hogy agyonverik az összes magyar egyetemistát. Az RMDSZ székházánál gyülekeztek a magyarok. Sütő András beszélt hozzájuk arról, hogy Kincses Előd lemondatása jogtalan volt, de nem kell felülni a provokátoroknak, mindenki menjen ha-Az akkor szereplők többsége már nem aktív a politikai életben. Sütő András haláláig távol maradt a politikától. Kincses Előd éveken át emigrációban élt Magyarországon, Tőkés László az RMDSZ ellenzéke lett, a Markó-, Verestóy-, .Frunda-, Borbély-féle RMDSZ- vezetés ma teljesen uralja az erdélyi magyarság döntéshozó szerveit. Markó egyébként Pesten időzött a fekete március idején, és nem indult haza az események hírére. za. Sokan hazamentek, s akik mégis maradtak, a helyszínre tóduló román tömeg elől a székházba menekültek. A téren dühöngő románok ujjongtak, összetörték Teleki Téka feliratát, s fel akarták gyújtani a páratlan értékű könyvtárat! Szászrégen környékéről beszállított vasgárdisták a főtéren randalíroztak, utcatáblákat, a színház magyar tagozatának plakátjait tépték le, majd az RMDSZ székházához irányították őket is. Betörték a főbejárat ajtaját, majd az udvarra vezető vaskaput. Újabb erősítés érkezett, s „Halál a magyarokra!” felkiáltással behatoltak az RMDSZ épületébe. Baltával beverték az ablakokat, kidobálták a berendezést, a könyveket égettek. A közel nyolcvan magyar a padlásra menekült. Hiába kérték a karhatalmi szervek segítségét, a rendőrség még a helyszín felé sem nézett. Az esti órákban a helyszínre érkező ezredes polgármester, loan Judea - ő lett Kincses Előd utóda - távozásra szólította fel a padlásra szorultakat. Sütő Andrásnak személyesen megígérte, hogy teljes védelmet biztosítanak a magyaroknak. Ez ocsmány hazugság volt, hogy a tömeg bosszút állhasson. A felbérelt fasiszták üvöltötték: „ott van ő, őt üssétek az ősz hajút”. A ponyva nem volt rögzítve a kocsin. Egy mozdulattal lerántották és a teherautóra felugró személyek Sütőt addig ütötték, amíg mozdulni tudott. A katonák mindezt ölbe tett kézzel nézték végig! Sütő Andrásnak, az erdélyi magyarság vezéregyéniségének a fél szemét kiverték, több bordája eltört, bal karját összezúzták... Meglátogattam a kórházban, de nem engedtek be hozzá. Az orvos elmondta: sokkos állapotban van, azt kiáltja: vigyázz, jönnek, jönnek, jaj, Istenem. Amerikába vitték, speciális kórházba. Hamarosan utána mentem édesanyja magnóra vett üzenetével. Visszatérte után mondta: ez a magnófelvétel tartotta benne az életet. A reményt. A pusztakamarási anyai könnyek. Román attak után fordult a kocka Március 20.: Hajnalban Kárp Gyuri színészbarátom rá-És Erdély magyarsága? Az 1990-es évek elején létező szeretet és összefogás eltűnt. Az értelmiség, a cselekvő, nyitott és alkotó szellemű rétege döntő többségében elvándorolt, a minőségi munkaerő szintén. 2004. december 5-én pedig Gyurcsány Ferenc és neobolsevik kormánya a pártkatonákkal egyetemben elárulta azt a magyarságot, amely 1990 fekete márciusában vérét ontotta Marosvásárhely kövein. zott fel rövid álmomból: azonnal indulnotok kell, mert Vásárhelyt lezárják. Itt harc lesz. Menekülnötök kell... Radnót felé elhagytuk a pogrom városát. A határon telefonáltam a Magyar Rádióba, hogy a pokolban készítettem felvételt és átadom, hogy tudják meg, mi történt Marosvásárhelyen. Orosz azt mondta, nem gondolná, hogy erre kíváncsiak a magyar hallgatók!!! A többit már én is elmondásból tudom: Az események hírére, a magyarság délre már a város főterén volt. Pár óra alatt több tízezres tömeg verődött össze, követelték Kincses Előd polgármesteri tisztségbe történő visszaállítását, a magyar anyanyelvű oktatást. Szerették volna, hogy Király Károly kíséretében Iliescu elnök jöjjön Marosvásárhelyre. Az ígéret ellenére, hiába. A feltűnően gyéren felállított rendőrségi kordont a románok áttörték és rátámadtak a magyarokra. Vérző fejű, rohanó magyarok szaladtak a főtér felső irányába, utánuk a vérszomjas, átvert és aljas célokra felhasznált román tömeg. A főtéri parkon át rohanó magyarok megálltak, szétkapták a fából ácsolt padokat. A román tömeg megtorpant, majd menekülni kezdett, a magyarok ismét elfoglalták a polgármesteri hivatal előtti területet és kialakult az állóháború! A főtéren keresztülvágtatott egy román teherautó, mely elütött egy magyart, aki azonnal meghalt. A kocsi platójáról románok ugráltak le. A magyarok barikádokat emeltek. Megérkezett a hadsereg is, de tankjaik nem tudtak bejönni a főtérre. Két sorban beálltak a román és a magyar tömeg közé. A román tömeg Molotov-koktélokat, köveket hajigáit a magyarokra. Negyven-ötven fős csoportokban cigányok tűntek fel, kezükben bot, fejsze, vasvilla. Cipőjükre ragasztószalaggal ráerősített, kinyitott bicska volt. Románul kérdezték: hol vagytok testvéreink? A románoktól jött a válasz: itt vagyunk testvérek. Na, ha ott vagytok, akkor odamegyünk - mondták a cigányok és felhangzott a cigány csatakiáltás: „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” A helyzet két óra alatt a magyarok javára fordult. A Nyárád menti székelyek is megérkeztek. A románok menekültek. A város hajnalra újra a magyaroké lett, a tömeg a magyar és a székely himnuszt énekelte, a városházán megjelent a magyar zászló is. Másnap Ion Iliescu elnök azt kérte Marosvásárhely lakosságától, hogy délután három óráig fejezzen be minden tüntetést és menjen haza. A magyarok, vezetőik tanácsára, hazamentek. Ennyi a fekete március krónikája. A mérleg: hat halott, közel négyszáz sebesült. A pogrom miatt csak magyarokat és cigányokat ítéltek el, vétkes románt nem találtak, még a teheraütó vezetőjét is, aki egy magyart halálra gázolt, felmentették! Házsongárdi temető. Reményik Sándor rehabilitációján Fotó: archív A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: HEOL.hu Távolmaradás a politikától, árulás
