Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-24 / 46. szám
2020. FEBRUÁR 24., HÉTFŐ g BELFÖLD-KÜLFÖLD Egy tervszerű és rengeteg feladattal járó csomag Tavaly a szülések 42,3 százaléka végződött műtéttel Több a császármetszés A császármetszések számát illetően hazánk a 28 OECD-tagállam között a 25. helyen áll KÖRNYEZET Nagyon fontos kérdés a klímavédelem Magyarországon is, sőt a téma sokkal fontosabb annál, mint hogy politikai csatározások kereszttüzében legyen - emelte ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A szóvivő hangsúlyozta, az a nyolcpontos klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelyet a kormány elfogadott, tervszerű és rengeteg feladattal járó csomag. „Nem látom, hogy melyik lenne az a pontja, amivel egy, a klímáért és a természetért tenni akaró ne értene egyet” - mondta. Hozzátette: az akcióterv olyan pontokból áll, mint a fa- és erdőtelepítések elősegítése, az illegális hulladéklerakók elleni küzdelem vagy éppen az egyszer használatos műanyagok betiltása. Kifejtette, a célok között szerepel, hogy a következő 10 évben az erdős területek arányát 21 százalékról 27 százalékra növelik, másrészt vállalták, hogy minden újszülött után 10 fát ültetnek, ami évente körülbelül egymillió fát jelent. Támogatják a nap- és az atomenergia felhasználását is, hiszen ez a két tiszta energiahordozó kell ahhoz, hogy a rezsi és az élelmiszer ára ne emelkedjen a jövőben.. MW Világviszonylatban is, Magyarországon is évről évre több császármetszést végeznek. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@ ANYASÁG Egy év alatt 1 százalékkal emelkedett a hazai kórházakban a császármetszések aránya, tíz év alatt pedig 9 százalékos az emelkedés. Tavaly a szülések 42,3 százaléka végződött császármetszéssel, ez 83 750 szülésből 35 431 eset - írja a Világgazdaság. Tavalyelőtt a műtéti beavatkozások aránya még 41,4 százalék volt. A legkevesebb császármetszés 2019-ben, a kisvárdai Felső-szabolcsi Kórházban történt: itt a szülések 23 százaléka végződött hasi műtéttel; hasonló az arány az egri Markhot Ferenc oktatókórházban, illetve Budapesten a Szent Imre Kórházban is. Tavaly a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház- Rendelőintézetben a szülések 57 százaléka végződött császárral, a fővárosban a Szent János Kórházban, a Honvédkórházban és a Semmelweis Egyetem kórházában is több volt a császáros, mint a hüvelyi úton lezajló szülés. „Jelenleg is tervezés alatt van a császármetszés műtétek elvégzésére vonatkozó új protokoll, amely a szülészeti és az újszülöttellátásra is vonatkozik” - írta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a Világgazdaság megkeresésére. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyelőre nem elemezte a császármetszések számának 1 százalékos emelkedését, de a MOK általában a protokollszerűen szabályozott működés híve - mondta Kincses Gyula, a MOK elnöke. Azt is jelezte, a szervezetnél nagyobb problémának tartják, hogy egyes megyék kórházai között a császármetszések számát tekintve szak-Szemléletváltásra van szükség nemcsak a szülő nők, hanem a szakorvosok részéről is a hüvelyi és a császáros szülések tekintetében - nyilatkozta a Világgazdaságnak Veisenberger Eleonóra dúla, biológus, Fotó: MW mailag vagy demográfiailag nem indokolható különbségek vannak. Ezt a NEAK is megerősítette. A magas számok hátterében bizonyos eseperinatális szaktanácsadó-jelölt. A szakember ezzel együtt hangsúlyozta, nem kizárólag magyar jelenség a császármetszések számának emelkedése, ez a módszer egyre elterjedtebb a világban. tekben vélhetően az orvos és az anya megegyezése áll. Ez azonban nem tekinthető megfelelő szakmai indoknak, hiszen vannak olyan kórházak, ahol hiába zajlik több magas kockázatú szülés, mégis kevesebb császármetszés történik. Az OECD legutóbbi, 2017- es adatai szerint nemzetközi összehasonlításban is magas itthon a császármetszések száma: 28 vizsgált állam közül Magyarország a 25. helyen állt. Ennél hátrébb csak Lengyelország, Korea és Törökország szerepel, ez utóbbi országban ezer szülésből 531 végződik császármetszéssel. A WHO ajánlásai szerint a nőknek több beleszólást és döntési lehetőséget kellene biztosítani a saját szülésükkel kapcsolatban. A nők vajúdásának gyorsítása szintetikus anyagokkal és a császármetszések számának emelkedése nem feltétlenül indokolt. Hagyni kell az édesanyákat, hogy szabadon választhassák meg a vajúdási pozíciójukat, beleértve a guggoló vagy ülő testhelyzetet, és fájdalomcsillapítási lehetőségeket is fel kellene ajánlani nekik. A WHO legújabb kutatása szerint a szülések maximum 19 százalékának kellene császármetszéssel végződnie. Egyre növekszik a műtétek száma Kocsis: Tennünk kell, hiszen összetartozunkl Elbírálták a legtöbb elszámolási panaszt Bál a csángók jogaiért BUDA