Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-07 / 57. szám
helyorseg iE onvv 7 ÁTÉLHETŐ TÖRTÉNELEM A történelmi regény, történelmi fikció az irodalmi műfajok királynője, ha maradéktalanul jól csinálják. Ha középszerűen csinálják, és billeg a korona a nemes fejen, úgy is mélységes szellemi élvezet a múltban bolyongani a tudományos tények, a kollektív emlékezet, a szerzői fantázia és saját képzeletünk segítségével. Hiába viszi túlzásba például a nagyipari lektűríró, Ken Foiled; az akciót (három oldalanként szex, erőszak vagy nemi erőszak) A katedrálisban, a középkori angol helytörténet, építészet-, egyház- és mentalitástörténet izgalmas láttatása vitathatatlan érdem. Hiába unalmasak az elbeszélő főhős vallomásos monológjai önnön kiválóságáról Robert Merle Francia his- ' torzajában, a regényfolyam a hugenoda vallásháborúk idejének szintén részletes (különös tekintedel az orvoslástörténetre), örökbecsű krónikája. Hiába válik egyre monotonabbá regényről regényre Mika Waltari hőseinek melankóliája, mizantrópiája, élet- és nőundora, az évszázadokon átívelő empátiát és bölcsességet látva fejet hajtunk előde. Persze ez ízlés és főleg életkor dolga. Személyes kedvencem a nemzetközi színtérről Maurice Druon Az elátkozott királyokkal, hazánkból pedig Kodolányi János, aki az Árpád-kor magyar nyelviségének (lehetetlen - vagy mégsem?) visszaadásával folytatod páratlan kísérleteket a Julianus barátban, A vas fiaiban vagy a Boldog Margitban. A nyelvi játék persze ínyenceknek való élvezet - ha a mostani fiatalok többségéhez keressük az utat, olyan szerzőt válasszunk, aki mai nyelven szól az olvasóihoz. Mint Gál Vilmos, a Báthory - A korona ára szerzője. A kenyerét egyébként történészként kereső író saját kedvenc olvasmányaiból merít, a ma (Bán Mór munkáit leszámítva) szinte nem létező történelmi-ifjúsági regényekből, mint például a tini szereplőket felvonultató A Vöröstorony kincse Hollós Korvin Lajostól, de hatással volt rá Passuth László (ő is írt regényt Báthory Istvánról, amit írás előtt Gál szándékosan nem olvasod el), a Rákóczi hadnagya Barabás Tibortól, vagy Gárdonyitól a halhatatlan Egri csillagok. A Báthory koncepciója olvasóbarát: az ismert történelmi alakokat alulnézetből látjuk, többségükben fiatal szereplők szemével. Az ő vágyaik, küzdelmeik, szerelmeik, lovagi vagy orvosi tanulmányaik és előmenetelük viszik előre a cselekményt a történelmi szükségszerűségek és disznóságok sodrásában. És persze mindnyájuk sorsa kellőképpen fordulatos, titkokkal, cselszövéssel és ármánnyal fűszerezett. Báthory Istvánt ritkán pillantjuk meg, a regény nagy részében afféle titkos mozgató (akár csak az egész korabeli Európa hatalmi egyensúlya törököstül, németestül, franciástul, tatárostul). Amikor mégis, markáns és masszív a figura - Gál nehéz döntésektől nem visszariadó, tanácsot kérni és megfontolni nem szégyellő, becsvágyó, de bölcs belátással is bíró szellemi-katonai vezetőt skiccel föl, akit jól dokumentált (rendszeresen levelezed külföldi orvosokkal mániásán vizsgált testi állapotáról) hipochondriája hoz emberközelbe. Gál a történész-kutató alaposságával és a valódi író játékos, könnyed gesztusaival mutatja be címszereplőjét - például a lovakhoz és az öltözködéshez való, uralkodói személytől szokatlanul féloldalas hozzáállásával: hősünk ugyanis, ha nem épp reprezentatív eseményen vesz részt, egész igénytelenül öltözködik, miközben lószerszámra vagyonokat költ. Magyar történelmi regény talán még nem is merült el ennyire a kor orvostudományában, mint a Báthory. Két doktor főhős is akad, akár Merle említett regényfolyamában, azonban Gál fegyelmezeden tartózkodik a túlhömpölygeted epikától, ha már egyszer elhatározta, hogy az ifjúságnak fog mesélni. Kedvenc jelenetem, amikor az orvosnak tanuló hős épp a fejedelmi udvarban túszként féktelenkedő Balassi Bálint fejsebét próbálja ellátni: „...Mózsi az efféle sebesülésekhez használt pengeéles kését ecetbe mártoda, majd se szó, se beszéd nekilátod a seb felnyitásához. Balassi felordított fájdalmában, és teljes erejéből sípcsonton rúgta Mózest, akinek könnybe lábadt a szeme a fájdalomtól.- Az anyád úristenit, kirurgus! - üvöltötte az ifjú vérben forgó szemmel. - Miért nem szóltál, hogy máris elkezded? Szarevők vagytok mind, és hullagyalázók! [...] Néhány perc elteltével Mózes folytathada munkáját, szerencsére közben a lenyelt alkohol kezdte tompítani Balassi érzékeit. Mózsi a felnyitott sebből akkurátusán kinyomkodta az összes váladékot, majd ecettel kitisztította a sebet. Az ifjú főnemes erőteljesen káromkodod közben, sőt egy ízben újra megpróbált belerúgni a tudákosba, de az már számítod erre, és ügyesen kitért előle. Az ecet után gyógyfüves főzedel is lemosta a jókora, Balassi homlokától feje búbjáig tartó kardvágást, amely csupán azért nem oltotta ki az életét, mert a kard pengéje kifordult vágás közben, így aztán szerencséjére kemény koponyáján megcsúszod.” Az érzékletesség és lendület a könyv vége felé törik meg kissé: a lengyel királyválasztás előkészületei, a komplikált politikai-jogi helyzet Juhász Kristóf ft korona ára szenátussal-szejmmel bizony próbára teheti az addig párbajokkal, lovas üldözésekkel, gyilkossággal, erotikával elhódítod olvasók türelmét. De egyrészt a könyv egésze (és a készülő folytatás) kedvéért ennyit mindenki kibír, másrészt, ha vannak még hozzám hasonló, polonofil olvasók a Kárpát-medencében, akik polcán díszhelyen van Henryk Sienkiewicz, és álmukban kozák bajszuk nő vagy három fejet vágnak le egyszerre, mint a Tűzzel-vassal hősei, annak a lengyelországi rész is ugyanolyan élvezetes lesz, mint a többi. Gál Vilmos: Báthory - A korona ára. Rézbong Kiadó, 2019. tóttá be a művészeti tevékenységemnek ezt az oldalát. A meseillusztrátori létemet tehát 2007-től datálom/ azóta töretlenül ezzel foglalkozhatom. Gimnazista koromtól számos helyen volt egyéni és csoportos kiállításom, például Ráckevén a Savoyai-kastélyban, Badacsonyban az Egry József Emlékmúzeumban, Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban és az ország legtöbb nagyvárosában. Az Alkotóművészek Ráckevei Egyesülete tagjaként is rendszeresen veszek részt csoportos tárlatokon. A rajzokat elsősorban gouache technikával és akrillal készítem akvarellpapírra - nagyon időigényes, nagy precizitást igénylő technika, ugyanis a javítási lehetőség csekély. Számítógépes rajzprogram alkalmazása a rajzok nyomdai előkészítésében kap csak szerepet. Mindig magamnak rajzolok - addig formálom a kompozíciót vagy figurát míg, azt nem érzem egy rajzról, hogy én vagyok, vagy legalábbis valamelyik része egy velem. Szerintem csak ettől lesz hiteles, azonban szeretnék nem csak megjeleníteni egy-egy szövegrészt, hanem olyan rajzokat készíteni, ami valami módon önálló életre is kel és a gyerekek, felnőttek, akik megnézik a rajzokat, a formák, hangulatok, a kompozíció és színek által örömet, megnyugvást élhetnek át. Valamit üzen az illusztráció, reményeim szerint ez az üzenet boldogsággal tölti el a szemlélőt. SZIMONIDESZ HAJNALKA: Gimnazista koromban szobrász akartam lenni, és hallani sem akartam másról, pedig sokan akartak lebeszélni, illetve segíteni abban, hogy valami „rendes" szakmát tanuljak. A Képzőművészeti Főiskola szobrász szakára akkor nagyon nehéz volt bekerülni, öt embert vettek fel több száz jelentkezőből, én nem voltam benne az ötben. Ettől függetlenül az alkotótevékenység mindig jelen volt az életemben. Szabadúszó művészként olajjal kezdtem festeni és ez nagy szabadságot jelentett a művészi önkifejezésben: Családot alapítottam?* három gyermekem született, és egy évtizedig a gyerekeim nevelése volt elsődleges az életemben. Mára önálló felnőttek, így napi fő tevékenységem a rajzolás, festés, egyéb alkotómunka. Első diplomámat az Apáczai Csere János Tanítóképzőn (szociálpedagógia), a másodikat az ELTE Savaria Egyetemi központ vizuális kultúra-rajz szakán szereztem. A szombathelyi művészeti karon két kiváló művésztanár, Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész és Tóth Lívia textilművész rendkívül nagy támaszt jelentettek számomra. Személyiségük, emberségük, művészetük és barátságuk mai napig erőt, inspirációt, tartást kölcsönöz nekem. Támogatásuk, törődésük hozzásegített a lényegtelen és a lényeges meglátásához, a tartalom átíráshoz, vizuális megjelenítéséhez és elsősorban ahhoz, hogy higgyek magamban. A mesék illusztrálása jóval később kezdődött, mint a festészet - az Aranyvackor pályázat indí-A félelem (illusztráció Klausz Ildikó Kék hegyek meséi című könyvéből, 2019) Szívsajgás 2020. március IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET »
