Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-01 / 27. szám
EGYHÁZMEGYEI HÍREK 2020. FEBRUÁR HÍREK Új kiállítás az érseki palotában OZSVÁRI CSABA ötvösművész alkotásaiból nyílt kiállítás az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban január 21- én. Ozsvári Csaba nevéhez fűződik a Missziós Kereszt megalkotása. Az eseményen köszöntőt mondott Ternyák Csaba egri érsek, a kiállítást dr. Kránitz Mihály protonotárius, kanonok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja nyitotta meg. Jótékonysági koncert MIHOLECZ MILÁN ZSOMBOR 13 éves agydaganatos egri kisfiú külföldi gyógykezelésének támogatására a Szent II. János Pál Katolikus Karizmatikus Közösség jótékonysági koncertet szervezett Egerben, a Szent Bernét ciszterci templomban. Az esten fellépett Csiszér László és zenekara, valamint a Tinódi Sebestyén Tagiskola és a Dobó István Gimnázium diákjai. A megjelentek az anyagi támogatás mellett szerették volna lelkileg is támogatni a kisfiú családját. Népi imádságok gyűjteménye KÜLÖNLEGES KÖNYV bemutatójának adott otthont január 13- án a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendezvényterme: a Mária Anya - Mária Anyánk. Szűz Mária élete és alakja a magyar népi Mária-költészetben Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése szerint című kötetet neves művészettörténészek ismertették, a jeles néprajzkutató munkássága előtt tisztelegve. A 2015-ben elhunyt tudós a magyar szakrális néprajz egyik legkiemelkedőbb kutatója volt. A magyar nyelvű népi Mária-imádságok felkutatását és megörökítését különösen is szívügyének tekintette, ám az 1959 és 1985 között zajlott, országos és határon túl kiterjedő gyűjtő- és lejegyző munkájának gyümölcsét egyéb felkérései, majd halála miatt már nem tudta kötetben megjelentetni. A gyűjtemény végül Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész gondozásában, az MMA és a Szent István Társulat kiadásában jelent meg. A könyvben közölt Mária-énekek Németh István népzenegyűjtő, hangmérnök szerkesztésében CD-ROM-on is meghallgathatók, az énekek tartalmi motívumainak képzőművészeti párhuzamait Havas Gyöngyvér művészettörténész kutatásaként klasszikus és népi Mária-ábrázolások illusztrálják. A kötet azért is a jövő könyve, mert ezek az énekek újraénekelhetők, használhatók a hitoktatásban, szertartásokon és egyéni imádságainkban egyaránt. Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu AHEVESltHÍRUP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510 Vízkereszt Egerben A diákság is nagy számban jelent meg az ünnepi szentmisén Vízkereszt ünnepe különleges módon arra irányítja Figyelmünket, hogy Jézus nem egyszerűen a szent földre született és nem csak a zsidó nép megváltója, hanem hogy az ő küldetése az egész emberiséghez szól. Mondta szentbeszédében vízkereszt ünnepén Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában. A nagy számban megjelent diákság előtt bemutatott szentmisében a főpásztor kiemelte: azt hogy Jézus üzénete a mai napig friss és örök érvényű, az is jelzi, hogy itt vagytok és megtöltöttétek a templomot. Nem elég, hogy Isten keres bennünket, nekünk is keresnünk kell Őt. A napkeleti bölcseknek szükségük volt a csillagra, amely vezette őket, korunk fiataljainak is kell iránymutató, ezek lehetnek a szülők, a papok, tanárok és a jó társak. A Szentírásban olvasható: a napkelti bölcsek a csillagot látva nagyon megörültek. Ez legyen a mai napnak a legfőbb üzenete számotokra. Örüljetek meg ti is a csillagotoknak, amely elvezet benneteket Jézus Krisztushoz - mondta beszéde végén Ternyák Csaba egri érsek, akit 1993-ban ezen a napon szentelt püspökké Szent II. János Pál pápa. A HÓNAP VERSE Pilinszky János Terek A pokol térélmény. A mennyország is. Kétféle tér. A mennyország szabad, a másikra lefele látunk, mint egy alagsori szobába; föntről lefele látunk, mintha egy lépcsőházból kukucskálnánk lefele egy akarattal nyitva hagyott (felejtett?) alagsori szobának ajtaján át. Ott az történik, ami épp nekem kibírhatatlan. Talán nem egyéb, kibontanak egy rongyosládát, lemérik, hány kiló egy hattyú, vagy ezerszeres ismétlésben olyasmiről beszélnek azzal az egyetlen lénnyel, kit szeretek, miről se írni, se beszélni nem lehet, nem szabad. Pilinszky János (1921-1981) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. Terek című verse sajátos vízió mennyországról és pokolról, szeretetről, szépségről és szabadságról. Szent +• . IsTvárv RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ Mistok: FM 95,1 • Epe FII 91,8 Hitvift FM 94.0-TotejfM 101,8 Sátora^Ű^rFM90í &!C£ FM95.4 » űyOfigyöstfM 1(82 TőfötaantmíklŐs: FM96A 3300 Eger, Széchenyi u.5.*Tetefon:36/51M10*Faic 36/510-614 E-mail: info@52Wftistvartredio.hu Honlap; www^zentístvanradiahu * wwwizentistvantv.hu Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Szeretet nélkül nem szabad gyermekekkel bánni A Szent Gellért-díj arany fokozatában részesült Lanszkiné Donkó Márta, a mezőkövesdi Szent 1st ván Katolikus Általános Iskola igazgatóhelyettese, aki a kitüntetést Ternyák Csaba egri érsektől vehette át. Az előterjesztés szerint a tanárnő magas színvonalon dolgozik. Tanítványaival a megyei és országos versenyek eredményes résztvevője. Példamutató, kitartó, lelkiismeretes oktató-nevelő munkájával tantárgyainak szeretetet sugározza. Osztályfőnöki munkájában a felelősségtudat, a megértő szeretet és a segítségadás összhangjára törekedett. Évtizedeken át vezette a természettudományos munkaközösséget. A hon- és népismeret tantárgyon belül fontosnak tartotta a „matyó” kultúra átadását. Tanítványaiban elmélyítette a hazaszeretetei és odaadást, saját példájával igyekezett őket ráébreszteni magyarságukban rejlő értékekre. Vallásos életével mintát ad az iskola tanulói és felnőtt közösségeinek egyaránt. Rendszeres felolvasó a vasárnapi szentmiséken, a Jézus Szíve Plébánia egyházközségi képviselőtestületének tagja.- 1957-ben születtem Gyöngyösön. Általános és középiskolámat is itt végeztem - mondta a kitüntetett. - Már gyermekkoromban vonzott a tanári pálya. Földrajz-rajz szakos diplomámat 1979-ben szereztem a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Ezután kerültem Mezőkövesdre az 1. számú Petőfi Sándor Általános Iskolába, közismert nevén a zárda iskolába. Tagja lettem egy olyan tantestületnek, amelyben szakmailag kimagasló, köztiszteletben álló, megbecsült tanárok példamutató munkájával : találkoztam. Házasságkötésem után két-két évig GYES-en voltam. 1981-ben és 1985-ben születtek a lányaim. A rendszerváltás idején - egyházmegyénkben elsőként - iskolánk újra egyházi iskola lett. A fő szakjaim mellett tanítottam természetismeretet, mozgókép-és média ismeretet, hon-és népismeretet. 1986 és 2013 között hét osztály osztályfőnöke lehettem. Sok szép emléket őrzök róluk. Közel 40 éven keresztül vezettem az iskolai rajzszakkört - remélem sok tehetséges tanuló örömére. Lev Tolsztojjal vallom: „Szeretet nélkül lehet fát aprítani, és szeretet nélkül lehet téglákat formálni, de szeretet nélkül nem szabad gyermekekkel bánni.”- Nem ez volt az első elismerés, amit kapott.