Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-07 / 32. szám
2020. FEBRUÁR 7., PÉNTEK SPORT 15 Fucsovics Márton célja, hogy visszakerüljön a top 50-be Maximálisan elégedett Szombaton 28. életévét betöltő első számú férfiteniszezőnk, Fucsovics Márton sajtóbeszélgetésen vett részt Budapesten. Szó esett jól sikerült felkészüléséről, az adogatása javulásáról, közelmúltbeli sikereiről, valamint arról, hogy bővült a stábja egy fizioterapeutával, Nagy Kittivel. Mihályi And'rás/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu- Az év első negyedében meglehetősen sok megvédendő pontja volt, illetve van, viszont a januárt tekintve pozitív eredmény jön ki tavalyhoz képest, amikor nyolcvanöt pontot gyűjtött, míg idén már kétszázharminchétnél jár. Elégedett?- Maximálisan elégedett vagyok vele. Megmondom őszintén, év végén kicsit agyaltam is ezen, hogy ha nem sikerül jól az év eleje, akár ki is eshetek a top százból... De ahogy elkezdődött az év és elkezdődött a dohai verseny, akkor egyáltalán nem gondoltam rá, csak arra fókuszáltam, hogy jól játsszak. Csak a játékra koncentráltam, az Australian Openen meg pláne nem gondolkodtam azon, hogy hány pontot kell védenem vagy mi lesz a jövőben, hanem élveztem, és jól játszottam.- Van-e az első fél évre kitűzve számszaki célja, hogy hol szeretne tartani a világranglistán?- Annyira nem szeretnék előre rohanni, szép fokozatosan akarok haladni: először vissza szeretnék kerülni a top ötvenbe, ezzel a pozícióval már a nagyobb, ezres versenyeken is főtáblán lehetek. Egyelőre ez a célom, hogy azokon játszhassak, év végére pedig az, hogy bekerüljek a top harmincba. Már voltam harmincegyedik tavaly, tehát átlépni ezt a határt. Mi lesz a Davis-kupával? Közelednek az álláspontok Fucsovics Márton, az MTK Budapest játékosa a következő három hétben Rotterdamban, Marseille-ben és Dubaiban versenyez, az összejövetel egyik legfontosabb kérdése azonban az volt, hogy utána pályára lép-e a Davis-kupában? „Mindenki reménykedik, hogy játszani fog, mi úgy látjuk, hogy közelednek az álláspontok a felek között. Ennyit tudunk egyelőre elmondani” - válaszolta ezzel kapcsolatban Fucsovics menedzsjnentje képviseletében Pákay Péter. Ezután maga az érintett jelentkezett szólásra: „Még azt hozzátenném, hogy nagyon szeretnék játszani, a belgák ellen mérkőzünk, az a tét, hogy kijussunk a világbajnokságra, ahol még nem járt a magyar válogatott. Van is esélyünk nyerni, úgyhogy szeretnék játszani, a többi már nem rajtam múlik.” Hasonló álláspontot fogalmazott meg az olimpiával kapcsolatban is, azzal a különbséggel, hogy ott azért rajta múlik, meddigjut előre a világranglistán. Legalább egyszer szeretne az ötkarikás játékokon is szerepelni, és mikor, ha nem most, illetve nem zárta ki a vegyes páros lehetőségét sem Babos Tímeával. Ehhez többet kellene együtt játszaniuk, netán edzeniük - ezt meg már mi tesszük hozzá.- Vagyis egyéni csúcsot dönteni. Itt ülnek az új edzői: a novemberi megállapodáskor próbaidős együttműködésben maradtak. Ez mikor jár le?- Ezt inkább csak hármunk között beszéltük meg, hogy február végén. A közös munka és az eredmények is azt mutatják, hogy jól haladunk, nagyon jól kijövünk egymással, megfelelően megy a munka a pályán és a pályán kívül is, remélem, hogy ez így fog folytatódni, pozitív vagyok ezzel kapcsolatban.- Ha játszik márciusban a Davis-kupában, akkor salakon kell játszania, ez már eldőlt. Hogyan fogja tudni megoldani szakmailag, hogy kemény pályás tornák után, kemény pályás tornák előtt beiktasson egy ilyen kitérőt?