Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

2020-03-09 / 58. szám

2020. MÁRCIUS 9., HÉTFŐ g MEGYEI KÖRKÉP Az értékőrző Kálnoky Egyesületet két évtizede alapították Letartóztatta ■ / a a •• * ■ //■ I # a / a bíróság írok, koltok a kor falan sau* Az egyesület alapítói a táblánál: Réti Árpád, Jámbor Ildikó és Gál Elemérné Fotó: Berán Dániel A kortárs irodalmi műhe­lyeknek, folyóiratoknak szerveznek találkozót az Egri Kulturális és Művészeti Központban a tavasszal. A rendezvény ötletgazdája Jámbor Ildikó, aki a Kálnoky Egyesület képviselője is. Ho­gyan toborozták az egri ér­telmiségi közösséget húsz esztendeje, és hol találnak közönségre a mai szerzők versei, prózái? - erről is be­szélgettünk a civil szervezet alapítóival. Palágyi Edit edit.palagyi@mediaworks.hu EGER Nemrégiben ünnepelte alapításának huszadik évfor­dulóját a Kálnoky László Iro­dalmi és Művészeti Egyesület. Ennek apropóján idéztük fel a kezdeteket, és beszélgettünk arról, mi mindent köszönhet Eger kulturális élete ennek a közösségnek.- A kilencvenes évek végén felmértem, hogy csak akkor szervezhetek irodalmi ren­dezvényeket sikerrel, ha a do­log mögött egy közösség áll, melynek igényeit kiszolgál­juk. így jött létre az egyesü­let, amely meghatározó értel­miségi körré nőtte ki magát Egerben. Hosszasan sorolhat­nánk a neveket, mivel olyan emberek gyűltek itt össze, akik már letettek valamit az asztalra. Különösen az elején hatalmas volt a szellemi pezs­gés. A városba érkező írók, költők számára is biztos kö­zönséget jelentett az egyesü­let tagsága. Emellett egy tar­talmas antológiát is kiadtunk 2000-ben Távol Betlehem címmel, rangos szerzőgárdá­val - emlékszik vissza Jám­bor Ildikó, az EKMK munka­társa. Akkori elnöküknek, dr. Ködöböcz Gábor irodalomtör­ténésznek is köszönhető volt, hogy a kör igyekezett a hatá­ron túli magyar szerzők mű­veit is megismertetni. Ven­dégül látták például Kányádi Sándort. Kapcsolatot keres­tek a Székelyföld íróival, köl­tőivel. Előadás-sorozatokat, könyvbemutatókat szervez­tek, műfordító pályázatot hir­dettek. Kovászai lettek a helyi irodalmi életnek, elismert al­kotók mellett - mint például az azóta Kossuth-díjas költő, Serfőző Simon - az amatőr szerzők is bemutathatták szárnypróbálgatásaikat.- Ahhoz, hogy ilyen sike­resek legyünk, szükség volt egy olyan elhivatott művelő­désszervezőre, mint Ildikó, aki minden tehetséget felka­rolt. Emlékek peregnek előt­tem, s visszaidézem a kez­deti éveket, ha a Betlehem kötetet a kezembe veszem - veti közbe Gál Elemérné Zolcsák Anna. Ő is ott bábás­kodott az egyesület születé­sénél, az azóta elhunyt fér­jével, az ismert egri íróval, pedagógussal együtt. (Olva­sóink ma is emlékezhetnek Gál Elemér nevére, hiszen írásai gyakorta jelentek meg lapunkban.) Anna asszony bevallja, mielőtt Egerbe köl­töztek, Gárdonyi Géza mű­veit ugyan ismerték és taní­tották is, de e város szülöt­tének, Kálnoky Lászlónak a költészetét itt ismerték meg igazán.