Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-25 / 47. szám
2020. FEBRUÁR 25., KEDD 12 MEGYEI KÖRKÉP Az egri Wágner testvérek tervezték, építették, a város értéknek tekinti, vigyáz rá Helyben is védik az épületet A két épület közösen U formát zár be és a Dobó tér felől sarokerkéllyel fordul a Gerl Mátyás utcára Fotó: Berán Dániel Helyi védelem alá helyezte Eger közgyűlése még decemberben a Dobó tér sarkán álló eredetileg Egyházmegyei Takarékpénztárnak készült házat. Az épületet Vágner József és testvére, Wágner László Ybl-díjas építész tervezte, kivitelezte. László lánya, a restaurátorként dolgozó Wágner Sarolta kutatásából megismerhetjük az 1940 óta álló ház történetét. Munkatársunktól szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER - A családunk számára azért is fontos és igazán örömteli, hogy helyi védelem alá került ez az épület, mert édesapám és testvére Egerben született, építészmérnöki pályájuk innen indult - fogalmazott a Hírlap kérdésére Sarolta. Hozzátette: számára szakemberként - hiszen restaurátor - különösen kedves ez az egri Dobó téren álló épület, hiszen úgy érzi, édesapja ezzel a munkájával kapcsolódott a megyeszékhely kedves hangulatához. Későbbi munkái már Budapesthez kötötték, s így ez az épület ilyen szempontból is különleges. Sarolta családi emlékek és levéltári kutatások alapján készült dolgozatát, melyben a ház történetét dolgozta fel, megosztotta velünk is: „A Wágner testvérek Egerben születtek, az Almagyar utcában laktak családjukkal. Az egri vár aljában a kanyargós utcák régi épületei, a XVIII. század emlékei mind a kettőjüknek az építészeti látásmódját meghatározta. A környezetbe illeszkedő, múlt hagyományaira támaszkodó épületek olaszországi tanulmányaikat idézi. Építészeti tevékenységük két irányba vitte őket. Vágner József Egerben élt, Wágner László viszont követte a korszak építészeinek, modern kihívásainak nagy feladatait, melyek később a fővárosba szólították. Egyetemi éveik után Egerben próbálták szakmai tevékenységüket kiépíteni. Vágner József 1896-ban, Wágner László 1911-ben született. Iskolájukat Egerben végezték. Majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki karán végeztek, 1928 és 1935-ben, s mind a ketten visszatértek Egerbe. Első közös munkájuk a Dobó téren felépült ház, az Egyházmegyei Takarékpénztár felkérésére készítették el. 1940. május 9-én a polgármes-A Wágner testvérek Egerben születtek téri hivatalhoz beadott határozat szerint, a Wágner építészmérnök testvérek a Kossuth tér 3. alatti emeletes ház tervét jóváhagyta az Építészeti és Szépészeti Szakosztály. Az épület 150 négyszögöl kiterjedésű telken 120 négyszögöl beépítési terület tervrajzait csatolták hozzá. A jegyzőkönyvben alapos áttekintést készített a hivatal a tervek kidolgozásával kapcsolatban. A helyszíni szemle, jóváhagyta a Meszes-köz felé eső épületrész 194 m2, a Kossuth tér felől még fennálló épületrész lebontását. Az épület terveit és a hozzá csatlakozó beadványokat az Eger Heves Megyei Levéltárában őrzik. Az Egyházmegyei Takarékpénztár 1864-1949 között minden bizonnyal Heves megye területén a legkorábbi banki műveleteket végző pénzintézet volt. Az Ájtatos Alapítványok Intézete, mely jogelődjének számított, ezt írta róla: »...az Eger házainak legalább a fele az innen nyert kölcsönből épült fel. 1920. július 18-án a közgyűlés határozata értelmében a telephelyét a pénzintézetnek Egerbe alakították ki. Államosítására 1948-ban kerül sor. Az 1940-ben tervezett ház az Eger patak folyását követően, ívesen fordul, alaprajza U formát alkot a Dobó tér felől egy korábban épült XVIII. századi háznak, tűzfalával csatlakozik, míg a másik vége szabadon álló, a Gerl Mátyás u. 2. számon fordul be. A szomszédos ház zárt soros, a tér vonalában épített L alaprajzú emeletes lakóház a XVIII. sz. második felében épült - feltehetően 1785-87 között Csepregi Antal építette és tulajdonában volt a patakra néző házrész, 1815-48 között Perger Mátyás kocsmáros tulajdonolta - sarokház a háború alatt elpusztult, műemléki részének homlokzata 1860- ból származik, ■ belső udvarán oszlopokon nyugvó boltíves folyosó fut körbe. A két épület közösen U formát zár be és a Dobó tér felől sarokerkéllyel fordul a Gerl Mátyás utcára. A patakra szolgáló épület helyén 1940 után új lábas ház épült. A VÁTI által rajzolt térképen is jól látható a barokk és az 1940-ben épült két U formájú ház kapcsolódása. (Heves Megye Műemlékei II. 228. és 235. old. szerk. Dercsényi Dezső és Voit Pál 1972-ben adták ki.) Reneszánsz építészet stílusjegyeit láthatjuk a ház külső homlokzatán, Máriaszobor gyermekével ábrázoló dombormű díszíti felületét. A Dobó tér felőli emeleti sarokerkélyes ablakok meghatározó látványa fogadja az embert, a földszinten boltíves oszlopok tartják. További oszlopok ritmikus