Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-03 / 28. szám
2020. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ 14 MEGYEI KÖRKÉP Számos érdekesség kiderül majd a borvidékről és leghíresebb nedűjéről Egy új könyvben teszik helyre az egri bikavér történetét Csutorás Ferenc és Szilágyi Réka szeretné rendbe tenni készülő kötetükben a bikavérsztorit Fotó: Huszár Márk Az egri bikavér 150 éves múltra tekint vissza, eddig azonban semmilyen átfogó kiadvány nem jelent meg a híres nedűről. Ez azonban az idén megváltozhat. Gidai Zsanett zsanett.gidai@mediaworks.hu EGER Csutorás Ferenc egri szőlész-borász, Szilágyi Réka muzeológus és Mészáros Zita újságíró nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy könyvet készítenek a méltán híres borról. A kötet összeállításának ötlete 2015-ben merült fel a szerzőkben, ám a könyv mögött álló kutatómunka már hamarabb elkezdődött. Szilágyi Réka 2010-ben az Eszterházy Károly Egyetemen kulturális örökség tanulmányok szakon végzett borkultúra szakirányon, ahol a diplomamunkájában a bikavér történetével foglalkozott. Akkor szembesült azzal, hogy a neves egri bor témáját nem tárták fel kellőképpen.- Homályos pontok vannak, a kialakulásának története nem teljesen ismert. Vannak tanulmányok az 1970-es évekből, de ezek kiegészítésre szorulnak és pontatlanságokat is tartalmaznak, a megírásuk óta pedig eltelt ötven év - fogalmazott Szilágyi Réka. Csutorás Ferenc pedig már 1998-ban megkezdte a munkát a levéltári anyagok felkutatásával és tanulmányozásával.- Nem találtunk konkrétumokat, hogy miért írtak meg dolgokat. Az újságcikkekből kronológiailag jobban lehet követni a bikavér és a bor egész történetét. Minden év ad egy újdonságot a bikavér történetében. Például a kadarkát, ami tíz év alatt rengeteget változott, egyszer még nagyon dicsérik, aztán meg már arról írnak, hogy le kell váltani, mert nem érik be - számolt be az érdekességről a borász. Hozzátette, a könyvnek az egyik alapja, hogy ki akarták kutatni, mikortól létezik az Egri borvidéken bikavér nevű bor, és ennek a hivatalos forrásait is megkeressék. Százötven éve már a bikavér az egriek specialitása, igaz, az évek során nem mindig ezt a nevet viselte, és rengeteg változáson átesett. Az egri nedű történetét kötetben is korszakhatárokra bontották, melyek módosították a minőséget és a fajta öszszetételét is. Az első korszakhatár a filoxéra volt, aztán a második világháború és a szocialista rendszer nagyüzemű gazdálkodása. A rendszerváltozás óta a termelők azon dolgoznak, hogy a korábbi hírnevet visszaállítsák.- Gröber Jenő nevéhez kötötték a bikavér feltalálását. Nem akarjuk megdönteni ezt a történetet, de látni kell, hogy ő vitte tovább azt, amit az elődjei megkezdték. Nagy apostola volt annak, hogy látott ebben lehetőséget, fantáziát és hitt abban, hogy ezzel Magyarországon Eger egyediként be tud vonulni a bortörténelembe itthon és a világ más tájain is - részletezte Csutorás Ferenc. A könyvben külön fejezet jut a medoc noirnak, amiből az egész világon 46 hektár található, mind Magyarországon. Az egri borász vallja, hogy csak helyi értékekkel lehet a külföld számára érdekességet mutatni. A világfajtákkal sokan dolgoznak, olyan borokat bárhol lehet inni, de medoc noirt nem.- Borászként azért is érdekelt a kadarka és medoc noir vonal, mert sose kóstoltam ilyen borokat - fűzte hozzá.- - Ezért telepítettem lúdtalpú kadarkát, hogy megtudjam, milyen az a szőlő, amiből régen a bikavér készült. Pincészetünkben folyik munka, ami valójában olyan alapanyagokból készíti a bikavért, amik régen jelen voltak a borvidéken, úgymint a kadarka és annak változatai vagy a medoc noir. A mi családunk tulajdonában van az Egri borvidéken a legrégebbi kékfrankosültetvény, amit 1968-ban telepített az apám és a nagyapám. Arra keressük a választ, hogy az a stílusirányzat, amit a XIX. században használtak, érdekesebb volt-e, jobb volt-e. Ennek a feltárását szeretnénk rendezni. De a műben szó esik a szekszárdi és az egri bikavér kapcsolatáról. Szilágyi Réka külön foglalkozott ezzel a témával. A bikavér a XIX. században elterjedt fogalom volt azokon a vidékeken, ahol vörösbort készítettek, ez egy prémiumkategóriának számított, főbora volt a pincéknek, nem akármilyen alkalmakkor itták. Volt régen ménesi, ecsegi vagy éppen budai bikavér. A XIX. század végén az egri bikavér elnevezés már egyre többször fordult elő. A századforduló környékén válhatott ez a szóhasználat márkanévvé Egerben. Receptúrák, családtörténeti érdekességek, interjúk, kiállítások, borvásárok és termőhelyek is megjelennek az izgalmakkal teli kötetben. Az Almagyar Érseki Szőlőbirtokon elhelyezkedő Borkemping és Venyige Spát beválasztották az évtized harminc legjobb magyar épülete közé. A birtok érdekes történetéről Csutorás Ferenc mesélt:- Az érseki dűlő megmentése miatt jött létre. Két oszlopos tagja van még, Mészáros Péter egri születésű grafikus és dr. Csernus Imre. Mottónk: tradíció, hagyomány és haladás. Tradicionális borászat vagyunk, naturális felfogásban készítjük a borainkat. A szőlőbirtokon is autentikus szőlőfajtákat telepítettünk az érseki szőlő mellé, amik az elmúlt száz évben meghonosodtak, mint a kékfrankos, a kadarka, az oportó és a cabernet franc. Továbbá telepítettünk olaszrizlinget, furmintot, menoirt (medoc noir), cabernet franc-t, leánykát és pinot noirt. Innen lehet készíteni csillagot és bikavért is. Az idén jelenik meg az első grand superior bikavérünk. A három és fél hektáron elterülő épületekről elárulta, a birtok köré építették fel a világ első borkempingjét, melynek tervejt a Gereben Marián Építészek Kft. készítette el. Még 2003-ban a Kistályai úton lévő pincét is Gereben Péter és Marián Balázs tervezte, így logikus volt, ha már ismerik a pincészet filozófiáját, akkor ők tervezik ezt is. A Média Építészeti Díját kapta meg 2014-ben a birtok, és a főként közép-európai régióra koncentráló Piranesi-díj nemzetközi zsűrije is legjobbnak választotta. A természettel összhangban helyi kőzeteket használtak, mint a tufa, a mészkő, a pala, a folyami kavics. A birtokon lévő kunyhók intimitást nyújtanak, hogy a látogatók, a terasz olyan ponton van, ahonnan jó a kilátás a szőlőkre és-az Nagy Eged-hegyre is. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu Mikortól létezik bikavér nevű bor, ennek forrásait is feltárjuk Nagyon nagy hangsúlya van a múlt rend berakásának Uj elnök a Tisza-tavi tanács élén Kilencven zsák szemetet szedtek a polgárőrök A környezetet is védik Áprilisban nyithat az új idősotthon HEVES MEGYE Hubai Imre lett a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács új elnöke. Erről F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő számolt be közösségi oldalán. A testület legutolsó ülésén Heves, Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj Zemplén megye delegáltjai hét igen szavazat és egy tartózkodás mellett szavaztak bizalmat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökének. A tanács együttműködik a területfejlesztést és területrendezést ellátó szervekkel, különösen a megyei önkormányzatokkal. Sz. M. L. TARNALELESZ A községben működő polgárőrség alaposan kitett magáért az elmúlt napokban. Nemcsak a közbiztonságra ügyeltek, hanem úgy döntöttek, hogy a közvetlen környezetükben is körbenéznek, és összegyűjtik azt a nagy mennyiségű illegális szemetet, amelyet a település határában halmoztak fel ismeretlen tettesek az elmúlt hónapokban. Akciójuk során rövid idő alatt kilencven zsák szemetet gyűjtöttek össze. Hogy ne ismétlődjön a szemetelés, a jövőben gyakrabban járőröznek ezeken a területeken. B. K. A leleszi csapatra mindig lehet számítani Fotó: beküldött BÜKKSZENTERZSÉBET A tervek szerint idén áprilisban nyílna meg a településen épülő idősotthon, ami harmincöt szépkorú, egyedülálló embernek jelent majd biztonságot életük alkonyán. Ortó Szilárd polgármestertől megtudtuk, a szobák, a kiszolgálóhelyiségek elkészültek, jelenleg a folyosó burkolását végzik. Márciusban várják a katasztrófavédelem és a megyei kormányhivatal szakembereit, akik a szemlét követően engedélyezhetik majd a működést. Addig is zajlik a leendő lakók, illetve a szakszemélyzet toborzása, a beköltözni kívánó idősek igényfelmérése. Február 5-én, szerdán a képviselőtestületi ülésen fogadják el az intézmény alapító okiratát, szervezeti, működési szabályzatát, házirendjét, s ekkor írják majd ki a vezetői pályázatot is. A jelentkezéseket a polgármesteri hivatalban adhatják le. Az intézmény névválasztásához várják a lakossági ötleteket is szerdáig. Mint azt korábban megírtuk, az idősek otthonát egy korábban harminc évig lakatlan, 420 méternyi alapterületű épületben, a régi varrodában alakították ki. B. K.