- Hát, nem túl szerencsés. Én nem a salakpályát preferáltam, ezt a szövetségi kapitány tudtára is adtuk, nem egyszer, nem kétszer. Ő valamiért mindig emellett döntött, de hogyha mégis úgy alakul, hogy játszom, akkor megpróbálok átállni a salakra.- Mennyi ideje lesz az átállásra?- Nagyon kevés. Előtte Duhajban versenyzek, ha ott esetleg döntőt játszanék, akkor négy napom lesz, ez lenne a legjobb, ha így alakulna, de egyébként maximum egy hetem lesz, ami tényleg nagyon kevés. Mohamed Aida bizonyítana, szeretne ott lenni a hetedik olimpiáján Damoklész kardja a tőröző felett Azon dolgozik, hogy visszakerüljön a csapatba Fotó: MW VÍVÁS Mohamed Aida az első magyar sportoló lehetne, aki hét olimpián szerepel, s bár női tőrcsapatunk jelenleg kvótát érő helyen áll a kvalifikációs rangsorban, az UTE 43 éves vívónője - a fegyvernem utóbbi két és fél évtizedének legeredményesebb hazai reprezentánsa a világversenyeken szerzett 14 érmével - mégis távol van a tokiói részvételtől. Bár a világranglista és a hazai válogatási rangsor alapján is egyértelműen helye lenne a csapatban, a tavalyi hazai vb után kikerült a négyesből.- A világbajnokságon a nyolc közé jutásért vívott, Kanada elleni mérkőzés hatodik asszójában 6-0-ra veszített, elment a meccs, és utána Feczer Viktor vezetőedző feldúltan nyilatkozta, hogy senkitől sem lehet 6-0-ra kikapni. Azzal a vereséggel végleg a süllyesztőbe került?- Jó kérdés. De erre a választ csak Viktor tudja.- Ha a csapatnak nem is tagja, a válogatottal együtt készül, indul az egyéni világkupa- és GP-versenyeken, lett volna rá idő, hogy ezt megbeszéljék a szakvezetővel.- Erről nem beszéltünk. Ő nem hozta fel a témát, én pedig nem mentem oda hozzá ezzel. Gondolkoztam rajta, hogy megkérdezem az esélyeimet, de aztán arra jutottam, hogy addig nincs értelme, amíg egyéniben nem tudok jó eredményt felmutatni. Megértem, hogy a válogatásban szempont a fiatalítás, és nekem többet kell letennem az asztalra, mint a fiataloknak. Ha csak ugyanannyit nyújtok, akkor nem én kerülök be a csapatba.- Éppenséggel valamivel többet nyújt, a magyarok közül a világranglistán csak Kreiss Fanni előzi meg, a hazai válogatási rangsorban pedig mögötte, Kondricz Katával holtversenyben, a második-harmadik. Viszont előállt az a helyzet, hogy a csapat ön nélkül került olimpiai kvótát érő pozícióba.- Kétségkívül ez a helyzet. St.-Maurban negyedikek, Katowiczében hetedikek lettünk vagy lettek, nem is tudom, hogy mondjam ezt... Én csak szurkoltam, és persze sokkal jobb lett volna vívni. De mi mást tehetnék, beleadok apait-anyait, azon dolgozom, hogy visszakerüljek a csapatba. Szó nincs arról, hogy feladtam az álmaimat.- Ha ott lenne Tokióban, akkor a hetedik olimpiáján szerepelhetne, első magyarként.- így igaz, de a csapat-öszszeállításnál ez végképp semmit sem számít. Az viszont talán számíthatna, ha most a hét végén a torinói egyéni grand prix-versenyen sikerülne bejutnom a legjobb nyolcba.- Miként éli meg a helyzetét?- Nem könnyű, hiszen ilyen szituációban még soha nem voltam. Tőrözőként fura is ilyet mondani, de Damoklész kardja lebeg felettem.- A rivalizálás mennyire érezhető a hangulaton a válogatottnál?