Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-26 / 48. szám

12 HORGÁSZAT, VADÁSZAT 2020. FEBRUAR 26., SZERDA HÍREK A pergető csukafogó maraton legnagyobb hala 11 kilós volt Lejárnak a vadászjegyek HATAHI9Ő Felhívjuk vadász olvasóink figyelmét, hogy a vadászjegyek érvényessé­ge február 29. napján lejár. Az aktuális díjtételek: a va­dászjegy érvényesítése 20 ezer, az alapbiztosítás ezer, az emelt díjas pedig kettő­ezer forint. A kamarai tagdíj összege 70 éves korig jelen­leg négyezer forint. Az ennél idősebbeknek nem kell fizet­niük tagdíjat. S. S. Újabb hétmilliárd erdőtelepítésre R'K'K A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést tá­mogató pályázatának kere­tében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott dön­tést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd fo­rintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, va­lamint a fenntartási időszak­hoz tartozó erdészeti szakfel­adatok ellátására fordíthat­ják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az er­dőtelepítéseknek. S. S. Fogási napló: közeleg a határidő NAPLÓK Az állami horgászje­gyek és területi éves jegyek januárig voltak érvényesek. A fogási napló leadási határ­ideje február 28. Fontos tud­ni: nemcsak annak kell fizet­nie háromezer forintos bírsá­got, aki késedelembe esik, hanem annak is, aki hibásan tölti ki az okiratot. Ha nincs összesítve a horgászattal el­töltött napók száma, s ha a kifogott halak mennyisége nincs vízterületenként ösz­­szesítve a 38. oldalon, ak­kor emelt díjas okmányt ad­nak ki az évre. Ez vonatkozik a díjmentesekre is, tehát a 70 év felettiek és a fogyaték­kal élők 3300 Ft-ért kaphat­ják az állami jegyet. S.S. A Sziklaforrás tavainál A Felsőtárkányi Sziklafor­rás Egyesület céljai között szerepel a községben talál­ható tavak élővilágának és környezetének megóvása, a horgászturizmus fejleszté­se, a vendégek részére ké­nyelmes, kulturált pihenő­hely kialakítása. A 2017- ben alapított egyesület te­vékenységéről a szervezet elnökét, Bárdos Zsoltot kér­deztük. Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu FELSŐTÁRKÁNY - Az egyesü­let alapítása előtt végezték el a nagyobb, a felső tó új­bóli feltöltését, tehát egy vi­szonylag fiatal víztestről be­szélünk, melyben ennek el­lenére többféle, sok és nagy hal él. Ez köszönhető az ala­pító, Bajzát Zoltán és a tag­ság kitartó munkájának, az alapértékként meghatá­rozott sporthorgászelvnek: „fogd meg, engedd vissza”. Emellett pedig a folyamatos telepítéseknek - magyaráz­ta a Hírlap kérdésére Bárdos Zsolt. A Felsőtárkányi Szikla­forrás Egyesület elnökétől megtudtuk: a tó halállomá­nyának gerincét a keszegfé­lék, a 2-8 kilós pontyok és a messze földön híres méretű és számú csuka adja, de ba­lin, sügér, harcsa is színesíti a halfaunát. Az elmúlt évek­ben nyár végén és tavasszal pisztrángtelepítés is történt a pergető és a műlegyes hor­gászok örömére. Az időköz­ben horgászvízzé alakított kisebb, alsó tóban a békés halak, főleg keszegfélék fo­gása jelent élményt a gyer­mek horgászoknak.- Kiemelt cél az állomány megóvása, védelme, a halak­kal való kíméletes bánásmód meghonosítása. Ezért köte­lező a pontymatrac, a fer­tőtlenítő és a szakáll nélkü­li vagy a lenyomott szakál­­lú horog használata. Eleinte páran kételkedtek ezeknek a horgoknak a fogósságában, megtartóképességében, de mára általánosan elfogadot­tak lettek. A tapasztalatok azt mutatják, nem akad le több hal a horogról, mint ezelőtt. ■ II -Fotó: beküldött A15 éves, Pest megyei Németh Máté hatalmas csukát akasztott a tavon Viszont rendkívül egyszerű­vé vált a horogszabadítás, ki­csi sebbel engedhető vissza a kifogott hal. A ragadozók élő halas vagy műcsalis hor­gászatánál is csak ilyen, egy­­ágú horgok használhatók - fogalmazott az elnök. Bárdos Zsolt tájékoztatása szerint a tavak méretéből adódóan csak úszós vagy pergető és műlegyes hor­gászat engedélyezett. Ezek­kel a módszerekkel tökéle­tesen horgászható a tó, akár match-, akár egy 5-7 méte­res spiccbottal. Kevés felsze­reléssel is igen jót pontyoz­­hatunk. A halak mérete mi­att ajánlott a bot begumizá­­sa, mivel a tiszta, friss víz­ben igen harciasán védekez­nek a pontyok. A tavat ivóvíz-minőségű forrás táplálja, így nyáron sem melegszik fel túlzot­tan, kedvező életfeltétele­ket találnak az itt élő halak és más vízi állatok. Az aka­­dóknál teknősök napoznak. Ezek közül az utóbbi időben teret nyertek az ékszertek­nősök, kiszorítva az őshonos mocsáriakat.- Többféle vízimadár ke­resi fel a tavat, récék, vádlód és gém is megfordult itt az el­múlt években. A tagok és a vendégek kulturált környe­zetben tölthetik a szabad­idejüket. A tóparton játszó­tér és pihenőhelyek várják a látogatókat. Az önkormány­zat a közeljövőben újabb nyársalóhelyeket alakít ki. A tópart Lókerti részéből in­dul a kisvasút, mellyel ké­nyelmesen megközelíthető a Stimecz-házi végállomásról a Bükk - tette hozzá. Friss vízben igen harciasán védekezik a ponty Elmondása szerint a hor­gászházat az egyesület fő­ként saját erőből újította fel, az elmúlt évben tetőkarban­tartást végeztek, míg ön­­kormányzati beruházásban megtörtént a szennyvíz­­csatorna kiépítése is. Min­den évben számos rendez­vényt szerveznek, ezek kö­zül kiemelkedik április el­ső hétvégéjén az évadnyi­tó, az immár IX. Flysox mű­legyes találkozó, valamint a szövetségük által szerve­zett Legyes-suli. A részt­vevők megismerkedhetnek ennek a horgászmódszer­nek az alapjaival és a műle­gyek kötésével. A horgászkultúra és a sport fejlesztésének érdeké­ben rendeznek helyi meg­mérettetéseket, és műlegyes napot követő hétvégén tart­ják az I. Női Pergetőversenyt, melyre korlátozott számban még elfogadnak nevezést. A helyi és környékbeli ver­sengéseken indulás mellet az országos bajnokság mű­legyes szakágában is indul versenyzőjük. Az egyesület csatlakozott a Horgászegyesületek He­ves Megyei Szövetségéhez, ahonnan jelentős segítséget kapnak a gyorsan változó horgászati, halgazdálkodási szabályok nyomon követésé­hez, alkalmazásához. A szö­vetség az idei elnök-titkári találkozójának, horgászver­senyének Felsőtárkány ad otthont. Remélik, az ekkor itt horgászok is megtapasz­talják, érdemes idelátogatni, a gondozott tóparton kényel­mes körülmények között ka­pitális halakra horgászni.- Az ősszel megrendezett országos pergető csukafo­gó maraton legnagyobb ha­la innen került ki, amely több mint 110 centiméte­res ús közel 11 kilogram­mos volt. A tó különleges­sége, hogy egész évben jól kapnak ott a csukák, talán nyáron még jobban fogha­tók, mint az őszi, klasszikus csukázóidőszakban. Megtudtuk azt is, hogy a vendéghorgászoknak márci­us-november között, hétvé­genként van lehetőségük na­pijegyet váltani. Sokan mesz­­sziről, kora hajnalban indul­nak, hogy ideérjenek a hor­gászat kezdetére, reggel 7 órára - nyilatkozta lapunk­nak Bárdos Zsolt. Az elnök szavai szerint az egyesületük szeretettel vár minden közeli és távolabbi horgászt. Javasolják nekik, hogy bátran tegyék próbára horgászszerencséjüket en­nél a gyönyörű környezet­ben fekvő, kiemelkedő inf­rastruktúrájú és halállomá­nyú tónál. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Szép eredmény: a Kaszó Kupa első két helyezését megyénkben vérebesek nyerték el Egy sebzett szarvast és vaddisznót is űztek HEVES MEGYE Élete első Kaszó Kupáján vett részt versenyző­ként Boldizsár Tibor. A me­gyénk színeiben induló fiatal­ember meg is nyerte azt.- A mi feladatunk, mun­kánk egy aznap reggel seb­zett szarvasborjú volt. A rálö­­vés helyén vért és csontszilán­kokat találtunk, amelyek biz­tató csapajelként szolgáltak. Az 1100 méter vezetékmun­ka után rátaláltunk a sebzett szarvasborjúra, amelyet 150 méter hajsza után megváltot­tunk a szenvedéstől. Másnap szembesültünk azzal, hogy ezzel megnyertük a Kaszó Ku­pát - mondta a kupagyőztes. Boldizsár Tibortól megtud­tuk: a vérebvetés családi ha­gyománynak számít náluk. Nagyapja kezdte el kitanulni a vérebes mesterséget, majd követte őt az édesapja, aki kü­lönösen eredményesen műve­li még ma is.- Az első utánkeresésen tíz­évesen vettem részt szemlélő­ként. Élesben öt évvel később próbálhattam ki ezt. Jelenleg két vérebet tartunk: egy ba­jorhegyit és egy hannoverit. Az utóbbi, Cinke a sajátom, vele vettem részt a Kaszó Ku­pán. A bajorhegyi vérebünk a Jónás névre hallgat, s vele kö­zel száz sikeres utánkeresést tudunk felmutatni. Cinkével 315-nél tartunk. Munkáink főként az Egererdő Zrt. Mát­­rafüredi Erdészeténél, illetve a környező vadásztársaságok­nál zajlanak. A kupa második helyezett­je, a szintén megyénkben Ma­gyar László közel 15 éve ve­zet vérebet. A jelenlegi kutyá­ja, Mészáros Erdei Alfréd Ten­­kes már a harmadik a sorban a vérebei között.- Körcsönyei Nárcisz nevű hannoverimmel indultam el a vérebvezetők rögös útján. Tenkes ugyancsak hannoveri, 4 és fél éves, 162 eredményes Boldizsár Tibor (balra) és Magyar László Fotó: beküldött munka az eddigi életteljesít­ménye. Munkaterületünk He­­ves-Nógrád-Borsod megye, de megyünk oda, ahová csak hívnak. A Kaszó Kupán, ami kétnapos rendezvény volt, kontroll kutyásként vehettem részt, s a második napon volt szerencsénk munkához jutni - mondta Magyar László. Elárulta: előző napi sebzés­ből egy vaddisznót kellett ke­resni. 1800 méter vezeték­munkával s egy 180 méte­res hajszával terítékre is hoz­ták. A bírók a teljesítményü­ket igen jónak értékelték, így kontroll kutyásként övék le­hetett a kupa második helye­zése. S. S.

Next

/
Thumbnails
Contents