Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-15 / 39. szám
12 TÖRTÉNELEM 2020. FEBRUAR 15., SZOMBAT Budapest ostromának vétlen civil áldozatai KÖNYV Magyarország második világháborús történetének egyik meghatározó eseménye volt a főváros 1944- 45-ös ostroma. Hány civil halt meg akkor és mi okozta a tömeges öngyilkossági hullámot? Erről is nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Mihályi Balázs a Budapest ostroma - A polgári áldozatok című új könyve kapcsán. Az ostrom történetét sokan azonosítják az ostrom hadtörténetével, ez azonban leegyszerűsítés, mert jóval több civil élte át, mint amenynyi katona összesen részt vett benne. Az ő történetük, a hátország története sokkal hiányosabban feltárt, mint gondolnánk - hangoztatta a kutató. Szomorú és kevésbé ismert az öngyilkosságok témaköre. A németországi esetekkel szemben Budapesten ugyanis nem a párttagok végeztek magukkal az ostromkor a későbbi felelősségre vonástól tartva, hanem hétköznapi emberek. A motiváció egyik oka részben a korábbi propaganda hatása lehetett, ami miatt féltek a szovjet megszállástól, másrészt érezték, hogy az új rendszer nem sok jót tartogat. A hiánypótló könyv írója rámutatott, hogy az öngyilkosok jelentős része értelmiségi volt, és közülük is kiemelkedően nagy volt a pénzintézeti vezetők aránya. Ők láttak rá ugyanis a legjobban a szovjet megszállás várható következményeire. Hogy a szovjetek hány embert gyilkoltak vagy erőszakoltak meg, csak becsülni lehet, de az író szerint legalább ezer főről beszélhetünk. Az anyakönyvek sem iktatnak minden áldozatot, nem tekinthetők teljesnek. Ennek ellenére is több száz esetet sikerült kimutatni, melyek során gyerekek, nők és öregek is áldozatul estek az ostrom idején és az azt követő zavaros időszakban. Mihályi elmondta, hogy egy apácát például megfojtott a feldühödött szovjet katona, mert az egy feszülettel védekezve próbálta elkerülni, hogy megerőszakolják, és meg is ütötte vele támadóját. A harcok elükével is sokan haltak erőszakos halált. Mihályi Balázs sok olyan civil halotti anyakönyvét találta meg, akiket a halálokot megnevezve baleset áldozatának tüntettek fel, ám naplók és visszaemlékezések alapján kiderült, hogy valójában szovjet katonák végeztek velük. MW Fotó: MTI létén azonban egy sincs - ismertette a kutató. László Gyula magyarázata szerint azért nincsenek, mert már ott voltak a magyarok. S valóban, az öszszes nagy honfoglaló fejedelmi sír ebből a körzetből került elő. Mára már biztos, hogy a legkorábbi honfoglaló magyar szállásterület a Bodrogköz volt, amely Árpád fejedelmi központjaként is szolgált. Mások a finnugorok Magyar és német kutatókban egyaránt felvetődött már, hogy a Felső-Tisza-vidéki, bodrogközi településterület már a 860-as években magyarok által megszállt terület lehetett, és ez László Gyula elméletének egyik alappillérét látszik alátámasztani. Ma a kettős honfoglalás egyáltalán nem elképzelhetetlen, csak talán nem így kellene nevezni, hanem valami egészen másnak - véli Makoldi. A magyarság eredetével kapcsolatban azt is le kell szögezni, hogy a finnugor népek jelenleg Európa északi vidékein, illetve Szibériában élnek, a tajgai, tundrái életmódhoz alkalmazkodtak, ez pedig eltér honfoglalóink régészeti hagyatékától. Eleink nagyállattartó, lovas nomád életmódot folytattak, ami ellentéte a halászó, vadászó, gyűjtögető finnugorok régészeti hagyatékának. Hiedelemvilágukban viszont lehetett egyezés, elég, ha csak a lóábrázolásokra gondolunk. A finnugorok élőhelyén ugyanis nem találhatunk lovakat, ez pedig arra utalhat, hogy e népek olyan sztyeppvidéken éltek, ahol lehettek lovak. Makoldi Miklós szerint a leletanyagok alapján elmondható, hogy a magyarságnak sokkal több köze van a hunokhoz, a szkítákhoz, mint a mai finnugor népekhez. Honfoglalás kori temető feltárása Magyarországon. A Dél-Urál vidékén, Cseljabinszknál is feltártak már hasonlót Nem úgy játszódhatott le a honfoglalás, ahogy az iskolában eddig tanultuk. Makoldi Miklós régész szerint a Nagymorva és a Nagy-bolgár Birodalom Kárpátokon belüli léte is kérdéses. Balázs D. Attila attila.d.balazs@mediaworks.hu ŐSTÖRTÉNET A magyarság megtelepedése a Kárpát-medencében számos régészeti kérdést vet fel. Az Urál hegység keleti felén talált, magyarokhoz köthető régészeti leletanyag a korábbi elképzelések felülvizsgálatára sarkallja a kutatókat. De milyen lehetőségük van jelenleg a régészeknek arra, hogy olyan messzi területeken ássanak, ahol egykor a magyarság élt. Erre és számos, őstörténetünket érintő kérdésre válaszolt a Vasarnap. hu-nak Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet (MKI) Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója. Veszélyes terepen A szakértő elmondta, magyarként sokkal jobb lehetőségeink vannak a legtöbb szomszédos országban, mint a rendszerváltás előtt. Már a politika sem gátolja a kutatásokat, Ukrajna kivételével. Kijev ma is azt tanítja, hogy a magyarok csak a tatárjárás után szállták meg Kárpátalját, amely szerintük a 9. századtól szláv terület volt. „Ez egy soviniszta hazugság, hiszen a magyar leletek Kárpátalján is megvannak” - jelentette ki Makoldi Miklós. A szolyvai tarsolylemez, a beregszászi süvegcsúcs és a közel százsíros tiszacsomai temető is bizonyítja, hogy éltek ott magyarok korábban is. A 8-9. századi magyarság egyik fontos élőhelye volt a Donyec-medence is, ahol a háMakoldi Miklós Fotó: MW ború miatt mára minden feltárás lehetetlenné vált. Makoldi Miklós elmondta, az ukrán térségben már többször megesett, hogy miközben nappal a régészek ástak, éjszaka lőfegyveres kincskeresők markolókkal estek neki a kutatószelvényeknek, és habozás nélkül lelőtték az embert. Ez volt a helyzet korábban a Krímben is. A Kaukázus északi előtere, amely ma orosz terület, szintén kutatási célpont. Az MKI segítségével a Lezsák Gabriella és Gáli Erwin vezette csapat tavaly már feltárást is végzett ott. A Dél-Urál vidékén, Cseljabinszknál is feltártak már egy olyan temetőt tíz évvel ezelőtt, amelyről, ha a Kárpát-medencében került volna elő, mindenki azt mondta volna, tipikus honfoglalás kori magyar temető. Ebben az esetben azonban felborul minden, amit korábban a honfoglalásunkról gondoltunk. Hiszen hogyan lehetnének az Ural keleti oldalán ugyanolyan korúak a leletek, mint a Kárpát-medenceiek? Ha viszont valóban egykorúak, akkor elképzelhető, hogy a magyar honfoglalás egyáltalán nem úgy zajlott le, ahogy korábban tanultuk, azaz nem több száz év alatt, különböző László Gyula Fotó: Fortepan népek által egyre nyugatabbra űzve. A régész szerint talán úgy kell elképzelni a magyar honfoglalás korát, mint a tatárjárást: Batu kánék elindultak Mongóliából, és egyetlen év alatt elérték a Kárpátmedencét. Cseljabinszk annak a távolságnak a fele. A magyarok is meg tudták tenni ezt a távolságot egy év alatt, de ha netán három év alatt, akkor egy egész nép is át tudott költözni.- Anonymus azt írja, hogy 884-ben indulnak el a magyarok az Urál vidékéről, és körülbelül ez lehet a helyes évszám. Be kell vallanunk, nem tudjuk pontosan, hogy mikor ment végbe a honfoglalás - mondta Makoldi. - Lehetséges, hogy a bodrogközi leleteink korábbiak, tehát a beérkező magyarok egy része már bejött a 9. században, más részük 895 környékén, harmadik részük pedig, úgy látszik, a Dél- Urál vidékén maradt, és ott élt tovább egészen a 12-13. századig, vagyis őket találhatta meg Julianus barát. A hiányzó avarok Az MKI kutatója szerint a kettős honfoglalás elmélete sem elképzelhetetlen, mert László Gyula szinte egyedüliként próbált visszatérni ahhoz az ősi magyar elképzeléshez, amely szerint mi a hunok vagy avarok testvérnépe vagyunk, vagy akár részben azonosak velük. Elméletét a későbbi időkben a tudomány felülbírálta, régészeti, nyelvészeti alapon igyekeztek megcáfolni, amiben a politika is közrejátszott. László Gyula akkor alkotott, amikor erős volt idehaza az orosz befolyás. Moszkvának pedig nem volt érdeke, hogy a magyarok egy olyan központi európai államot tartsanak a magukénak, amelynek előzményei nemcsak a honfoglalásig nyúlnak vissza, hanem korábbra is - jegyezte meg Makoldi. Ezzel ellentétben érdekük volt, hogy bemutassák, a Trianonban elcsatolt országrészeken - elsősorban Szlovákia, Jugoszlávia területén - szláv településterületek voltak már a magyar honfoglalás előtt is. Az 1950-60-as években politikai nyomásra a kutatók előtérbe helyezték azt a vélekedést, miszerint a 9. században az Avar Birodalom teljesen megsemmisült, és helyén a Nagymorva, valamint a Bolgár Birodalom jött létre. László Gyula elképzelése, mely szerint az avarok megérték a magyar honfoglalást, ellenkezett ezzel a politikai elvárással. .Ugyanis ha az avarok valóban megérték a magyarok megérkezését, akkor már nem marad hely sem a morva, sem a bolgár birodalomnak a Kárpátokon belül. A legújabb régészeti kutatások sem erősítik meg a 9. századi szláv jelenlétet - mondta a portálnak Makoldi. László Gyula elméletében van egy olyan észrevétel, amely csak az ő elképzelésével magyarázható: hogy miért nincsenek a Felső-Tisza és a Bodrog közötti területen avar leletek. A Felső-Tisza déli oldala tele van a kora avartól a késő avar korig származó leletekkel, a Hernád mentén is számos avar lelet került elő, Zemplén és a Bodrogköz terűMa már László Gyula elméletét sem tartják elképzelhetetlennek Újragondolt honfoglalás