sora a középrészt emeli ki, modern vékony oszlopsor mögött nagy ablakok készültek az irodák, illetve üzletek részére, előtte sétáló árkádos utca van kialakítva, az épület másik vége szintén sarokerkéllyel zárul. A patak part-Reneszánsz épí* tészet stílusjegyei jelennek meg a homlokzaton ján, ahol az épületet tervezték és építették, különös formavilágot indított el az építészekben két U forma kapcsolódása, a barokk és az 1940-es évek modern felfogása, a reneszánsz építészet stílusjegyeit az antik világból átvett architektúra elemeinek felhasználásával fejlesztették tovább. A háború után 1946-ban az épületet helyreállították, egy képeslapon maradt fenn, családi emlékek között őriztük meg, hogy Vágner József építészmérnök kivitelezte és Wágner László Ybl-díjas építészmérnök tervezte az épületet. Jelenleg kávézó működik a Dobó tér felőli oldalán.« Wágner testvérek, további szakmai pályafutásuk. 1937- től Vágner Józsefet templom-, illetve plébániaépületek tervezésével és kivitelezésével bízták meg. Nagyszerű társara talált Hevesy Sándor személyében, tervezéseit szívesen alkalmazta, illetve a kivitelezését vállalta, és ebből a munkakapcsolatból számos jelentős épület született. 1936-ban ő tervezte és kivitelezte az Egerben felállított országzászlót. 1937-1939: egri lajosvárosi templom, újlőrincfalvi, tomajmonostori, Tiszabeszdéden, Tiszacsegén új plébánia, Mátraszentimre határában templom tervezése és építését készítették közösen. Wágner László egyetemi tanulmányai után az országos tervpályázatokon vett részt. 1936-ban Galyatetőn, a luxusszálló pályázatának különleges elgondolású terve nagy tetszést aratott. Budapesten folytatta tevékenységét, a Műegyetemen tanársegédként dolgozott. 1948 után: a MATI, VÁTI, KÖZTI, ÁÉTI, és az IPARTERV- ben dolgozott, 1968 után a Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozó, MŰBER- ből ment nyugdíjba. Legismertebb munkái: 1950-53. Kecskemét 9. sz. honvédkórház, Mátyásföld II. Rákóczi Ferenc katonai középiskola, Szilágyi Erzsébet fasor 37-39. lakóépület, Andrássy út 117. lakóépület, Dunaújvárosi Hengerművek Irodaház, Gyógyszergyári Kutató Intézet, Finommechanikai Művek, 1963. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Elméleti Tömb 24 emeletes épülete: Wagner László, Südi Ernő és Gerlóczi Gedeon tervei alapján készült el. 1962-ben kapta az Ybl-díjat.” Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Süsü, a sárkány, Mirr-Murr, a Nagy Ho-ho-ho-horgász és Rom Rom alakjában is velünk marad Elhunyt Csukás István, a nemzet meseírója BALATONSZÁRSZÓ Életének 84. évében elhunyt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, akinek meséin, televízióban is bemutatott rajzfilmjein generációk nőttek fel. Neki köszönhetjük többek között a Süsü, a sárkányt, a Mirr-Murr kandúr kalandjait, a Pom Pom meséit és a Nagy Hoho-ho-horgászt is. Csukás István a hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé. Verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei. Az ifjúsági irodalomért nemcsak a könyvkiadásban tevékenykedett, hanem a gyermeklapok szerkesztésében is részt vállalt. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Ev Legjobb Gyermekfilmje címet. A nyarakat Balatonszárszón töltötte, a balatoni település díszpolgárává is fogadta. Mindig szeretettel beszélt a helyiekről és a nyaralótulajdonosokról, akik páholyjegyeket árultak, és az ebből származó bevételből megnyithatta kapuit a Csukás Színház, mely hatalmas népszerűség mellett szórakoztatja a gyermekközönséget. A Csukás Színház sikere abban áll, Csukás István Süsüjét nemrégiben mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház Fotó: Gál Gábor hogy különös csodát művel: kilenc éve csábítja el a gyerekeket a képernyő elől, s nemcsak a kicsik, hanem a felnőttek is boldogabban nézik az itt bemutatott produkciókat, mint a televíziót. Csukás István Kossuth-, és Prima Primissima díjas író, nyolcvan felett sem pihent, forgatókönyveket írt, színházak játsszák darabjait. Még 2018 őszén azzal kereste meg a televízió egyik új vezetője, nincs-e kedve folytatni Süsü történetét. Megírta a kedvelt mesefigura folytatását, a korábbiaknál „modernebb” környezetbe, az űrbe helyezte. A filmben szerepet szánt Bodrogi Gyulának, hangja nélkül nem tudta elképzelni a harmadik részt. Szeretett volna ott lenni a forgatásokon és az utómunkákat is végigkövetni. Az egyik utolsó, Somogyi Hírlapnak januárban adott interjújában ezt mondta: mindig törekedni kell a derűre és beszélni is derűsen kell a világról. Nem hagyhatjuk, hogy elfeledkezzenek a gyerekekről, akik okosabbak, elevenebbek, életképesebbek és ravaszabbak, mint a felnőttek. Nehéz óráimban mindig örömmel gondolok arra, hogy engem végül is a fél ország ismer és szeret, mégpedig az ország jobbik fele. A gyerekek. Góz Lilla
