Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-13 / 37. szám
SPORT 15 2020. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Az NB l-ben megszűnik a légióskorlátozás, az NB II magyar marad Átpasszolt felelősség Minél több a néző, annál nagyobb a bevétel, és így több jut a bérekre is a klubokban Fotó: MTI Az NB I a jövőben az európai tendenciát követve lényegében központi, azaz szövetségi korlátozás nélküli professzionális ligává válik, az NB II azonban határozottan megmarad magyar gyökerű bajnokságnak, az NB lll-ban pedig valamennyi első osztályú klub indíthat „tartalék csapatot”. Mindezek mellett a tehetségek az eddigieknél is nagyobb támogatást kapnak a kitűnésre. A változásokról Vági Márton főtitkár adott részletes tájékoztatást. Novák Miklós szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Miért nem képes élni a magyar labdarúgás a történelmileg kivételes, sőt kivételezett helyzettel? Az infrastruktúrával és a pénzügyi háttérrel párhuzamosan miért nem fejlődik a szakmai munka? A magyar futball, különösen a válogatott miért nem lép előrébb a nemzetközi porondon? Miért nem bukkannak fel Európa-szerte is jegyezhető tehetségek? Örökzöld kérdések. Kiegészítve azzal, kit terhel a felelősség mindezért: a szövetséget vagy a klubokat. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) január végi intézkedéseivel a kluboknak nagyobb lehetőséget nyújt, egyúttal részben a felelősséget is átruházza rájuk. Az élmúlt évtizedre visszatekintve az MLSZ azzal is igyekezett képviselni a magyar futball érdekeit, hogy az NB I-ben korlátozta a külföldi játékosok számát, az NB II- ben pedig egyenesen tiltja a jelenlétüket. Éppen ezért érthetetlennek tűnt, hogy az MLSZ mára 2019-20-as idényre is tíz főre emelte a szerepeltethető légiósok számát, a múlt héten pedig futótűzként terjedt annak a határozatnak a híre, miszerint a 2020-21-es évadtól a klubok akár csupa külföldivel is feltölthetik a keretüket. A döntésnek csupán ezt az elemét nézve úgy tűnhet, az MLSZ beismerte a vereségét a klubokkal szemben vívott küzdelmében. Vági Márton ezt a képet árnyalta, bemutatva, a szövetség miképpen igyekszik elősegíteni a jövőben a fiatalok hatékonyabb képzését és ezáltal beépülését a felnőttcsapatokba. A klubok alkalmazhatnak csupa légióst, de csapatonként legfeljebb 25 játékost. S van még egy megkötés, amely - helytelenül - fizetési sapkaként híresült el. Az MLSZ nem tesz egyebet, mint követi a nemzetközi futballban érvényes pénzügyi fair play gyakorlatát. A klubok az úgynevezett iparágon kívüli jövedelmüknek - ide tartozik a meccsnapi fogyasztásból, a jegyek értékesítéséből, a marketingből, tévés közvetítésekből, szponzori szerződésekből és a merchandisingból származó bevétel - legfeljebb a 70 százalékát költhetik bérekre, mégpedig nemcsak a játékosokat, hanem valamennyi stábtagot ideértve. Vági Márton hangsúlyozta, a 70 százalék nemzetközi norma, s példaként megjegyezte, hogy a nemzetközi porondon érintett magyar csapatoknál egy-egy évben a vonatkozó mutató jóval meghaladta a 70 százalékot, ugyanakkor olyan magyar csapat is van, ahol kevesebb volt ez az arányszám, mint 50 százalék. A főtitkár szerint alaptalan a félelem, hogy az új szabályzás miatt nyártól a külföldi futballisták ellepik az NB I-et. A már idézett szám, az 504 is úgy adódik, hogy ebből „csak” 128 külföldi, tehát a teljes létszám durván egynegyede. Hasonló arány figyelhető meg a játékpercekre lebontva: a magyarok durván a mezőny kétharmadát teszik ki, tizenegy fős csapatra vonatkoztatva átlagosan 7-8 magyar labdarúgó szerepel az együttesekben. A tavalyi évben tizenegy csapat nem használta ki a tízes külföldi korlátot, és csupán a Ferencvárosnak volt 14 szerződéses külföldi játékosa. A főtitkár szerint ez az adat