- Ha nem is mélyebb dolgokról, mindenkivel beszélek. Feszültség igazából tavaly tavasszal volt, persze akkor is amiatt, hogy ki kerül be a csapatba. Nem tagadom, az a helyzet megviselt, és biztos vagyok benne, hogy utána emiatt is vívtam gyengébben a világbajnokságon. Nyomasztott a bizonyítási kényszer, és sokat őrlődtem, hogy vajon mennyi energia van még bennem. Sajnos az edzésmunkában néhány dologban rossz irányba mentem. Hiába voltam fizikálisán jó állapotban, ha közben lelassultam. Úgy érzem, most újra jó úton vagyok, összeállítottuk azt a munkát, amelyik élettanilag nekem megfelelő. Igazából csak apróságokon kellett változtatni, de ezek alapvetően meghatározzák a vívásomat.- Ha nem jut ki az olimpiára, befejezi?- A szerződésem az év végéig él az UTE-val, és egyébként sem szeretném egyik napról a másikra abbahagyni. Szóval a decemberi országos bajnokságon biztosan vívni fogok. De most azért sem akarok a búcsúval foglalkozni, mert akkor hogyan tudnék a hét végi torinói grand prix-re koncentrálni, és arra, hogy visszakerüljek a csapatba? Most csak az jár a fejemben, hogyan tudnám a legjobb formámat nyújtani. Fábik Tibor JEGYZET Tragikomédia Takács Zoltán jegyzet@mediaworks.hu Szomorú látvány, ahogy a falusi pályán vakondtúrások helyettesítik a játékosokat. Ha nagyon akarom, akár a négy-négy-kettes formációt is beleláthatom a februári csendéletbe. Nem ismerem a helyi viszonyokat, de két eset lehetséges. Vagy helyi Minarik Ede híján megszűnt a csapat, vagy nem akar kétszer dolgozni a pályamunkás, aki majd közvetlenül az idénykezdet előtti napon egyengeti el a talajt. Újpesten egyik opció sem játszik, mégis használhatatlan a vadiúj gyepszőnyeg. Egészen pontosan úgy nézett ki a Szusza Ferenc Stadion talaja a fehérváriak vendégjátéka után, mint egy erdőszéli tisztás a vaddisznójárás után. Poldi bácsi, az Égigérő fű című korszakos ifjúsági film szép zöld gyep után sóvárgó parkőrje egyenesen sírva fakadt volna a szörnyű tetthelyet látván. A labdarúgó-szövetség méltán vizsgálódott az ügyben, és nem nagy meglepetés, hogy azt állapították meg: nemcsak a játékra alkalmatlan, hanem egyenesen sérülésveszélyes a játéktér. Eldőlt, hogy nem lesz a hétvégén derbi a Fradi ellen. Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar labdarúgás egyik legnagyobb tragikomédiája zajlik a Megyeri úton. Bár azt hiszem, hogy az újpesti szimpatizánsok inkább sírnak, mint nevetnek. Nem elég, hogy a címerváltást a mai napig nem tudták megemészteni, a belga tulajdonos hozzáállása miatt a keménymag már meccsre sem jár. Most meg itt van ez fűügy. Állítólag a gyepesítést végző cég az utolsó műveletet, azaz a műszálak kötözését nem végezte el. Ennek pedig az a következménye, hogy egy kissé erőteljesebb behatástól egész egyszerűen kifordul a gyeptégla a helyéről. A történet még abszurdabb, ha azt is végiggondoljuk, hogy nyolc hónapig nem játszhattak ezen a pályán a lila-fehér legények a kötelező pályafűtés kiépítése miatt. Állítólag már az őszi szezon kezdetére készen kellett volna lennie a pályafelújításnak, de csúsztak a munkálatok. Akkor az volt az indok, hogy sok építési törmeléket találtak a felszín alatt a szakemberek. Hiába, alapos munkához idő kell... Mindenesetre most újabb ismerős társasjáték kezdődik, az egymásra mutogatás. A klub máris jelezte a szövetségnek, érdekes, hogy egy hete még minden tekintetben megfelelőnek találták a pályát. A szövetség pedig erre nyilván mondhatja, hogy akkor még jónak is tűnt, csak azóta már fociztak egyet rajta. Persze ilyenkor a cinikus szemlélődő is megszólal. Szerinte teljesen mindegy, milyen talajon játszanak focistáink, a színvonal a jó gyeptől még nem lesz nagyságrendekkel jobb.
