Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-10 / 59. szám

2020. MÁRCIUS 10., KEDD GAZDASÁG y A cég a járványveszély miatt mentesíthet a munkavégzés alól Tervezni kell a vírus miatt A magyar munkajogi szabá­lyozás nem tartalmaz speci­ális rendelkezéseket arról, hogy járvány idején konkré­tan mit kell tenniük a mun­káltatóknak, és mit tehet­nek az ezzel kapcsolatos munkajogi problémák keze­lése érdekében. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FELKÉSZÜLTSÉG Pandémiás cse­lekvési .terv kidolgozását java­solja a cégeknek a koronaví­rus világméretű terjedése mi­att a Baker McKenzie, a világ egyik legnagyobb ügyvédi iro­dája - írta a Világgazdaság. Fehérváry Ákos, a cég munka­jogi csoportvezetője, nemzet­közi partnere és Óváry-Papp Nóra, a csoport vezető ügyvéd­je szerint ebben érdemes len­ne meghatározni a járványve­szélyeztetettség csökkentésé­re teendő megelőző lépéseket, az esetleges fertőzés megjele­nésekor életbe lépő intézkedé­seket, a felelősségi köröket és a döntéshozatali kompetenci­ákat. Ellenőrizni kell a megfe­lelő belső kommunikációs csa­tornák és az esetleges munka­helyen kívüli munkavégzési feltételek működését. Ha szük­séges, gondoskodni kell az üz­letmenet, valamint az üzleti utak és események esetleges átszervezéséről. Csupán félelemből a munkavállaló nem tagadhatja meg azt, hogy dolgozzon Fotó: Shutterstock Az előzetes intézkedések ke­retébe tartozik a munkaválla­lók részletes tájékoztatása, fer­tőtlenítőszerek biztosítása és fokozott használatuk megkö­vetelése, a cég területére lépők fokozott ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos korlátozások beve­zetése, a céges rendezvények, ügyféltalálkozók, utazások in­dokoltságának felülvizsgálata, korlátozása, esetleg törlése. A cég a járványveszélyre te­kintettel mentesítheti az al­kalmazottakat a munkavég­zés alól, ennek időtartamára viszont alapbér jár. Időlegesen elrendelhet otthoni munkavég­zést, ha a munka jellege ezt megengedi és a technikai fel­tételek biztosítottak. Az azon­ban már korántsem ennyire egyértelmű, hogy a munkavál­laló megtagadhatja-e a munka­végzést, vagy ragaszkodhat-e a munkahelyen kívülről történő munkavégzéshez a vírusfenye-A vállalat nem minden esetben köteles bért fizetni A munkáltató kötelezheti a munkavállalókat a távolmara­dásra, ha a munkahelyen fer­tőzés vagy annak alapos gya­núja merül fel. Nagy kérdés, hogy kötelesek-e ilyen esetben a cégek részlegesen vagy tel­jesen bezárni, és milyen plusz­intézkedéseket kell életbe lép­tetniük. Ha elháríthatatlan kül­ső ok miatt a vállalat nem tud­ja a munkavállalót időlegesen foglalkoztatni, akkor mentesül a munkabér fizetésének köte­lezettsége alól. Kérdéses lehet, hogy a helyzet mennyire volt el­háríthatatlan. Ennek megítélé­sében szerepet játszhat, hogy a munkáltató megfelelő intézke­déseket tett-e a vírus megjele­nési esélyének csökkentésére. getettség miatt. A munkáltató konkrét veszélyeztetettség hiá­nyában nem köteles eleget ten­ni az ilyen kéréseknek. Számos munkafolyamat azonban nem végezhető ott­honról (például egy termelő­üzem esetében), ezért felme­rül a kérdés, hogy ilyen ese­tekben milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak. Dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje sze­rint egységes a jogértelmezés azzal kapcsolatosan, hogy csu­pán félelemből a munkavállaló nem tagadhatja meg a munka­végzést. Fokozott veszélyhely­zet esetében azonban az egész­séges és biztonságos munka­végzés feltétele nem biztosítha­tó, ezért ilyen esetben a mun­kavállaló jogszerűen tagadhat­ja meg a munkavégzést. Ekkor is munkára képes állapotban kell rendelkezésre állnia, vár­nia kell a munkáltató további utasításait, és munkabérre is jogosult lesz. A munkáltató még azt is mondhatja, hogy a dolgozója mondja le esetlegesen a már jó előre tervezett, kifizetett kül­földi útját, ha az olyan régióba irányulna, amit veszélyesnek ítél - ilyenek lehetnek például az északolasz sítúrák. Ilyenkor azonban a cégnek ki kell fizet­nie az emiatt keletkezett dolgo­zói kárt. HÍREK Pályázat út-, híd- és járdafelújításra TÁMOGATÁS Újabb két pályá­zatot hirdetett mega kor­mánya Magyar falu prog­ram keretében: tízmilliárd fo­rint értékben lehet pályázni út-, híd- és járdaépítésre, il­letve felújításra -jelentet­te be tegnap a modern tele­pülések fejlesztéséért fele­lős kormánybiztos. Gyopáros Alpár elmondta: a program­ban az ötezer lélekszám alat­ti települések önkormányza­tai és önkormányzati társulá­sai pályázhatnak. Az elnyer­hető legnagyobb támogatá­si összeg 30 millió forint, míg járdák építésére vagy felújítá­sára maximum 5 millió forin­tot lehet igényelni. MW Visszaváltható lesz a fémdoboz TUDATOSSÁG A magyarok el­­tökéltebbek az uniós átlagnál a környezetük védelme érde­kében, elvárásaik határozzák meg a klíma- és természetvé­delmi akciótervet is - mondta hétfőn az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár. Boros Anita közöl­te, hogy a kormány gondos­kodik a folyók megtisztításá­ról, az akcióterv alapján pedig júliustól új hatóság ellenőrzi a hulladékgazdálkodási ága­zatot. 2021-től megszűnik az egyszer használatos műanya­gok forgalmazása, visszavált­hatók lesznek a fémdobozok, az üveg- és műanyag palac­kok. MW Stagnál az ára az építőanyagoknak A húshiány miatt megnőtt a kereslet Töretlen a bárányexport Olaszország a legnagyobb felvevőpiaca a magyar bárányhúsnak Fotó: MTI KERESLET A korábbi időszakok áremeléseit követően meg­állt az építőanyagok drágulá­sa a múlt év végén, sőt a mű­anyagalapú (EPS) hőszigete­lő-anyagok ára valamelyest csökkent is - jelezte a Magyar Nemzetnek a Magyar Építő­anyag és Építési Termék Szö­vetség (Méasz) elnöke. Szar­ka László elmondta, az idei év elején a szerkezetépítési anya­gokra a múlt év utolsó hó­napjaihoz hasonló, visszafo­gottabb kereslet mutatkozik. Áz új lakások befejezésére szolgáló építőanyagok, mint például a tetőfedési és építő­kémiai termékek, forgalma némileg magasabb, noha el­marad az egy évvel ezelőtti mennyiségektől, a lakásfelújí­tást tervezők ugyanakkor ki­várnak, e téren visszafogott érdeklődést tapasztalnak. A Méasz friss összegzése szerint a szerkezetépítő anya­gok körében már tavaly év vé­gén érezhető volt a csökkenés 2018-hoz képest. 2019-ben az építőanyag-gyártók öt-tíz szá­zalékos keresletnövekedést tudtak felmutatni. A Méasz to­vábbra is a számla ellenében történő részleges áfa-visszaté­rítést tartja olyan eszköznek, amely segítené fenntartani a magasépítések lendületét. Szarka László szerint az év első negyedévében folytatódik a lassulás a lakáscélú magas­­építési munkákban. Ugyanak­kor a korábban jogerős építési engedélyt kapó, az ötszázalé­kos lakásáfával megvalósuló fejlesztések áthúzódó hatása - főleg a fővárosban és az agglo­merációban - fenntartja még a lakásépítési lendület egy ré­szét. Hozzátette, a falusi csa­ládi otthonteremtési kedvez­mény (csők) fontos intézkedés, de ennek hatását tavaly júliusi bevezetése óta érdemben még nem érezték meg, feltehetően az idén kezdődhetnek el eb­ben a körben a nagyobb felújí­tási munkálatok. MW Vizsgálják az óriáscégek tevékenységét SZABÁLYOZÁS Nemcsak kere­teket szabhat az állam a digi­tális világcégek tevékenységé­nek, de rászoríthatok arra is, hogy részt vegyenek a közte­herviselésben. Ellenkező eset­ben akár vaskos bírsággal is meg lehet büntetni őket - ez a tanulsága Tállai András ál­lamtitkár szerint az Európai Bíróság kihirdetett ítéletének.