Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-11 / 35. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2020. FEBRUÁR 11., KEDD HÍREK Változnak az égetés szabályai HEVES MEGYE Engedélykére­lem helyett már csak beje­lentési kötelezettség szük­séges a külterületi irányított égetés esetén, mivel jelen­tősen változott az Országos Tűzvédelmi Szabályzat janu­ár 22-től - adta hírül webol­dalán a Heves Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgató­ság. A korábbi engedélykö­teles eljárás helyett az ége­tést végző öt nappal az ese­mény előtt köteles írásban jelezni az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv te­rületi szervezetének. Az ille­ték megfizetésére sincs te­hát szükség. Sz. M. L. Magyar kézműves remek pályázat EGER A Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara kétfordu­lós pályázatot hirdet a Ma­gyar kézműves remek elis­merő cím elnyerésére, amely a magyar kézművesség érté­keit, a mesterségeket hiva­tott elismerni. Várják a kéz­művesek, mesterek, népi iparművészek, iparművészek alkotásait, termékeit. Olyan műveket várnak, amelyek tükrözik a magyar értékeket, hagyományokat, de egyben ezek megújítására is a mai kor elvárásainak megfelelő­en - írja portálján a Heves megyei iparkamara. Sz. M. L. Növekszik az erdők területe HEVES MEGYE Hazánk az el­múlt évszázadban csaknem megduplázta erdőterületét. A folyamat nem áll meg, a jö­vőben is folytatódik az erdő­­telepítés - írja közösségi ol­dalán az Egererdő Erdészeti Zrt. Egy mintafásítási prog­ram már lezajlott az erdé­szetnél: Hatvan külterületén 6,5 hektáron telepítettek er­dőt. A folytatásban együtt­működnek az önkormányza­tokkal és szakmai szerveze­tekkel, írják. Sz. M. I. Hatvanban is gyorsan kúsznak felfelé az árak Drágult az albérlet, de bővült a kínálat Illusztráció: Shutterstock A megyeszékhelyeken 11 százalékos volt a növekedés az albérletpiacon 1 Kiadó lakások átlagos havi bérleti díja la megyeszékhelyeken (ezer forint/hó) Megyeszékhely 2019. január 2020. január Székesfehérvár 115 120 Győr 110 115 Tatabánya 95 110 Veszprém 105 110 Debrecen 98 100 Eger 90 100 Kecskemét 100 100 Az lngatlan.com legfrissebb adatai szerint idén január­ban a fővárosi bérleti díjak tíz százalékkal voltak maga­sabbak, mint egy éve. A me­gyeszékhelyeken 11 száza­lékos növekedést lehetett felfedezni. Tóthpál Zoltán zoltan.tothpal@mediaworks.hu HEVES MEGYE Még mindig tem­pós emelkedést mutatnak az átlagos bérleti díjak Budapes­ten és a megyeszékhelyeken, ám a részletes adatok már ar­ról árulkodnak, hogy vannak fővárosi kerületek és vidé­ki nagyvárosok, ahol megállt a drágulás - derült ki az In­­gatlan.com legfrissebb elem­zéséből, amelynek apropóját az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat új felmérése adta. Az összeállítás a bérleti díjak változását vizsgálta évtizedes távlatban. Az Eurostat szerint 2007 és 2019 harmadik negyedéve között Magyarországon több mint hatvan százalékkal nőt­tek az átlagos bérleti díjak. Ezzel a magyar piac dobogós lett. Ennél nagyobb emelke­dés e területen csak Csehor­szágban és Litvániában for­dult elő, előbbiben közel nyolc­van, utóbbiban több mint száz százalékkal mentek feljebb a díjak 12 év alatt. Az Ingatlan, com pedig több mint tízezer magánszemély által tavaly és idén januárban feladott hir­detés alapján azt nézte meg, hogy hol tart most a magyar albérletpiac. A kiadó lakások átlagos bér­leti díja Budapesten idén janu­árban 165 ezer forint volt, ami tízszázalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. A megyeszékhelyeken pedig 11 százalékkal, százezer fo­rintra nőtt a havi kiadás. Ba­logh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunknak azt mondta, hogy az átlagos összegekből az ol­vasható ki, hogy továbbra is tempós marad az albérletárak emelkedése.- A tavaly január óta bekö­vetkezett drágulás annak is köszönhető, hogy Magyaror­szágon jelentősen növekedett a bérszínvonal, ami idén is folytatódhat, igaz kisebb mér­tékben, mint az elmúlt évek­ben. Emiatt a tulajdonosok is több pénzt kérhetnek a kiadó lakásokért - fogalmazott a szakember. Balogh László arról is tájé­koztatott, hogy Egerben az el­múlt egy évben a magánsze­mélyek által 'kiadásra meg­hirdetett lakások átlagos ki­lencvenezer forintos havi bér­leti díja idén januárra száz­ezer forintra nőtt, ez 11 szá­zalékos drágulásnak felel meg. Számottevő változás még, hogy a tulajdonosok ál­tal meghirdetett ingatlanok száma egy év alatt megdup­lázódott: idén év elején 84-re ingatlanból válogathattak a jövendő bérlők, tavaly pedig csak feleennyiből. Gyöngyösön egy évvel ez­előtt 15 kiadó lakást kínáltak bérlésre a tulajdonosok, át­lagosan 75 ezer forintért ha­vonta. Idén januárban viszont már 24-et, átlagosan kilenc­venezer forintért. Ez húsz­­százalékos drágulásnak felel meg, a kínálat viszont hatvan százalékkal emelkedett. Mint azt Balogh Lászlótól megtud­tuk, Hatvanban lehet a leg­drágábban bérbe venni ingat­lant: itt 112 ezer forintot kér­nek a tulajdonosok átlagosan egy hónapra az albérlőktől. Egy évvel ezelőtt még kilenc­venezer forintért lehetett ki­venni egy átlagos lakást. így a drágulás a Zagyva-parti vá­rosban a legnagyobb: egy év alatt 24 százalékos. Nem jogerős a döntés az apci anya ügyében (Folytatás az 1. oldalról) APC, EGER A bírósági határo­zat indokolása megállapítja, a vádlott illegálisan rácsat­lakozott az elektromos háló­zatra, s a lakásban működte­tett fogyasztók áramellátását olyan hosszabbítókkal bizto­sította, amelyeknek a szigete­lése sérült volt, érintésvéde­lemmel nem látták el azokat, hő hatására deformálódtak. Alkalmatlanok voltak bizton­ságos használatra. Ez az ál­lapot eredményezte azt, hogy a terhelt 14 esztendős fiát 2017. július 2-án az esti órák­ban zuhanyzás közben halá­los áramütés érte. Zárlatossá vált ugyanis a bojler, a megfe­lelő érintésvédelem pedig hi­ányzott. A korábban tartott előkészí­tő ülésen Sz. E. nem ismerte be a bűnösségét, s nem mon­dott le a tárgyaláshoz való jo­gáról. A bíróság nyomban tár­gyalta az esetet, ám tanúmeg­hallgatás miatt azt el kellett napolnia. A bíróság szerint az anya tisztában volt a veszélyekkel Vallomásában az anya ar­ról is beszélt, hogy a főbérlője kérte rá: a szabálytalanul vételezett árammal használja­nak néhány elektromos készü­léket, például a mosógépet is. Ezt azzal indokolta, hogy abból a dugaljból az olcsóbb éjszakai áram jön. Az igazságügyi szak­értő is úgy vélte, az illegális áramvételezés már a lekapcso­­lás előtt elkezdődhetett. A fo­gyasztásmérőt törvénytelenül megkerülő konnektort viszont szakszerűen alakították ki. A végzetes meghibásodás az egyik hosszabbítóvezetékben és a bojlerben volt. Az Egri Törvényszék megálla­pítása szerint a terhelt tisztában volt a jogellenes és szakszerűt­len áramvételezésben rejlő ve­szélyekkel, magatartása és a be­következett halálos eredmény között oksági kapcsolat áll fenn. Az elsőfokú döntést az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője felmentésért fellebbeztek. Másodfokon az ügyben a Debreceni ítélőtábla jár majd el. Sz. Z. Megváltozik a forgalom rendje Jobb, ha óvatos a gyalogos, mert ő kockáztatja leginkább a testi épségét Többnyire nem a járókelő hibázik IGER Hétfőn megkezdődött a Ludányi utcai szennyvíz­­csatorna rekonstrukciójának második üteme. A munkáké tok forgalmi rend változás­sal járnak a Ludányi utcá­ban a Tiba utcától délre eső szakaszán. Az említett rész a Ceglédi utca felől, a régeb­ben egyirányú útszakasz kétirányúsításával lesz elér­hető. A munkavégzés egész hónapban tart, a várható be­fejezési ideje február 28. A kö­vetkező hetekre a fogyasztók türelmét, az ott lakók és köz­lekedők megértését és foko­zott figyelmét kéri a Heves Megyei Vízmű Zrt. Sz. M. L. HEVES MEGYE Szűkebb ha­zánkban is sok embert gázol­nak el a kijelölt gyalogátkelő­helyen. Sokkoló adat: tavaly négyből három halálos bal­eset fényjelzés nélküli zebrán történt.- Heves megyében az el­múlt évben ötvennyolc olyan személyi sérüléssel járó közle­kedési baleset történt, amely­ben érintett volt gyalogos. Eb­ből húsz esetben okozóként, harmincnyolc esetben pedig vétlen félként sérültek meg az úttesten átkelők. Ezen ese­tek túlnyomó többségben la­kott területen belül történtek - tudtuk meg a Heves Megyei A gyalogos ráfizethet a figyelmetlenségére Fotó: Berán Dániel Rendőr-főkapitányság sajtóre­ferensétől, Soltész Bálinttól. Nem ismeretlen az a hely­zet, amikor a gyalogos gyor­san szétnéz, majd szalad is át a piros jelzésen.- Az általuk előidézett bal­esetek mindig a szabálytalan, hirtelen úttestre lépés miatt következtek be. A vétlen gya­logjárók esetében megállapít­ható, hogy a sérelmükre oko­zott harmincnyolc balesetből tizenhat kijelölt gyalogátkelő­helyen történt. Tizenegy alka­lommal a sebesség hibás meg­választása, kétszer szabály­talan személyszállítás, egy­szer műszaki hibás jármű mi­att történt baj. Háromszor nem adták meg a sofőrök az elsőbb­séget kanyarodáskor, ötször azért sérült a gyalogos, mert hátramenetben nem tartotta magát a szabályokhoz a vezető - részletezte a sajtóreferens. A kijelölt átkelőhelyen a gyalogosok sérelmére történt balesetekre jellemző, hogy az okozó jármű vezetője nem tar­totta be a KRESZ előírásait. A megyében két gyalogos halt meg így közlekedési baleset­ben tavaly. Sz. M. L. Látogassori el hírportálunkra! HEOL.hu

Next

/
Thumbnails
Contents