Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-10 / 34. szám

2020. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ 4 MEGYEI KÖRKÉP Országos versenyen mérethetik meg magukat Vadászaton tizenegy egyedből álló falkát számoltak össze a hajtok Ne féljünk, ha farkas kullog a kertünk alatt! Farkasfalka. A jelenlegi legismertebb hazai élőhelye az Északi-középhegység. Képünk illusztráció Fotó: Shutterstock Egy olvasónk közlése szerint Borsod megye köz­­igazgatási területén, de az Egererdő Zrt. Felsőtárkányi Erdészete tulajdonában lévő erdőségben láttak egy tizenegy egyedből álló farkasfalkát hajtóvadásza­ton másfél hete. Más hely­ről úgy értesültünk, hogy Szilvásvárad közelében is találkoztak egy kisebb farkascsaláddal a hajtők. Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Felsőtárkányi ol­vasónk - maga is tapasztalt va­dász - kereste meg a Hírlapot azzal az információval, hogy a közelmúltban a már Borsod- Abaúj-Zemplén megyéhez tar­tozó, de a felsőtárkányi erdé­szet területén tartott hajtóva­dászat során tizenegy egyed­ből álló farkascsapatot szá­moltak össze a hajtők. Sze­rinte ez fontos hír, mert a fa­luban azóta is beszélnek róla, még sem lehetett olvasni sem­mit a történtekről. Pedig állí­tólag videófelvétel is készült minderről. Az Egererdő Zrt. vezérigaz­gatója, Dobre-Kecsmár Csaba kérdésünkre azt mondta: nincs tudomása sem a társa­ság, sem a cég valamely alkal­mazottjának birtokában lé­vő videofelvételről. Az ominó­zus hajtóvadászaton részt ve­vők viszont valóban láttak far­kasokat, s erről őt is tájékoz­tatták. A vezérigazgató mind­ehhez hozzátette: ezeknek az eseteknek azért nem csapnak hírverést, mert a fokozottan védett csúcsragadozó élőhe­lyének ismeretében biztosan lennének olyanok, akik meg­zavarják az állatokat. Az in­formációk bizalmas kezelésé­ről egyébként megállapodá­suk is a van a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával (BNPI). Gombkötő Péter, a BNPI gerinces zoológiái szakrefe­rense szerint már jó ideje is­mert tény, hogy a Bükkben farkaspopulációk élnek. A faj korábban hazánk teljes terü­letén előfordult, a rendelke­zésre álló információk arról szólnak, hogy a jelenlétük fo­lyamatosnak volt tekinthető az ország egész területén.- A farkasok jelenléte ha­zánkban az emberi üldöztetés hatására az 1850-es évekre már jelentősen visszaszorult - jelentette ki a szakember. - Ennek ellenére még akkor is százas nagyságrendben élt a mai határokon belül is. A be­vezetett lődíj, majd később a faj mérgezése miatt a hazai ál­lomány összeroskadt, ugyan­akkor az összefüggő határon túli és az itthoni élőhelyek összeköttetései nem szűntek meg. Különböző irányokból folyamatosan érkeztek élőhe­lyet kereső példányok orszá­gunk területére. Mivel a far­kas védelmét az akkori jogsza­bályok még nem biztosították, így az egyedeiket legtöbbször elpusztították. A szakember arról is be­szélt, hogy a múlt század hú­szas éveinek végén a Mátra, a harmincas évek második felé­ben a Bükkben még biztosan éltek farkasok. A BNPI mű­ködési területén az 1980-as évektől bizonyított a jelenlé­tük. A Bükkben az 1980-as évektől fordult elő a faj, koráb­ban a Zempléni-hegység vi­dékén éltek és szaporodtak. Mivel a farkas rejtett életmó­dot él, eleinte csak ritkábban, majd az 1990-es évektől már Pár száz éve több száz pél­dány biztosan élt a jelen­legi országhatárokon be­lül is. Gombkötő Péter sze­rint ma néhány tucat pél­dány fordul elő itt. A Bük­ki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén négy-öt farkascsalád élhet. A farkas csúcsragadozó. Hazánkban fő táplálékának számítanak a patás növényevők, de ele­delének elemzésekor kide­gyakrabban észlelték az elő­fordulásukra utaló nyomokat. Egy évtizede annak, hogy na­pi szintű ismereteink vannak, elsősorban a védett területe­ken való létükről.- Jelenlegi legismertebb hazai élőhelye az Északi­középhegység, de hazánk más pontjain is felbukkan­nak példányai - fejtette ki Gomkötő Péter. - A visszaté­résük fő oka a faj európai ál­rült, hogy rágcsálókat, nála kisebb ragadozókat is elejt. A faj az embert alapvetően elkerüli. Akár hangos szó­ra, taps zajára is elmenekül. Fokozottan védett. Kétéves ivarérett korára a megszüle­tett kölykök közel fele sérü­lés, betegség miatt elpusz­tul. Az elmúlt években a he­lyi populáció több egyedét is lőfegyverrel irtották, ille­gálisan. lományainak közösségi szin­tű védelme, és az ennek kö­vetkeztében bekövetkező vi­szonylagos állománynöveke­dés. A számukra alkalmas élőhelyek továbbra is rendel­kezésre állnak, a fő táplálé­kot jelentő vadfajok egyed­­száma és elterjedése növek­szik, a farkas megjelenése éppen ezért törvényszerűen bekövetkezett. A szakreferens szerint észak-magyarországi meg­jelenésére bizonyára jelen­tős hatással lehetett a far­kas szlovákiai élőhelyeinek átalakulása, az ottani erdő­ségek természeti és emberi okokra is visszavezethető át­alakulása, vagy éppenséggel a szlovákiai farkasvadászat területi és mennyiségi korlá­tozása. Ez az ottani populáci­ók dél felé mozdulásában is komoly szerepet játszhatott. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu MAGYARORSZÁG A madarak és fák napja egy több mint száz­éves hagyomány Magyaror­szágon, melyet minden év május 10-én ünnepiünk. En­nek apropóján országos ver­senyt hirdetett iskolásoknak a Magyar Madártani Egyesü­let (MME). A hagyomány cél­ja, hogy felhívja a társadalom, különösen az ifjúság figyel­mét az őket körülvevő élővi­lágra és a természetvédelem fontosságára. Az első mada­rak és fák napját a kor neves ornitológusa, Chernél István szervezte 1902-ben. Bár több mint száz év telt el, a termé­szetvédelem fontossága azóta sem veszített jelentőségéből. Több mint száz ^éve ünnepeljük a madarak és fák napját A Madarak és Fák Napja Or­szágos Verseny célja, hogy ver­senylehetőséget biztosítson azoknak a természet iránt ér­deklődő, általános iskolai felső tagozatos tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, er­dei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeret­nék összemérni az ország más részein élő diákokkal. A ver­senyre 10-14 éves tanulókból ál­ló háromfős csapatokat várnak, amelyek az iskolájukhoz legkö­zelebb eső területi fordulóra je­lentkezhetnek. A területi fordu­lón iskolánként egy csapat vehet részt, egy intézményből csak egy területi helyszínre lehet je­lentkezni. A versenyen történő részvétel ingyenes. A jelentkező csapatok elő­ször egy területi fordulón ver­senyeznek az adott térségből jelentkező többi indulóval. A verseny írásbeli feladatok­ból és madárhang-felismerés­­ből áll. A területi forduló idő­pontja: 2020. április 3. (pén­tek) 10.00 óra. A verseny kez­dő időpontjától egyes területi helyszíneken eltérhetnek, er­ről a területi koordinátornál érdemes érdeklődni! Megyénkben Eperjesi Ka­talin az MME kapcsolattartó­ja, akit az eperjesi.katalin@ mme.hu címen, illetve a +36 20/629-8184-es telefonon ér­hetnek el. HMH Elkerüli az embert, patásokat eszik HIRDETÉS Hirdetéseit feladhatja , e-mailben is: Hogy MINDIG CÉLBA ÉRJEN! Ön pályázik, a nyilvánosság a mi dolgunk SPályázati sajtóközleményekhez árajánlatok készítése, megjelentetése 'óSzórólap, egyéb nyomdai kiadványok terjesztése sInternetbanner megjelentetése sCikkek, interjúk nyomtatott sajtóban történő elhelyezése Segítünk önnek: ' kérje testreszabott ajánlatunkat, kedvezményes lehetőségekkel állunk rendelkezésre: hmhgyartas@mediaworks.hu, vagy +36-36/513-633 HEVES Ji,HÍRLAP

Next

/
Thumbnails
Contents