rendben van, s szerinte nem kell attól tartani, hogy a nyártól gyökeresen megváltozik. Annál aggasztóbb, hogy a magyar fiatalok aránya drasztikusan lecsökkent. A 25 évnél fiatalabbak mezőnyében mérkőzésenként 4-ről, 2,6- ra, a 21 alattiak körében pedig 1,09-ről 0,37-re. A következő idénytől életbe lépő támogatási rendszerrel a szövetség egy 3-4 éves átalakulási programot indít, a tehetségek fejlődését és ezáltal a felnőttfutballba való mielőbbi beépülését igyekszik támogatni. Az NB Il-ben az U20- asok, az NB I-ben pedig az U21-esek után jár kiemelt javadalmazás, miközben mindkét bajnokságban a támogatást követő évben is megmarad egy csökkentett összegű elismerés. S ennél is lényegesebb, hogy a másodosztály továbbra is tisztán magyar lesz, ebből nem enged az MLSZ. Miközben az NB I-ben a nemzetközi futballban érvényes szabályozás mellett immár korlátozás nélkül, tisztán érvényesülnek a professzionális feltételek, az NB II megmarad a magyar labdarúgás fundamentumának. A nyártól továbbá valamennyi első osztályú klub indíthat csapatot az NB lll-ban, és csak úgy, hogy csupán négy U21-esnél idősebb játékost foglalkoztathat. A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy nincs önmagában üdvözítő szabályozás és bajnoki rendszer, és a játékosok fejlődése, a játék minősége nem ezektől a formai döntésektől függ. Minden szinten a versenyt, versenyhelyzetet kell erőltetni, mert elsősorban ez hiányzik a magyar labdarúgásból. A munkának, a versenynek az MLSZ csak a feltételeit teremtheti meg. Az már a klubokon múlik, hogy a feltételeket milyen tartalommal töltik meg. Baji Balázs súlyos sérüléséből felgyógyulva szombaton ismét versenyezni fog Elsősorban a lelkének van szüksége rá Kíváncsi, hogy egy év után milyen időt képes futni Fotó: NS ATLÉTIKA Szombaton véget érhet egy egyéves, gyötrelmes időszak a világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutónk, Baji Balázs számára, aki tavaly február 9-én szenvedett súlyos térdsérülést, de két műtétet követően ma már teljes értékű edzésmunkát végez. Sőt, január 22- én megkapta a versenyengedélyét is, és ha már megkapta, úgy döntött, használja is.- Végig bizonytalan volt az idei fedett pályás szezonom, főleg, mert december végétől január végéig nem tudtam minőségi munkát végezni, volt egy csonthártyagyulladás a sípcsontomban, ami akadályozta az érdemi futómunkát - mondta a Budapesti Honvéd harmincéves atlétája a BOK- csarnokban, edzés előtt. - Sikerült kezelni, sőt, utána kicsit gyorsabban össze is állt a formám, mint terveztük, ezért gondoltam, lépek egy merészet, kicsit kimozdítom magam a komfortzónából, és kipróbálom, mit tudok versenykörülmények között. Eredetei terveik szerint Baji a február 22-23-i országos bajnokságon állt volna rajthoz először, azonban egy héttel előre hozta a hivatalos viszszatérését, és már a hétvégi, február 15-i nyílt, fedett pályás budapesti versenyen elindul. Persze nem vár csodát, hiszen legutóbb 2019. február 6-án versenyzett Torunban, ahol 7.73-mal lett negyedik, így most saját magának is bizonyítani akarja, hogy újra készen áll a visszatérésre. „Múlt hét szombaton már versenyjellegű edzést végeztünk, ami meglepően jól sikerült, és akkor döntöttem el, hogy rajthoz állok most szombaton - világított rá döntése okaira a sportoló. - Úgy voltam vele, ha ennyire jól megy, akkor egy héttel előbbre tudom hozni, így az országos bajnokságra már lesz egy verseny a lábamban. Nem is az eredmény a fontos, inkább magamra fogok figyelni, a testemnek és a lelkemnek megadni azt a löketet, hogy több mint egy év után végre újra versenyezhetek.” Elvárásai nincsenek önmagával szemben, hiszen elmondása szerint még messze van az ideális fizikai és mentális állapottól, reálisan csak nyárra várható, hogy visszanyerje a régi jó formáját. De, mint mondta, valahol és valamikor ezt is el kell kezdeni. „A gyulladást még érzem a lábamban, de a térdem jól van, bár tény, még erőben és mozgásban is van elmaradásom - tette hozzá Baji Balázs. - Most csak annyit akarok, hogy elmondhassam, visszatértem, és ha kisül ebből valami jó eredmény, az az olimpiai kvalifikációba is beleszámíthat. Más lesz ez az év, mint a korábbiak, ’ idén ugyanis nincs meg az a luxus, hogy a biztos olimpiai indulás tudatában dolgozhatunk és csak oda kell kiéleznünk a formát.” A fedett pályás szezont egyébként is elengedték edzőivel, ifj. Tomhauser Istvánnal és Kiss Dániellel, a legfontosabb feladat a szabadtéri szezonban vár rá: a 13.32-es olimpiai szint teljesítése. Ezért májusra már szinte csúcsformában szeretne versenyezni, és ha megvan a szint, akkor lehet minden idegszálával Tokióra összpontosítani. Nehéz megjósolni, mire lehet képes szombaton, 7.80-on belüli eredménnyel nagyon boldog lenne A futama szombaton 13 órakor kezdődik a BOK- csarnokban, egy héttel később, vasárnap ugyanott 13.45-kor kezdődik az előfutam és 14.45- kor az ob-döntő. És ha minden jól alakul, még az is lehet, hogy február 27-én kipróbálja magát a nemzetközi mezőnyben, Belgrádban. Vincze Szabolcs/Nemzeti Sport JEGYZET Parancsra nem megy Novák Miklós jegyzet@mediaworks.hu Nagy port vertek fel a magyar labdarúgásban a következő idénytől életbe lépő változások. A Magyar Labdarúgó-szövetség egyrészt átalakítja az utánpótlás bajnoki rendszerét és a fiatal tehetségek kitűnését elősegítő támogatási rendszert, másrészt - és a közvélemény érdeklődését nyilván ez csjgázza fel jobban - megváltozik az NB I-es klubok szabályozása. A 2020-21-es évadtól kezdve az MLSZ - részben engedve a klubok nyomásának - nem korlátozza a légiósok számát az első osztályban, ugyanakkor egy csapat keretében legfeljebb huszonöt fizetett játékos lehet. Ez utóbbi szigorításra azon számadat miatt van szükség az MLSZ felfogása szerint, amelyet Csányi Sándor még a tavasszal megtartott közgyűlésen osztott meg az egybegyűltekkel. Eszerint a tizenkét NB I-es klubnak öszszesen 504, átlagosan tehát 42 fizetett futballistája volt, ami nyilvánvaló pazarlás. Ráadásul az ily módon megkötött labdarúgók elesnek a játéklehetőségtől az alsóbb osztályokban. Az MLSZ - miként a minapi zárt körű háttérbeszélgetésen elhangzott - amondó, nem kell attól tartam, hogy az NB 1-pt ellepik a külföldiek, akik jelenleg durván az összes játékos egyharmadát teszik ki a bajnokságban. A szövetség szerint is sokkal nagyobb gond, hogy a fiatalok egyre kevesebb lehetőséget kapnak. Éppen ezért dolgozott ki egy olyan támogatási rendszert, amelyben az eddigieknél is nagyobb érdekük fűződik a kluboknak a tehetségek szerepeltetéséhez. Ami persze önmagában nem megoldás minden problémára. A szövetségben is tisztában vannak azzal, a leghatékonyabb szabályozás, a legjobb szándék sem garancia arra, hogy a klubok mindent elkövetnek majd a tehetségek kibontakoztatása érdekében. Hogy miért nem? Az átigazolásokat az ügynöki jövedelmek és érdekek mozgatják, nem a szakmai szempontok. A hazai átlagnál nívósabb külföldi játékosok egy-két év alatt viszszaszürkülnek a magyar bajnokság szintjére. Nem a verseny szabályozza a magyar futballt, hanem a duma, a kapcsolatrendszer és a kényelmesség. Nem egy vitriolos glosszából idézünk, amelynek tárgya és célpontja a magyar futball. A Magyar Labdarúgó-szövetségnek - miként a beszélgetés során szóban előkerült - éppen az a törekvése, hogy változtasson a közvéleményt is ingerlő rossz beidegződéseken, működési zavarokon. Ám újra és újra szembesülnie kell azzal - idézzünk egy újabb szentenciát a beszélgetésből hogy parancsra nem megy. Az MLSZ lehetőséget teremt, a felelősség a kluboké.
