Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-20 / 43. szám
2020. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 7 Tavalyi szezonmérleg: kevésbé gyümölcsöző gyümölcsöseink Remény jobb idei hozamra Gyenge termést hozott a tavalyi gyümölcsszezon. Szakemberek szerint idén jó hozam jöhet, de ehhez az időjárásnak is kegyesnek kell lennie. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PIACKÖRKÉP A tavalyi gyenge gyümölcstermés előzménye, hogy 2018-ban - a jelentős fagykárt szenvedett kajszi- és őszibarack kivételével - nagy, egyes fajoknál rekordközeli volt a termés, ami leterhelte a fákat - mondta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A szervezet elemzése szerint a legrosszabb szezonja talán a cseresznyének volt. A 2018-as nagy termés után tavaly közepes erősségű volt a virágzása, majd a hűvös, fényszegény, csapadékos időjárás Gyenge volt a virágzás A nagy terhelés a nyári és az őszi aszállyal együtt azzal járt, hogy 2019 tavaszán közepes vagy gyenge volt a virágzás. A gyümölcshozamokat tovább rontotta, hogy minden lehetséges időjárási káresemény bekövetkezett. Almából is igen gyenge volt a tavalyi termés, meg is látszik az árakon Fotó: MTI igencsak rossz hatással volt a terméskötődésre. A májusi extrém mennyiségű csapadék repedést, rothadást okozott, és további jelentős mennyiség esett ki, főleg a korábbi érésű fajtáknál. A 2019-es cseresznyetermés a szervezet becslése szerint 7-8 ezer tonna körüli volt, ami az elmúlt tíz év égyik legrosszabb adata. A 2018-as nagy termés és az Időjárás hatásai a meggyet illetően hasonló következményekkel jártak, így vélhetően a vártnál is gyengébb, 50 ezer tonna körüli a végeredmény. A nettó termelői árak végig magasan, kilogrammonként 220-250 forint körül mozogtak. A március végén virágzó kajsziültetvényeket nagyrészt megkímélték a tavaszi fagyok, de az ország őszibaracktermő területének harmadát adó szatymazi termesztőkörzetben súlyos fagykárok voltak. Nagyon jó, 40 ezer tonna körüli kajszitermést szüreteltek a gazdálkodók, és az őszibaracktermés is 40 ezer tonna körül alakult, de ez utóbbi közepesnek számít. Egyes időszakokban mindkét fajtánál adódtak értékesítési nehézségek. Az időjárás érdemi kiesést okozott a szilvatermésben, emiatt becslések szerint a sokéves átlagtermés környékén, 60-65 ezer tonna körül alakult a tavalyi hozam. A belföldi frisspiaci termelői árak kilogrammonként nettó 70-90 forintról indultak, majd az északkeleti termőtájak beindulásával az árak zuhantak, és július végére ismét bedugult a piac. A nettó termelői árak sok helyen 30-50 forintig estek, ennyiért pedig már betakarítani sem volt érdemes a termést. Az almatermés is meglehetősen gyenge, még az előzetes becslések szerint is eleve alacsony, mintegy 20 ezer tonna lett. A fogyasztói árak a visszafogottabb kínálat miatt emelkedtek, a kilogrammonkénti 200-500 forintos sáv felső felében, 350- 500 forint között mozognak. A léüzemek augusztus 21- én, illetve szeptember elején nettó 33-35 forintos kilogrammonkénti árakkal kezdték a léalmaszezont, majd szeptemberben 37-39 forinttal folytatták. A körtetermés is a szokásos 35-40 ezer tonna alatt maradt, a becslés szerint a 30 ezer tonnát sem éri el. A szamócatermésben május végétől jelentős volt a gombafertőzések okozta mennyiségi és minőségi kár. Becslések szerint a szabadföldi termés mintegy harmada veszett kárba az esőzések miatt. HÍREK Uniós adatkezelési stratégia készült BRÜSSZEL Közzétette az Európai Bizottság az adatkezeléssel és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiáját szerdán. Ez kulcsfontosságú eszköz lesz az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a zöldgazdaságra való átállásban is. Ursula von der Leyen, a testület elnöke hangoztatta: „Új stratégiánk lefedi a kiberbiztonságot, a létfontosságú infrastruktúrákat, a digitális oktatást, a demokráciát és a médiát. A digitális Európának képviselnie kell legfontosabb értékeinket, a nyitottságot, sokszínűséget, demokráciát.” MW Emelik a szociális dolgozók bérét BUDAPES Tizennégy százalékkal nő január elsejei hatállyal a szociális szférában dolgozók fizetése - jelentette he az Emmi minisztere szerdán Budapesten. Kásler Miklós ismertette: a 14 százalékos béremelés tartalmazza a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékos emelését, ezenfelül további hat százalékkal növelik a szociális ágazat dolgozóinak a fizetését. Az intézkedés 84 ezer állami, önkormányzati, egyházi és civil fenntartású intézményben dolgozó embert érint, átlagosan 30 ezer forinttal nő a bruttójuk. A legalacsonyabb bér az ágazatban 177 ezer, a legmagasabb pedig 473 ezer forintra nő. MTI Magyar követség nyílt Biskekben Indokolt lenne egy PET-palack-újrahasznosító Zöldítenének a gyártók A tengernyi hulladékból értékes alapanyag készülhetne Fotó: MTI KIRGIZISZTÁN Jó döntés volt a kormány részéről a keleti nyitás stratégiájának meghirdetése tíz évvel ezelőtt, ezért nyílt meg tegnap a magyar nagykövetség a kirgiz fővárosban, Biskekben - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A képviseleten tizenegyen dolgoznak, elsődleges feladata a kétoldalú kapcsolatok folyamatos fejlesztése. A miniszter hangoztatta, hogy ma Magyarország a világgazdasági változások nyertesei közé tartozik, és ez nem valósulhatott volna meg, ha egy évtizede nem indul el a keleti nyitás stratégiája. Elmondta, míg 2007-ben a világ beruházásainak 81 százalékát nyugati tőkéből valósították meg, és a keletire 17 százalékos arány jutott, addig tavaly a keleti beruházások aránya már elérte az 58 százalékot, a nyugatié pedig negyven körüli. Flasonló volt a tendencia Magyarországon, ahol az összes beruházás 60 százaléka érkezett Keletről, valamint az összes új munkahely 40 százalékát is keleti beruházók hozták létre. Szijjártó Pétert a nap folyamán fogadta Szooronbaj Dzsejenbekov államfő is. A külügyminiszter elmondta, hogy a kirgiz elnök áprilisban Magyarországra látogat, és a látogatással a kapcsolatokat a felek a stratégiai partnerség szintjére emelik. Ezért nyitotta meg Magyarország a nagykövetségét Biskekben. A külügyminiszter elmondta azt is, hogy idén szeptembertől 75 kirgiz diák kezdi meg tanulmányait magyar felsőoktatási intézményekben. MW Online is elérhető már a NAV-nál KERESETIGAZOLÁS Februártól online is lehet igényelni a banki hitelfelvételhez elengedhetetlen adóhivatali keresetigazolást - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel szerdán. Kiemelte, a keresetkimutatás pár kattintással beszerezhető, és ha az igénylő az adatokat rendben találja, a NAV elküldi a KHR-t (központi hitelinformációs rendszert) kezelő pénzügyi vállalkozásnak, az pedig közvetlenül a megjelölt banknak továbbítja. Jövedelemigazolást eddig személyesen az adóhivatal ügyfélszolgálatain, postán vagy elektronikusan ügyfélkapus benyújtásával lehetett kérni. Most azonban - a NAV és a Magyar Nemzeti Bank által közösen kidolgozott rendszerben - online, az eBEV-portálon keresztül igényelhető, ami jelentősen lerövidíti az ügyfél, a NAV és az adott bank közötti kommunikációt. Az egész folyamat bármilyen okoseszközön végigvihető. A napokban ismét több jelzés érkezett, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében adathalászok kíséreltek megszerezni ügyfélkapus bejelentkezési és bankkártyaadatokat. A NAV nevében írt adó-viszszatérítés lehetőségére felhívó elektronikus levelek, SMS- ek, hibás nyelvi fordulatokat, tegező megszólítást, értelmezhetetlen szövegrészieteket rejtenek, így ezek észlelése esetén nem árt gyanakodni. MW HULLADÉKKEZELÉS A hazai iparág támogatja az Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén elhangzott, az üveg-, műanyag palackok, fémdobozok visszaváltásával kapcsolatos elképzeléseket annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban gyűjtsék vissza és hasznosítsák újra őket - derül ki a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség közleményéből. Egyúttal azt is javasolja a szövetség, bőgy mielőbb jöjjön létre egy, a kormányzat, az italgyártó vállalatok és a kereskedelmi szektor képviselőiből álló munkacsoport a részletek kidolgozására. Az érdekképviselet szerint egyébként indokolt lenne egy PET-palack-újrahasznosító üzem létrehozása Magyarországon, amelynek termékeit a hazai cégek ismételten italcsomagolások gyártására tudnák felhasználni - írták a gyártók. Ehhez kapcsolódóan javasolják az újrahasznosított alapanyagokból készü-A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség nemrégiben egy 2030-ig szóló fenntarthatósági vállalási rendszert is elfogadott az italcsomagolások minél nagyobb arányú szelektív gyűjtésére, illetve az újrahasznosított műanyag alaplő csomagolóanyagok térnyerését támogató ösztönzők bevezetését is. Mint írják, akár még a kötelező betétdíj bevezetését is támogatják az ágazat által használt csomagolóanyagok viszszagyűjtésének serkentése érdekében. Egyúttal emlékeztettek arra is, hogy az ágazat által használt műanyag palackok átlagsúlya 20 százalékkal csökkent a 2010-es értékekanyagok mennyiségének növelésére. Célul tűzte ki, hogy a tagvállalatok által gyártott és forgalmazott PET-palackokat illetően 2025-ig 30, 2030-ig pedig 50 százalékra növeljék az újrahasznosított műanyagok felhasználási arányát. hez képest. A PET-palackok így az összes magyarországi csomagolási hulladék mindössze három százalékát teszik ki. A szelektív gyűjtési rendszerhez pedig az államnak fizetendő környezetvédelmi termékdíj rendszeren keresztül évi mintegy hárommilliárd forinttal járulnak hozzá - írja az Infostart. Az ásványvizes és üdítőitalos cégek vállalást tettek arra is, hogy 2020-tól valamenynyi tagvállalat saját kommunikációs kampányt kezd és tart fenn az italos palackok és dobozok szelektív gyűjtésének népszerűsítésére. A szakszövetség a magyarországi ásványvíz-palackozók több mint 95 százalékát, az üdítőital- és a gyümölcslégyártók mintegy 80 százalékát képviseli. MW Dzsejenbekov államfő (jobbra) fogadta Szijjártó Pétert Fotó: MTI Növelik az újrafeldolgozás arányát