- A megszerkesztett műso­raim közül tizennyolcat mu­tattam be, és voltak még titkolt terveim. A Kálnoky Egyesület úgy él bennem, mint egy fon­tos és jelentős kulturális gyü­lekezet, mely tényleg láttatta magát. Rengeteg ember sora­kozott fel az ügye mögé. Kü­lönösen nagy dolog volt, hogy a diákok érdeklődését is sike­rült felkelteni a költészet iránt- idézi fel Réti Árpád színmű­vész, a kör vezetőségi tagja, aki nemrégiben ünnepelte a 80. születésnapját. Neki is óri­ási szerepe van abban, hogy nagy poétáink verseivel köl­tői esteken is találkozhatott a publikum. Csodálatos dolog­nak tartja, hogy egy olyan nyelvi közösség, nemzet tag­jai lehetünk, amelynek ilyen óriási költői vannak, mint pél­dául Vörösmarty, József Attila vagy éppen Ady Endre. Az egyesület valódi szellemi műhellyé vált az évek alatt Az egyesület tervezi a fiata­lítást is, ennek jegyében hir­dettek például néhány éve is versmondó versenyt. Most pe­dig a kortárs irodalom bűvkö­rébe szeretnék vonni az egri diákságot. Az alapítók számítanak ar­ra, hogy a régi kálnokysok is eljönnek az irodalmi folyóira­tok estjeire, ráadásul ők in­gyen vehetnek részt azokon. AZ EKMK pályázatból megva­lósuló sorozatának első alkal­ma mindjárt március 10-én, azaz holnap lesz a Bartakovics Közösségi Házban. Ekkor a nyíregyházi Vörös Postako­csi folyóirat gárdája mutat­kozik be. Március 24-én az Előretolt helyőrség, április 16-án a Csíkszeredái Székely­föld, 24-én pedig a békéscsa­bai Bárka alkotóival találkoz­hatnak. Május 5-én a miskol­ci Spanyolnátha című interne­tes lap szerzői jönnek Egerbe. Az estek moderátora Jámbor Ildikó lesz. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu EGER Az Egri Járási Ügyészség indítványára az Egri Járásbíró­ság pénteki ülésén elrendelte az elsőfokú bíróságnak a tár­gyalás előkészítése során ho­zott határozatáig, de legfeljebb egy hónapra, április 6-ig a le­tartóztatását annak a személy­nek, akit rablás és súlyos tes­ti bűntettével gyanúsítanak - közölte a megyei főügyészség és az Egri Törvényszék. Amint azt megírtuk, az ille­tő március 3-án délután a me­gyeszékhelyen, a Gárdonyi Gé­za utcát a Tinódi Sebestyén tér­rel összekötő aluljáróban ököl­lel arcon csapott egy járókelőt. A sértett a földre esett, a fejét beütötte az aluljáró padlózatá­ba. A gyanúsított áldozata tes­téről letépte a női táskát, ami­vel a Tinódi Sebestyén tér irá­nyába próbált elszelelni. Ám egy gyalogos feltartóztatta, ek­kor az erőszakkal megszerzett holmit eldobta, és elfutott. A bűnténnyel okozott kár 25 ezer forint volt, amit visszaad­tak a megtámadottnak, aki arc­csonttörést szenvedett. A nyo­mozó hatóság a támadó ellen rablás és súlyos testi sértés bűntette miatt indított eljárást. A letartóztatás elrendelésé­nek indoka, hogy a gyanúsí­tott esetében fennáll annak ál­talános feltétele, amely szerint ellene szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények mi­att folyik a nyomozás, és a sze­mélyi szabadságot érintő bí­rói engedélyes kényszerintéz­kedéssel elérni kívánt cél más módon nem biztosítható. Ezen­túl megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlá­bon hagyása esetén a bünte­tőeljárásban elérhetetlenné válna, megszökne, elrejtőzne vagy újabb bűncselekményt követne el. A bíróság végzését a letartóztatásról az ügyész, a terhelt és a védő egyaránt tu­domásul vette. Sz. Z. HIRDETÉS­ÍJ Mémmwi mmmtmmuH rmmi-MMmsM. *A nyereményjátékban a nyeremények összértéke 10 000 000 forint. A részletes játékszabályzat elérhető a www.borsonline.hu/jatek internetes oldalon. Megfellebbezték a Calais-nál közúton veszélyeztető sofőr ítéletét Árokból árokba ment autójával HEVES MEGYE Két közlekedési bűntény ügyében is határoza­tot hozott a Füzesabonyi Járás­­bíróság az elmúlt hónapokban. Mindkettőben másodfokon az Egri Törvényszék jár majd el. Az esetekről dr. Konkoly Thege László, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője tá­jékoztatta a Hírlapot. Az egyik történet arról szól, hogy egy alkoholmámorban vezető férfi Nagyúton a terep­járójával több árokban is meg­fordult. Tetten érték, később a hatóság előtt elismerte a vét­két. A bíróság első fokon 195 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta és egy évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.