Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-09 / 58. szám
BELFÖLD-KÜLFÖLD 2020. MÁRCIUS 9., HÉTFŐ Beperelte Spanyolországot Franco tábornok családja Az állam kisajátította Franco holttestét? A néhai spanyol diktátor földi maradványait a család megkérdezése nélkül távolították el Fotó: AFP HÍREK A legkeményebb kutyaszánverseny Megkezdődött szombaton a világ legkeményebb és leghosszabb kutyaszánversenye az alaszkai Anchorage-ban, ahol 57 hajtó vonult fel kutyáival, hogy megtegye az Alaszkát átszelő 1600 kilométeres távot. A győztes várhatóan 10-11 nap alatt ér el a tengerparti Noméba. Az 1973-ban először megrendezett futamon a győztes több mint 20 nap alatt kelt át az alaszkai vadonon. MW Lelőtték a politikust Megölték Kabulban vasárnap a közép-afganisztáni Logar tartomány tanácsának egyik tagját két testőrével együtt - közölték afgán rendőrségi források. A kabuli rendőrség szóvivője, Firdausz Faramarz újságíróknak azt mondta, a támadás oka ismeretlen. Noha február 29-én a tálib lázadók és az Egyesült Államok békemegállapodást írtak alá, Kabul és a lázadók közt továbbra is feszült a viszony. MW Megölték a terroristákat A Kenyában a hatóságok végeztek az al- Shabaab Szomáliái terrorszervezet két feltételezett tagjával - közölte a rendőrség. A beszámoló szerint az összecsapás Garissa megyében történt, nem meszsze a Szomáliái határtól. A hatóságok arról értesültek, hogy fegyveresek túszokat ejtettek és váltságdíjat követelnek a megye egyik részén. A helyszínre kivonuló rendőrségi osztag összetűzésbe került a fegyveresekkel. Az összecsapásban megölték a két terroristát, akiknél nagy mennyiségű lőszer és lőfegyver volt. MW Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult Francisco Franco tábornok (1892-1975) családja, mivel szerintük a spanyol kormány jogtalanul helyeztette át a diktátor sírhelyét - közölte a hozzátartozókat képviselő Hernández-Canut ügyvédi iroda. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu SPANYOLORSZÁG A Madrid közeli Elesettek Völgyének bazilikájából tavaly október 24-én exhumálták a földi maradványokat őrző koporsót, és még aznap újratemették a madridi Mingorrubio temetőben, ahol a diktátor feleségének sírja is található. „A kormány valójában kisajátította Francisco Franco holttestét” - olvasható a közleményben, amely hangsúlyozta: megsértették a családtagok azon jogát, hogy dönthessenek arról, hol temetik el szeretteiket, a kormány „önkényesen” határozta meg az új sírhelyet a család kinyilvánított akaratával szemben. Franco unokái a spanyol főváros központjában fekvő, turistalátványosságnak számító Almudena katedrálisban szerették volna újratemetni a tábornokot. A spanyol kormány azonban ezt elutasította arra hivatkozva, az exhumálás célja épp az, hogy a diktátor sírja ne lehessen zarándokhely. A család kifogásai közt felhozta, hogy nincs szabad hozzáférése a Franco házaspár kriptájához: a Mingorrubio temető állami tulajdon, ezért csak külön engedéllyel látogathatják a családi panteont. A közlemény szerint a kormány döntése, amelyet megszavazott a spanyol parlament és a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság is megerősített, ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, egyebek mellett sérti a magánvalamint a családi élethez való jogot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, továbbá a tisztességes eljáráshoz való jogot is. A Franco család bírósági kereseteit, amellyel igyeke•zett megakadályozni az exhumálást, elutasították Spanyolországban, ezért a hozzátartozók már korábban bejelentették, hogy nemzetközi szinten keresnek jogorvoslatot. A déleurópai országban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939- es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája. Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött. A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről látható Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával. Később Franco odaszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban úgy vélik, hogy valójában legalább kétszer ennyien lehettek. A köztársaságpárti áldozatok leszármazottai évek óta küzdenek azért, hogy szeretteiket exhumáltathassák. Nem épülhet keresztény templom Pakisztánban PAKISZTÁN Két keresztény férfit fejbe lőttek, egyet fejszével bántalmaztak muzulmán szomszédaik, mert katolikus templomot akartak építeni egy pakisztáni faluban. Egy 22 éves keresztény férfit azért kínozott meg és vert halálra egy muszlim földbirtokos hatodmagával Kasur tartományban, mert „beszennyezte a muszlimok vizét”, amikor munka után megmosakodott az állatok itatására szolgáló kútnál - számolt be a világ keresztényeit ért támadásokat figyelemmel kísérő International Christian Concern (ICC) honlap. Február elején egy pakisztáni keresztény család három férfi tagja közül kettőt fejbe lőttek, unokatestvérüket pedig fejszével bántalmazták, olyan súlyosan, hogy a férfi válltól lefelé lebénult. A Maszih család tagjainak „bűne” az volt, hogy 120 fő befogadására alkalmas templom és keresztény közösségi ház építésébe kezdtek egy többségében muzulmánok lakta faluban Szahival városa mellett. „A falunkban nincs templom, hetente egyszer a helyi lelkész házában találkozunk közös imára. Meg akartuk könnyíteni azok helyzetét, akik nem tudtak minden vasárnap elutazni a közeli városba” - mondta a fejszével megtámadott Razak Maszih. Meglőtt testvéreit a szahivali kórház intenzív osztályán ápolják. Szintén Pakisztánban, Muzaffarabádban helyi muzulmánok ellopták az építőanyagokat, hogy meghiúsítsák egy katolikus templom felépítését, amelyet a városi hatóságok engedélyeztek, számolt be a Barnabas Fund keresztény szervezet honlapja - olvasható a V4NA hírügynökség cikkében. MW HIRDETÉS HtimtlWtlHI ÜTVfeméi H'ida'l*’ Ábécé r -szombaton a Borsban! : ,2-TÖl árbiu5 7"i6! siitortökön es jtvénymagazm JÁTSSZ MÁRCIUS Minden kedden, c T1ÜÜ il Az aláírásoknak legalább hét uniós országból kell érkezniük // Őshonos kisebbségek vedelnie A cél a határon túli regionális magyar identitás megőrzése Fotó: MTI ALÁÍRÁS Két hónap áll rendelkezésre, és még több mint félmillió aláírás szükséges ahhoz, hogy az unió tárgyalja a tanács által indított, az őshonos regionális kultúrák megerősítéséért folytatott kezdeményezést. Hét uniós országnak kell aláírnia azt a polgári indítványt, amelyet a nemzeti őshonos regionális kisebbségek gazdasági megerősítéséért, identitásuk megtartásáért hozott létre a Székely Nemzeti Tanács. A polgári kezdeményezés célja, hogy ezek a kisebbségek uniós támogatásra pályázhassanak az anyaországukon kívül is. Az ügyet szinte a teljes pártpolitikai spektrum támogatja. Mint ahogy az ATV műsorában Pesty László, a petíció kampányfőnöke kifejtette, igencsak megosztott társadalmunkban még az újságírókkal is nehéz volt megértetni, hogy ezúttal nem jobboldalhoz tartozó kormánylobbiról, „székely ügyről” van szó, hanem sokkal szélesebb közösséget érintő össztársadalmi kérdésről. A petíció alapvető célja: az EU úgy módosítsa az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) működési rendszerét, hogy abban helyet kapjon a regionális kultúrák védelme. Dabis Attila, a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács külügyi biztosa szerint a kisebbségi regionális aspektustól eltekintve a kérdésnek a fenntartható fejlődésről szóló oldalát is látni kell, amennyiben úgy fogjuk fel, hogy az emberiség kulturális sokszínűsége ugyanannyira lényeges, mint a növény- és az állatvilág sokféleségéért vívott hagyományosan zöldmozgalmi harc. Az egymillió aláírás zömének a Kárpát-medence területéről kell érkeznie, többségében Magyarországról, de Románia területéről és Szlovákiából is nagyobb számban várnak aláírókat. A felvidéki magyarok megszólítására külön hangsúlyt helyezett Dabis Attila utalva arra, hogy Szlovákia történetében először áll fel olyan parlament, amelyben nincs magyar ajkú képviselő. „Választások után vagyunk, sok kellemetlen élmény érte a felvidéki magyarokat az utóbbi időben, de fel kell állniuk, mert nem maradhat hang nélkül a félmilliós kisebbség. Eddig ötezer aláírás érkezett a Felvidékről, az előírt minimum, 9750 aláírás, de tízezreket vártunk ebből a régióból ezért külön szeretnénk felhívni figyelmüket a részvételük fontosságára” - tette hozzá a Székely Nemzeti Tanács külügyi biztosa. Továbbra is a Nemzetiregiok. eu oldalon lehet online aláírni a kezdeményezést május 7-éig. A Székely Nemzeti Tanács felhívja a figyelmet arra is, hogy a székely szabadság napján, május 10-én a Hősök terén több standon aláírhat mindenki, aki támogatja a regionáis kultúrák megőrzését. MW
