Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-11 / 60. szám

2020. MÁRCIUS 11., SZERDA GAZDASÁG y Biztos gazdasági alapról indult az idei esztendő Nőtt az adóbevétel A vállalkozások terheinek csökkentése ellenére emelkedett a befizetett összeg Fotó: MTI Egyre több rendezvényt halasztanak későbbre ÁTSZERVEZÉS A koronavírus­­járvány árnyékában a légitár­saságok, utazási irodák, szál­lodák mellett a nagy létszámú hivatalos, céges vagy sport­­rendezvények szervezőihez is sok lemondás érkezik kül­földről, és már a hazai cégek is kockázatkerülő üzemmódra kapcsoltak. Egyre több tava­szi, a különböző ágazatokban meghatározó üzleti hatású rendezvény lemondásáról ér­kezett hír. Legutóbb a 11 mul­tinacionális vállalat részvéte­lével tervezett Cégek éjszaká­ját elhalasztották szeptember­re, és a Műegyetem hagyomá­nyos állásbörzéje is elmarad. A hazai céges rendezvénypi­acon is kisebb-nagyobb szer­vezetek, vállalatok, intézmé­nyek sorra mondják le a márci­us és május közöttre tervezett üzleti eseményeket, tréninge­ket, képzéseket, szakmai kon­ferenciákat, kiállításokat - ír­ja a Magyar Nemzet. A Cégeshelyszínek.hu friss, 882 hazai vállalat körében végzett felmerése szerint a cé­ges válaszadók 85,2 százalé­ka tervezett ilyen programot, de negyedük máris elhalasz­totta, 19 százalékuk pedig le­mondta a közeljövő eseménye­it, míg 58 százalékuk még ki­tart a terveinél. Közben a kül­földi rendezvényektől és üzle­ti utazásoktól a 70 százalékuk már vissza is lépett. MW A megerősödött gazdaság­nak köszönhetően jelentő­sen emelkedtek az adóbevé­telek idén februárig - közöl­te a Pénzügyminisztérium. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÁLLAMKASSZA 2020 első két hónapjában a központi költ­ségvetésbe az általános forgal­mi adóból 56,4 milliárd forint­tal, a személyi jövedelemadó­ból 40,1 milliárd forinttal, a társasági adóból 35,3 milliárd forinttal több folyt be, mint az előző év azonos időszaká­ban - jelentette előzetes ada­tai alapján a Pénzügyminisz­térium (PM). Február végéig így az általános forgalmi adó­ból az éves előirányzat 15 szá­zaléka, a személyi jövedelem­­adóból a 17,3 százaléka, míg a nyugdíj-, egészségbiztosítá­si és munkaerőpiaci járulé­kokból és a szociális hozzájá­rulási adóból összesen az éves előirányzat 16,5 százaléka tel­jesült. A PM kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekvő tel­jesítményének köszönhetően az adócsökkentések ellené­re is jelentősen emelkedtek a költségvetés adóbevételei az előző évihez képest. Ugyanakkor az államház­tartás központi alrendszere 254,6 milliárd forintos hiány­nyal zárta az idei év első két hónapját. Ezen belül a köz­ponti költségvetés 283,7 mil­liárd forintos deficitet, az el­különített állami pénzalapok 36,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénz­ügyi alapjai pedig 7,2 milli­árd forintos hiányt mutattak. A hiány hátterében az áll, hogy az uniós kiadások közel 569,4 milliárd forintra rúgtak, míg tavaly 200,2 milliárd forint volt, és csupán 61,2 milliárd fo­rint uniós bevétel érkezett az államkasszába a tavalyi 281,4 milliárd forint helyett. Idén február végéig az ál­lamháztartás kiadásai kö­zött szerepel 31,5 milliárd fo­rint a közúthálózat fenntartá­sára és működtetésére, 28,3 milliárd forint a Modern vá­rosok programra, 13,2 milli­árd forint a közúthálózat fel­újítására, 8,7 milliárd forint beruházásösztönzésre és 9,4 milliárd forint a nagycsaládo­sok személygépkocsi-szerzési támogatására - sorolta a tár­ca. Emlékeztet rá, a kormány intézkedéseinek, így a hatéves béremelési és adócsökkenté­si megállapodásnak, a csalá­dok otthonteremtését támoga­tó programoknak, a foglalkoz­tatáspolitikai és a gazdaságfe­hérítő lépéseknek köszönhe­tően jelentős mértékben erő­södött a magyar gazdaság, az Európai Unióban is kiemelke­dő 2019. évi teljesítménye - a bruttó hazai termék közel 5 százalékos növekedése, a 14 százalékos beruházásbővülés és a nettó keresetek 11,4 szá­zalékos emelkedése - pedig megfelelő alapot biztosít az idei esztendőre is. HÍREK Növekedett az exporttöbblet KÜLKERESKEDELEM Január ban az export euróbán szá­mított értéke 2,8 százalék­kal, az importé 2,4 százalék­kal nőtt 2019 januárjához képest. A mérlegtöbblet 49 millió euróval, 433 millió eu­­róra nőtt - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hiva­tal. Tavaly csak négy hónap­ban volt nagyobb az export növekedési üteme az impor­ténál. 2019-ben 0,9 száza­lékpont volt a különbség az export 3,9 százalékos és az import 4,8 százalékos növe­kedése között. Januárban az export 9,2 milliárd, az import 8,7 milliárd euró volt. MW Hetvenmillióra bírságolt biztosító BÜNTETÉS A Magyar Nemze­ti Bank (MNB) 70 millió fo­rint felügyeleti és fogyasztó­­védelmi bírságot szabott ki a CIG Pannónia Életbiztosí­tóra ügyfél-tájékoztatási, ki­szervezési és egyéb hiányos­ságok miatt - közölte tegnap a jegybank. Az MNB szerint a biztosító belső ellenőrzésé­re nem volt elegendő szemé­lyi kapacitás. Jogszabálysér­tőnek találta a cég javadal­mazási politikáját is, amely a jegybank szerint az érin­tett vezetőket túlzott kocká­zatvállalásra ösztönözhette. A biztosító kiszervezési szer­ződéseinek kiemelten fontos pontjai hiányosak voltak, és nem szolgálták a biztonsá­gos működést. MW Csökkenő infláció, olcsóbb a tankolás ÁRVÁLTOZÁS Februárban a fo­gyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak vol­tak az egy évvel korábbinál, ja­nuárhoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek - jelentette a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) kedden. Az infláció üteme mérséklő­dött a januári 4,7 százalékról. Az elmúlt egy évben az élel­miszerek ára átlagosan 7, az üzemanyagoké 7,7, a szeszes italoké 3,5, a dohányáruké 11,3 százalékkal nőtt. Az élel­miszereken belül a sertéshús 27,3, a párizsi és a kolbász 21,5, a szalámi, a szárazkolbász és a sonka 11, az idényáras élelmi­szerek 10,3 - ezen belül a friss gyümölcsök 22,5 - százalék­kal drágultak. A tejért 9,4, a kenyérért 7,6 százalékkal kel­lett többet fizetni, míg a „há­zon kívüli étkezések” 7,2 szá­zalékkal több pénzt kívántak. A tartós fogyasztási cikkek 0,8 százalékos áremelkedése továbbra is elmarad az egy év­vel korábbi adattól. A szolgáltatásokért 3,8 szá­zalékkal kellett többet fizet­ni, a lakbér 9,9, a belföldi üdü­lés ára 8,3 százalékkal nőtt. A posta tarifái 9,5 százalék­kal emelkedtek, míg a telefon és az internetszolgáltatás 1,9 százalékkal drágult. Januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,5 százalékkal nőtt, a szol­gáltatásokért 0,5 százalékkal kellett többet fizetni, míg a szezon végi kiárusítások mi­att a ruházati cikkek 0,7 szá­zalékkal kevesebbe kerültek, az üzemanyagok ára pedig 4,3 százalékkal csökkent. 2020 el­ső két hónapjában a fogyasz­tói árak átlagosan 4,5 száza­lékkal nőttek az előző év azo­nos időszakához képest. MW MW-grafika, forrás: KSH Fejlesztik az iskolai wifihálózatot DIGITÁLIS Néhány éve még sem a tanárok, sem a diá­kok nem használhattak az oktatási intézményekben sa­ját wifihálózatot. A Digitá­lis oktatási stratégia része­ként azonban tavaly három­ezernél is több közoktatási intézményben adott át a Di­ákháló programban iskolai wifit a Kormányzati Informa­tikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ). 30 milliárd forint ha­zai és uniós forrásból folya­matosan építik ki a vezeték nélküli internet-hozzáférést segítő megoldást.- A kezdeményezés céljaj hogy Magyarország felzárkó­zó régióinak tankerületi fenn­tartású iskolái, valamint a Kö­zép-magyarországi régió álla­mi és egyházi oktatási intéz­ményei wifihálózathoz jussa­nak, a meglévőket továbbfej­lesszük - mondta a Magyar Nemzetnek Szíjártó Zoltán, a KIFÜ elnöke. Hozzátette: ügy­nökségük feladata a megfelelő sávszélesség és internetelérés biztosítása mellett az oktatási intézmények nemzetközi szö­vetségének szolgáltatásán, az eduroamon keresztül digitá­lis tananyagok elérhetőségé­nek megteremtése is. Az iskolai hálózatok kiszol­gálására is jelentős sávszé­lesség-fejlesztéseket hajta­nak végre országszerte, és a tervek szerint idén äz összes wifihálózat-telepítés elkészül, és a fenntartható nagy sebes­ségű hálózat is egyre több he­lyen lesz elérhető. MW Világpiaci és hazai okok emelhetik az árakat Húsdrágulás húsvétra? Kevesebb sertéstermék fogy a boltokban Fotó: MTI PIAC Tovább drágulhat a ser­téshús és a belőle készült szá­mos termék Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövet­ségének (Hússzövetség) elnö­ke szerint. Egy év alatt már több mint 50 százalékkal nőtt az élő sertés ára, aminek első­sorban az az oka, hogy a ser­téspestis károkozása miatt Kí­nában és Nyugat-Európában is emelkedett a kereslet, így a hazai tenyésztők kedvező kör­nyezetben exportálhatnak. A drágulás rendkívül ér­zékenyen érinti a hazai hús­ipari cégeket, hiszen a tőke­húsoknál az önköltség közel kétharmadát, a húskészítmé­nyeknél pedig átlagosan leg­alább 50 százalékát teszi ki az élő sertés ára, miközben több mint tizedével nőttek a bér- és energiaköltségeik is. Éder Tamás elmondta: az élő sertés az elmúlt hetekben is drágult az uniós piacon, és a sokéves norma szerint az áremelkedés kitart az év kö­zepéig. Ezek alapján a hús­piacon a közeljövőben nem számíthatunk árcsökkenés­re, csak extrém piaci szituá­ció esetén, például ha a kína­iak - ahol közel 80 százalék­kal megnőtt az export - nem tudják átvenni az Európából érkező húst, mert a szállítmá­nyok nem indulnak el. A gyártók részben sikeres tárgyalásokat folytattak a kis­kereskedőkkel, akik elkezd­ték beépíteni a a fogyasztói árakba a húsipar megnöveke­dett önköltségeit - magyaráz­ta a Világgazdaságnak a Hús­­szövetség elnöke, aki szerint azonban még további áremel­kedésekre lehet számítani. A drágulásra reagáltak a fo­gyasztók is: a forgalomcsök­kenés a húsoknál és a húské­szítményeknél körülbelül 10- 15 százalékos az előző év ha­sonló időszakához viszonyít­va - mondta a lap kérdésére Fodor Attila, a CBA kommuni­kációs igazgatója. Ennél pon­tosabb adata a Hússzövetség­nek sincs. Éder Tamás szerint félő, hogy a növekvő árak mi­att húsvétkor többen adnak majd a minőségben enged­ményt, mint egy éve. Az el­múlt években ugyanis folya­matosan csökkent a gyengébb minőségű gyorspácolt sonkák és húsvéti készítmények piaci részesedése, most viszont at­tól lehet tartani, hogy ez a fo­lyamat megáll. Bár az élő sertés ára már a kilónkénti 550 forint környé­kén járt és a hizlalás most jól jövedelmez, az állatállomány egy év alatt mégis 8 százalék­kal, 2,63 millióra csökkent. Ebben Éder Tamás szerint a hazai sertésállomány repro­dukciós zavarokkal és légző­szervi tünetekkel járó fertő­­zöttségének megszüntetését célzó PRRS-mentesítésriek is nagy szerepe van. De annak is, hogy ahol sertéspestisgya­nú miatt kényszervágások voltak, ott kétszer is meggon­dolják, belekezdjenek-e újabb sertésnevelésbe. MW 1

Next

/
Thumbnails
Contents