- A Füzesabonyi Járási Ügyészség fellebbezést jelen­tett be a büntetővégzés ellen a vádlott terhére, a büntetésé­nek súlyosítása végett - közöl­te a címzetes fellebbviteli fő­­ügyészségi ügyész. - A vádha­tóság álláspontja szerint sem a pénzbüntetés mértéke, sem a közúti járművezetéstől eltil­tás időtartama nem alkalmas a Büntető törvénykönyvben meghatározott büntetési cé­lok elérésére. A törvény előírá­sa szerint a szankciót - a meg­határozott keretek között - a büntetési célok szem előtt tar­tásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon az elkövető társa­dalomra veszélyességéhez, va­lamint az adott ügyben figye­lembe vehető enyhítő és súlyo­sító körülményekhez. Enyhítő körülmény az ügy­ben a terhelt a beismerő val­lomása, bár ennek súlyát csökkenti, hogy tetten érték. Ugyanakkor súlyosító körül­mény a büntetett előélete, s az ittas járművezetések elszapo­­rodottsága is. A konkrét bűn­­cselekményt a vádlott kitartó­an, anyagi kárt is okozva kö­vette el. Mindezek miatt az ügyészség a férfi esetében na­gyobb összegű pénzbüntetést és hosszabb tartamú jármű­vezetéstől eltiltást indítványo­zott a jogorvoslati kérelmében.- Talán emlékeznek még az olvasók arra a kamionsofőr­re, aki 2015 novemberében a franciaországi Calais kikötője melletti iparterület közelében ráhúzta a járműve kormányát azokra a bevándorlókra, akik az út mellett tartózkodtak, és próbálták lassítani a forgal­mat - folytatta a sort a sajtó­­szóvivő. - A vádlott a telefon­jával videót is készített az álta-A fellebbezéseket a büntetés súlyo­­sítása érdekében nyújtották be la elkövetett bűntényről, ame­lyet élőben közzétett egy kö­zösségi portálon. A felvételen jól hallható az is, ahogy folya­matosan szidalmazza és becs­­mérli az általa veszélyeztetett sértetteket. Dr. Konkoly Thege László arra is kitért, hogy az öt évvel ezelőtt kiadott hatósági közle­mény úgy fogalmazott: „A ma­nőver következtében személyi sérülés nem történt, de a vád­lott cselekményével az úttes­ten tartózkodók életét, testi ép­ségét szándékosan közvetlen veszélynek tette ki. Ezentúl a francia KRESZ-ben foglalta­kat, miszerint a mozgó jármű vezetőjének minden pillanat­ban körültekintő, a közúti köz­lekedés más alanyait tisztelet­ben tartó magatartást kell ta­núsítani, s különös óvatosság­gal kell eljárnia a legsérülé­kenyebb közlekedőkkel szem­ben, a megállósávban való köz­lekedés pedig tilos.”- A Füzesabonyi Járásbíró­ság a múlt évben közúti veszé­lyeztetés bűntettében mondta ki bűnösnek a terheltet, akit 270 ezer forint pénzbüntetés­re ítélt - tudatta a sajtószóvi­vő. - A már írásban is megin­dokolt ítélettel szemben a vád­lott, s a vádat képviselő Egri Já­rási Ügyészség is jogorvoslati igénnyel élt. Az ügyészi felleb­bezés a vádlott büntetésének súlyosítására irányul, próba­időre felfüggesztett szabad­ságvesztés kiszabása és jár­művezetéstől eltiltás alkalma­zása érdekében. Sz. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents