Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-27 / 49. szám
4 HATVAN, LŐRINCI ÉS KÖRZETE 2020. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK HÍREK Vidéki sorsok a kommunizmusból: dúlt az istentelen rendszer Magazin a kastélyból HATVAN A városból jelentkezett minap műsorfolyammal a Kossuth Rádió Országjáró című magazinműsora. A Grassalkovich-kastélyban félszáz helyi kötődésű riportalany szólalt meg, bemutatva a helyi értékeket. T. 0. A történelem margójáról az áldozatok tablójára Hatvanban is megemlékeztek a kommunista diktatúrák áldozatairól. Képünk az újhatvani templomban készült Fotó: Albert Péter Megváltozott utcanevek HATVAN Két utca nevének megváltoztatásáról döntött a képviselő-testület. A Tanács utca elnevezése Nagy Lajos király, az Úttörőé pedig Híd utca lett. T. 0. Hagyományok és gyöngyök LŐRINCI Február 28-án, pénteken 17 órakor előadással egybekötött gyöngyékszer kiállítást tartanak a könyvtárban. Bepillanthatnak a gyöngyfűzés kulisszatitkaiba, a népi hagyományokat felhasználó ékszerek közt pedig zsűrizett munkákat láthatnak Szeghalmyné Ócsai Marianna és Brnya Eszter alkotásai révén. T. 0. Michelisz a Szalonban HATVAN Michelisz Norbert világbajnok autóversenyző lesz Szabó Zsolt országgyűlési képviselő vendége a Hatvani Polgári Szalon következő rendezvényén. A beszélgetés március 3-án, kedden 18 órakor kezdődik a Grassalkovich-kastély Dísztermében. T. 0. Tehetségeket kutatnak HATVAN A városban is keresi a tehetséges fiatalokat a népszerű tévés zenei tehetségkutató műsor. Március 28-án délután 4-től 6 óráig a Bajza József Gimnáziumban várják a jelentkezőket. T. 0. A kommunizmus rémtettei közül az egyik legismertebb az újhatvani szerzetesek és vasutascsaiádok 1950-es elhurcolása. A rezsim azonban mások életét is megkeserítette. Történelmi szilánkok egy sötét korból. Litya László szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HATVANI JÁRÁS A Zagyva-parti városban gyakorolta a mesterségét két hentes-mészáros. Balázs Jenő Pál Újhatvanban, a Bajcsy és a Balassi út sarokházában, ahol most a ruhás bolt van, míg Muzsik János családjáé volt a Mátra borozó helyén üzemelt vendéglő. Balázs és Muzsik barátok voltak. Együtt szedték fel a fagyos Zagyva jegét, hogy nyáron se legyen üres a jégverem. Kora hajnalban együtt indultak a nógrádi vásárokba virslit és lacipecsenyét árusítani. A marhát meg lábon hajtották haza a nem túl közeli Jászfényszaruról, hogy kimérjék a húsát. Azt azonban sosem gondolták volna, hogy 1950-ben hirtelen beüt a teljes csőd. Értük jött a hírhedt fekete autó, hogy mindkettőjüket bevigye Egerbe. Nem nyomoztak utánuk, az ítélet is elmaradt. Agyba-főbe ütötték-verték őket. Balázs mindkét világháborút túlélte, érmeket és kereszteket tűztek a mellére, s a haza hősi szolgálatáért talán mégiscsak joggal várhatott volna verés helyett elismerést. Aztán kiderült, hogy feketevágással gyanúsították meg őket, védekezésre nem volt lehetőségük. Csak sokára térhettek haza. Muzsik János lesántult, Balázs Jenő Pál szíve és tüdeje bánta a kínzásokat. Otthonukban holmijukat szétkapkodták, boltjukat bezárták. Balázsnak csak egy fából készült hűtője és egy mérlege maradt. Árvaságra jutott unokáját ezért a Dél-Dunántúlra vitette, ahol örökbe fogadták. Maga Balázs Jenő Pál pedig már betegen, a hatvanadik évét taposva volt kénytelen beállni az erőműhöz csilletologatónak. Már-már kiheverte a háborús és ötvenes évek megpróbáltatásait, amikor letaglózta az eminens unokájától kapott hír. „E”, mint „egyéb” kartonbejegyzése láttán az egyetemi felvételibizottság eltanácsolta, mondván: „Hogy mert a színünk elé lépni az E-minősítéssel?” Balázs Jenő Pál hentes-mészárost szélütés érte, amibe belehalt. Sem neki, sem a barátjának, Muzsik Jánosnak nem sikerült megélnie, hogy a történelem margójáról felkerülhessenek az áldozatok tablójára. Boldogon élt a Futó és a Fülöp család. Sorsuk akkor fonódott össze, amikor a tizennyolc éves Futó Mancika férjhez ment a hat évvel idősebb Fülöp Jánoshoz. Házat építettek maguknak szülőfalujukban. Sokat görnyedeztek a feketeföldön, lassan, de gyarapodtak. Már jóval 1956 után jártak a balsorsú magyar évek, amikor üzenetet kaptak Kemencéről: „Gyertek gyorsan! Lajos már a halálán van!” Mancikáéknak már megvolt a motorbiciklijük, felpattantak rá, és elrobogtak a Pest megyei faluba. Ott lakott Mancika nagynénje, Ilona néni meg a férje-ura. Jól elvoltak, bár nem született gyerekük. Ezért aztán örökbe fogadták Mancika húgát, leüt, és azt ígérték ne-A vád ellenük feketevágás volt, és nem is védekezhettek ki, hogy majd mindenüket ráhagyják. így nem csoda, hogy Icu kapva-kapott a lehetőségen, hiszen az ő boldogi élete semmi jóval nem kecsegtette. Édesapjuk, Futó Ferenc megsebesült a Don-kanyarnál, és megbetegedett maláriában. Öt gyerekük gondja egyszerre az anya, Margit asszony nyakába szakadt. Megváltás volt Icu kirepülése. Icu meg férjhez ment Kemencén. Férje, Fekete Lajos a helyi tanácsnál dolgozott, egy kis irodában. Néhanap felült a hajnali pesti buszra, hogy részt vegyen valami gyűlésfélén. Amúgy meg templomba járt a család, a katolikus vallást gyakorolták. Hanem egyszer csak végzet-sistergős villám csapott a kemencei hétköznapokba. Először elvitték a kispapot, azóta sem tudni: kik, és hová. A kántor lelt rá a felszakított ajtójú papiakra és az udvaron oldalára döntött kismotorra. Azután kapcsolták le Fekete Lajost a hajnali buszon. Csak késő este került vissza, és kidobták a házuk előtt lévő árokba. Az ávósok úgy agyonverték, hogy mukkanni sem bírt. Arra járt valaki, és ő szólt be a házba, hogy a Lajos nyöszörög odakint. Odamotoroztak hát Mancikáék, amint megjött az üzenet. A sógor csak feküdt az ágyon, magatehetetlenül. Csak sóhajtozott, fájt minden porcikája. Néhány házzal odébb lakott a faluorvos, jött minden nap, hogy beinjekciózza a nagybeteget. Icunak azonban odasúgta: „Belőle már sohasem lesz újra férfiember!” Úgy is lett. Pár hét múlva belehalt a brutális kínzásba. Soha, senki nem mondta meg, hogy mit róttak fel Fekete Lajos bűnéül. Nem volt párttag. Igaz, a szüleit kilakoltatták a kuláklistán való szereplésük miatt. Tragikus sorsa hosszú árnyat vetett: Icu, a felesége már sosem ment újra férjhez. Irén lánya tanítónő lett Egerben, Zoltán fia vízvezeték-szerelő Kemencén. Mancikáék később beköltöztek Hatvanba. Az Árpád úti ház kertjében fóliáztak, de amikor Mancika férje, János meghalt, ő beköltözött a Grassalkovich úti szalagházba. Két lánya van: Margit és Katalin. Mancika néni egy ideje már a hatvani kórház ápolási osztályán fekszik, ahol csak járókerettel tud közlekedni a folyosókon. Nyolcvannégy éves. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Támogatott praxisközösség a Selypi-medence betegeiért Ezrek éltek a szolgáltatásokkal LŐRINCI TÉRSÉGE Hét praxisból álló közösség alakult csaknem két éve a Mátravidéki Erőmű, Rózsaszentmárton, Heréd- Nagykökényes, Zagyvaszántó, Petőfibánya, valamint a gesztortelepülés, Lőrinci háziorvosaiból, illetve egy hatvani gyermekorvosból. Á kezdeményezés, amely a Selypi-medence Praxisközösség elnevezést viseli, mintegy 150 millió forintos vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg. Szabó Zsolt országgyűlési képviselő elmondta, hogy a most záruló projekt több mint 12 ezer embert ért el, akik töb-Tájékoztattak: Vígh Zoltán polgármester, Szabó Zsolt és dr. Király Csaba Fotó: Nádas Mátyás bek között prevenciós programokon vehettek részt. Az elsődleges cél az alapellátás, és a népegészségügy fejlesztése volt. Dr. Király Csaba, a praxisközösség szakmai vezetője arról tájékoztatott, hogy az eltelt időszakban tizennégy egészségnapot, 2700 állapotfelmérést tartottak, s több mint kétezren jelentek meg a prevenciós rendeléseken. Ezek mellett volt diétás tanácsadás, gyógytorna, számos mentálhigiénés program és iskolai előadás, amelyek mindegyikén ingyenesen vehettek részt az érintettek. T. 0. Megújulhat a Dali HATVAN Zajlik a Liszt Ferenc Vasutas Művelődési ház, a Dali felújítása. A létesítményt néhány éve kívülről rendbe tették, most a belső terek rekonstrukciója és a színpadtechnika fejlesztése folyik. Új parkolókat építenek, kicserélik a cserepeket, megszépül az udvar. A munkálatokkal várhatóan őszre végeznek. T. 0. Fotó: Albert P. f