- Valóban, 2004 szeptemberében oktató-nevelő munkám elismeréseként az Egri Főegyházmegye Pro Magnanimitate Tua ezüst érméjét Dr. Seregély István egri érsek úrtól vehettem át. 2019. július 6-án városunk napján Dr. Fekete Zoltán polgármester úrtól „Mezőkövesd Közneveléséért” kitüntető díjat vehettem át. Mindig bizalommal fordultak hozzám diákok, kollégák és én is hozzájuk. Odafigyeltünk egymásra, a jó kapcsolat és szeretet ebben gyökerezik. Mindenkitől tanultam, kaptam valamit: kedvességet, figyelmet, jókedvet, tanácsot, példát, segítséget, szeretetet, támogatást, jó szót, de ellenvéleményt, kritikát is. Úgy gondolom, hogy ezek mindannyiunk fejlődését szolgálták. Pályafutásom utolsó hat évében igazgatóhelyettesként szolgáltam. Szerencsésnek tartom magam, hogy első és egyben utolsó munkahelyemen, a mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Iskolában megtaláltam a helyem, jól éreztem magam a négy évtized alatt, és igaz barátokra is leltem. Nyugdíjba vonulásomat ettől szebben, ünnepélyesebben el sem tudtam volna képzelni. Hálát adok és köszönöm a jó Istennek, hogy szerető családban és munkatársi közösségben telt el ez a 40 esztendő. Remélem nyugdíjasként is megtalál még sok feladat az életben. Mindenkinek kívánok tengernyi lehetőséget arra, hogy a mindennapokban örömöt leljen! Az utóbbi napokban gyakran eszembe jut Fekete István: Búcsú című verse: Elmegy lassan a berek, az erdő . El a nádas, a tél, meg a nyár A hegy, a völgy, a nappal s az éjjel A szemem látta egész határ! Elmegy? De talán mégsem egészen Meglátom tán az örök vizen, Hiszen a Szépség: maga az Isten Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem! Homa János Negyven éven keresztül vezette a rajzszakkört Iskolaszentelés Vizkereszt ünnepén, az egyházi szokásoknak megfelelően iskolaszentelés volt a mezőnyárádi iskolában. Az új évet január 5-én iskolamisével kezdték a diákok. Ennek keretében áldotta meg Lipcsák János iskolaielkész a vizet, amiből minden osztály vihetett magával a hétfői iskolaszentelőre. A téli szünet utáni első tanítási napon az iskola termeit sorra meghintette szenteltvízzel végigjárva, majd a szokás jelentőségéről mondott néhány gondolatot, miután a három bölcs látogatását felidéző szentírási szakaszt olvasta föl. Felhívta a figyelmet arra, hogy a termek megszentelése egyben az ott tanulóknak és tanítóknak a megáldását is jelenti. A hónap ünnepei Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A szentmise a gyertyák megszentelésével kezdődik. A szentelt gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Keresztelésig az újszülött mellett világított. Gyertyát égettek a súlyos betegek mellett, elhunytaknál. Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket. Az ünnep tartalmáról ír lapunk mostani számában Dolhai Lajos. *** Szent Balázs ünnepét február 3-án tartják, a katolikus egyházban ekkor végzik a balázsolást. A pap a szentmise vége után Y alakba illesztett gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szavakat mondja: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására őrizzen meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.” Szent Balázs (születési helye és ideje ismeretlen - meghalt 316. február 3-án) orvos és püspök volt az örmény Sivas városban (ma Törökországban fekszik). Életéhez számos csoda és legenda fűződik. Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút. Erre emlékeztet bennünket a Balázs áldás (balázsolás). A húsvétra felkészítő negyvennajios böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 26-ára esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek. A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti egészséges híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyaszszanak húst. H. J.