A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület 24. alkalommal rendezte meg a Csángó bált, amely minden évben jó alkalom arra, hogy felhívja a figyelmet a népcsoport küzdelmeire és élő hagyományaira. Amit a moldvai magyarok közösségéért teszünk, azt a külhoni magyarok minden közösségéért tesszük és tennünk kell, hiszen összetartozunk - hangsúlyozta Kocsis Máté, a rendezvény szombat esti megnyitóján a Millenáris Parkban. „Ha 100 évig nem hagyták elvágni gyökereiket, akkor most se tegyék” - mondta Kocsis Máté. Emlékeztetett arra, hogy 28 esztendeje hunyt el Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, történész, a csángók történetének, kultúrájának kutatója, akinek 1932-ben a lészpedi Szent Anna-búcsúhoz köthető látogatásakor a magyarságát megtagadó jászvásári püspök már románul hirdette az igét, de ezt Domokos Pál Péter nem hagyta annyiban. Belefogott a közösségépítésbe, fonográffal szállt szembe a teljes felszámolásra irányuló román törekvésekkel, népdalokat gyűjtött ott, ahol szájról szájra, apáról fiúra szállt az ismeret és a gondolat - mondta. Hangsúlyozta: ez a hagyaték van ma is jelen a dalokban, a táncokban, a viseletekben, a nyelvjárásban, valamint azokban a kerámiákban, amelyekből Petrás Mária révén a bálozók is ízelítőt kaptak a rendezvényen. Mint mondta, a román adminisztráció minden erejével igyekszik leválasztani a csángókat a magyarokról és ezért is kell kiállnunk a nemzeti régiókért meghirdetett petíció mellett. Kiemelte, hogy a magyar kormány támogatásának köszönhetően több moldvai közösség is bekapcsolódhatott a határon túli óvodafejlesztési programba, 30 helyszínen 1600 gyermek kezdte meg a délutáni magyar foglalkozásokat, Csíkszeredában kollégium épül és ösztöndíj-programok indultak. Bákó és Magyarfalu magyar házzal gazdagodott, 2018 májusában pedig először látogatott el Csángóföldre magyar államfő Áder János személyében - sorolta az eddigi eredményeket a Fidesz frakcióvezetője. A magyar kormány mindent meg fog tenni azért, hogy még unokáink is láthassák a csángók táncait, hallhassák ízes beszédüket és dalaikat, hogy anyanyelvükön szólhassanak egymáshoz szülőföldjükön - hangsúlyozta Kocsis Máté frakcióvezető. MW A cél, hogy unokáink is láthassák a csángók táncait Fotó: MTI Vége a devizás vitáknak Tavaly már alig indult új eljárás elszámolási ügyben Fotó: MW HITEL Végéhez közeledik a deviza- és forinthiteles lakossági adósok elszámolási ügyeinek lassan ötéves története - derül ki a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) honlapján közzétett adatokból. A Magyar Nemzeti Bank mellett működő békéltető testület tavalyi évéről közzétett beszámoló szerint 2019-ben már csak húsz elszámolási üggyel foglalkozott a fórum, ebből három nyúlt át 2018-ról, 15 volt új, két esetben pedig megismételték az eljárást. Az év során 19 esetet le is zártak, tehát január 1-jén már csak egy folyamatban levő ügy szerepelt a nyilvántartásban - írja a Világgazdaság. Ami a bíróság elé került eseteket illeti, tavaly tíz nem peres eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem érkezett a testülethez, és ugyanennyi ügy le is zárult a bíróságokon. A jelentés szerint 2015 óta a múlt év végéig 2467 jogorvoslati igényt nyújtottak be a bíróságokhoz az elszámolási ügyekkel öszszefüggésben, és 2453 esetben már megszületett a jogerős döntés. Ennek megfelelően 2020 elején mindössze 14 olyan esettel foglalkoztak a bíróságok, amelyben még nem zárult le a nem peres eljárás. A nem peres eljárások nagy többsége nem hozott érdemi változást az ügyfelek szempontjából. A 2015-ben indult elszámolási folyamat hozzávetőleg 3,5 millió forinthitel-szerződést és mintegy 17 ezer devizában törlesztett szerződést érintett. Elszámolási értesítőt végül jóval kevesebb ügyfél kapott, hiszen a vonatkozó szabályozás a szerződések egy részét kiszűrte a külön elszámolási kötelezettség alól. Azok a fogyasztók, akik vitatták az értesítőben foglaltakat, előbb a pénzügyi szolgáltatójuknál élhettek panaszszal. Ha ez nem hozott megnyugtató eredményt, akkor a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását lehetett kezdeményezni, utolsó lehetőségként pedig a bírósági nem peres eljárás maradt. A PBT-ig a testület honlapján szereplő adatok szerint nem egészen 17 ezer ügy jutott el, ezekből az év elején alig több mint egy tucat volt folyamatban. A békéltető testület beszámolója szerint tavaly nem változott érdemben a hozzájuk érkezett új általános ügyek száma: 2019 folyamán 3387-et regisztráltak, 35-tel többet, mint egy évvel korábban. A megkeresések döntő része változatlanul papíralapon érkezett a testülethez, és az ügyek 75 százaléka a hitelintézeti és a biztosítási szektorhoz kapcsolódott. A tavaly lezárt 2688 ügy több mint fele végződött megszüntetéssel, harmada egyezséggel. MW