- Az EU bírósága kimond­ta, hogy a reklámadó bejelent­kezési szabályai nem ellenté­tesek az uniós rendelkezések­kel - elevenítette fel az állam­titkár a Magyar Nemzetnek. Mint elmondta: a Google an­nak idején tagadta, hogy rek­lámokat tenne közzé az inter­neten, és így reklámadóalany­ként sem jelentkezett be a ha­zai adóhivatalhoz. A hatóság a cég mulasztásáért egymilli­­árd forint bírságot szabott ki. - Az uniós bíróság ítéletéből az következik, hogy a Google­­nak be kellett volna jelentkez­nie Magyarországon - tette hozzá. A Google - és az ugyanaz­nap kihirdetett Tesco-, illetve Vodafone-ügy - ítéletének leg­fontosabb pontját Tállai And­rás abban látja, hogy a magyar kormány az uniós jogot értel­mező luxembourgi bíróságtól kapott papírt arról, hogy meg lehet adóztatni a legnagyobb cégeket. Az ítéletből kiindul­va, a nemzetközi digitális cé­gek tevékenységének sza­bályozási lehetőségeit a kor­mány külön munkacsoport­ban vizsgálja. MW HÚSPIAC Egyelőre nem okoz na­gyobb fennakadást az olaszor­szági bárányexportban a koro­navírus terjedése - tudta meg a Magyar Nemzet. A karantén néhány települést érint, s ha a városokat le is zárják a ható­ságok, a főbb útvonalak és az autópályák továbbra is jói jár­hatók, ezért a járvány egyelő­re nem hátráltatja a szállítmá­nyokat - mondta el a lapnak Hajdúk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. A magyar bárányok kivite­le jelenleg is folyamatos. Bár a juhágazat igyekszik kiszé­lesíteni a partneri kört, a leg­több bárány még mindig az olaszországi piacra kerül a magyarországi tenyésztőktől. A szakember szerint az idén a korábbiaknál is élénkebb a ke­reslet, ezen máig a koronaví­rus felbukkanása sem változ­tatott, bár ha a járvány a mos­taninál is kiterjedtebb lesz, az már komolyabban rányomhat­ja a bélyegét a fogyasztásra is. Hajdúk Péter szerint idén az egész világon felfutóban van a juh- és bárányhús iránti keres­let. Ennek egyik oka, hogy bi­zonyos térségekben az afrikai sertéspestis, illetve a madárinf­­luenza-járvány miatt jelentős húshiány alakult ki. A hiányzó húsáru pótlásaként a juh- és a bárányhús is előtérbe került a vásárlók körében. A megnöve­kedett kereslet pedig az árakra is hatással volt, a drágulás az utóbbi néhány hónapban igen­csak dinamikus volt. A NAIK Agrárgazdasági Ku­tatóintézet statisztikái alapján az élő bárány termelői ára feb­ruár végén megközelítette a ki­lónkénti 1100 forintot. Ez az egy évvel korábbi szinthez ké­pest több mint kétszáz forintos drágulásnak felel meg, hiszen tavaly ilyenkor kilónként átla­gosan 885 forintot fizettek a bá­rányért. A megnövekedett kereslet főként a nemzetközi piacok­ra igaz, itthon nem jellemző, hogy sertés helyett bárki bá­rány- vagy birkahúst vásárol­na a hentesnél. A közelgő ün­nep ugyanakkor itthon is ha­tással van a keresletre, ugyan­is a legtöbb bárányhús húsvét tájékán kerül a magyarok tá­nyérjára. Az egyik legnagyobb piaci előnyünk az, hogy itthon szinte egész évben eléfhető a fiatal bárány, sokan az év köze­pére, az év végére is elletnek. Egy évben háromszor van bárányszezon, az állatok több mint felét a csúcsidőszaknak számító húsvét környékén ad­ják el az állattartók. Nyáron a kivitelünk 20-25 százaléka teljesül, míg a karácsonyi ün­nepek alkalmával a teljes évi mennyiség 15-20 százaléka hagyja el az országot. MW Visszafogottabb a kereslet a szerkezetépítési anyagok irántFotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents