Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-08 / 33. szám

2020. FEBRUÁR 8„ SZOMBAT KULTÚRA 11 Megalkuvást nem tűrve küzdött a hatalommal a Béres Csepp feltalálója Béres József harcai a mozikban Béres Józsefet (kis képünkön) Gáspár Tibor alakítja a filmben Fotó: MTI, Pannónia Entertaiment Már mozifilm is megörökíti a Béres Csepp megszületé­sének kálváriáját, amely ar­ról is szól, hogy egy kisem­bernek is lehet világraszóló találmánya, és ha hisz ben­ne, legyőzheti az érvényesü­lését gátló hatalmakat is. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PÉLDAKÉP A Béres József szü­letésének 100. évfordulója előtt tisztelgő eseménysoro­zat részeként érkezett a mo­zikba az új magyar film A fel­találó címmel. A Gyöngyössy Bence rendezésében készült életrajzi dráma a Béres Csepp megszületésének történetét, Béres József kutatónak a ha­talommal vívott, megalku­vást nem tűrő harcát mutatja be. A film cselekménye mint­egy tíz évet felölelve a feltalá­ló drámai életszakaszára össz­pontosít: az 1960-as évek dere­kától az 1970-es évek közepé­ig. Béres József a legendás ké­szítménye, a Béres Csepp fej­lesztése közben - húga beteg­sége miatt is - versenyt futott az idővel, miközben az akkori hatalom folyamatosan igyeke­zett ellehetetleníteni. Az életrajzi filmben Béres József szerepét Gáspár Tibor, feleségét, Papp Katalint Hu­­szárik Kata alakítja. A továb­bi szerepekben többek kö­zött Für Anikó, Lukács Sán­dor, Seress Zoltán, Trokán Pé­ter és Trill Zsolt látható. A 120 perces alkotás forgatókönyvét Petényi Katalin, Gyöngyössy Bence és Kabay Barna írta. A Széchenyi-díjas Béres József (1920-2006) életéről most elő­ször készült mozifilm. Az al­kotás a Duna Televízióban 2019-ben, szintén Gyöngyössy Bence rendezésében bemu­tatott, Cseppben az élet című négyrészes tévésorozat egyes jeleneteinek felhasználásával készült, de a játékfilm jelen­tős részét korábban nem lát­hatta a közönség. Petényi Katalin a film be­mutatásakor felidézte a Béres Józseffel kapcsolatos szemé­lyes emlékeit, amelyek a for­gatókönyv írásakor is inspirál­ták. Kabay Barnával 2015-ben dokumentumfilmet készítet­tek a kutatóról, akkor kezdőd­tek a kutatások a játékfilmhez. A forgatókönyvben Béres József életének legdrámaibb szaka­szára koncentráltak. A történet sok valóságos szereplőt és meg­történt jelenetet örökít meg, de fikció is megjelenik - mondta, hozzátéve, hogy fontos volt szá­mukra Béres József igazság- és hazaszerető, elkötelezett sze­mélyiségének megjelenítése. Béres József száz éve, 1920. február 7-én született Záhony­ban. Egy fűrésztelepen volt munkás, majd Kecskeméten tanult kertészetet. A máso­dik világháborúból 1945 jú­niusában sebesülten, bénult bal karral került haza. 1964- től a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa volt, és a burgo­nyaleromlás okait, a talaj táp­anyagtartalmát vizsgálva is­merte fel a nyomelemek meg­határozó szerepét a talajban, illetve áttételesen az emberi szervezetben. 1972-ben állí­totta össze a nyomelemeket és ásványi anyagokat komplex formában tartalmazó csepp­jeit, először saját magán, majd agydaganatban szenvedő test­vérén próbálta ki, aki csodá­latos módon meggyógyult. A hír hamar elterjedt, nem­sokára tömegesen fordultak hozzá rákbetegek, akik utol­só reményüket benne látták. És ezzel kezdődött kálváriája: az örvösök, a hivatalos szer­vek nem nézték jó szemmel a ténykedését, 1975-ben ku­­ruzslás vádjával bűnvádi eljá­rás indult ellene. Találmánya végül 1978-ban mégis forgalomba kerülhetett. A rendszerváltás után elvé­gezhették a tudományos vizs­gálatokat is, és a cseppeket 2000-ben roboráló (felerősí­tő) szerként gyógyszerré nyil­vánították. A Béres Csepp elő­segíti az emberi szervezet, el­sősorban az immunrendszer normális működésének fenn­tartását, illetve annak hely­reállítását, eredményesen al­kalmazható a daganatos be­tegek kiegészítő terápiájában. Összetevői ismertek, elkészí­tésének módja viszont egye­di, mivel a hatóanyagok kü­lönleges fizikai és kémiai vi­szonyban vannak egymással, nem mindegy, milyen alap­anyagot milyen hőmérsékle­ten, milyen sorrendben kever­nek össze. Gyöngyössy Bencében a do­kumentumfilm születésekor ötlött fel, hogy játékfilm ké­szüljön a történetből. Mindig érdekelte a kisembernek a hatalommal vívott harca, na­pi konfliktusai, és ez a törté­net erről is szól. „Jó történe­teket kell a moziba vinni, és ez egy jó történet” - mondta. Kiemelte: ha igaz történettel dolgoznak, fontos, hogy olyan legyen, ami önmagában meg­áll a lábán dramaturgiailag. Ez a történet ilyen: kalandos, fordulatos, és fontos üzenetei is vannak. Kabay Barna a film produ­cereként felidézte, hogy ele­ve mozifilmet szerettek vol­na készíteni a történetből, de először a sorozat elkészítésé­hez találtak partnert. Forga­tása alatt is gondoltak azon­ban a mozifilmre, így valójá­ban két filmen dolgoztak pár­huzamosan. Elmondta: fontos számára, hogy a film a hatva­nas évek óta felnőtt generáció­kat is megszólítsa, és azokat a 20-30 éveseket is, akik keve­set tudnak Béres Józsefről és arról az időszakról, amikor küzdenie kellett az embere­ken segítő találmányáért. Népi kézműves-alkotóházak a programban Az anyag életre kel Műhelyekben adják át a megörökölt tudást Fotó: MTI HAGYOMÁNY Országszerte ki­nyitnak április 5. és 13. között az alkotóházak, műhelygalé­riák és műhelyek, ahol az ér­deklődők megismerkedhetnek a népi kézművesség egyes te­rületeivel. Magyarországon az európai művészet és kéz­művesség napjaihoz csatla­kozva immár a hetedik alka­lommal rendezik meg a népi kézművesség alkotóházainak és a műhelygalériáknak az or­szágos hétvégéjét, amely (ne­vétől elérőén) idén már kilenc­­naposra bővül. A szervezők április 1-jéig várják a prog­ramban részt vevő bemutató­­helyek jelentkezését. Beszprémy Katalin, a Ha­­gyományok Háza Népművé­szeti Módszertani Műhelyé­nek nyugdíjas tárvezetője az Ml televízióban elmondta: az „Az anyag életre kel” szlogen­nel szervezett egyhetes prog­ram során az érdeklődők meg­ismerhetik a kortárs népi kéz­művesek tevékenységét. Fontos, hogy megismerjük népművészeti hagyományain­kat, hogy ebben a rohanó vi­lágban megálljunk egy pilla­natra, és kipróbáljuk magun­kat, a magunk kézművessé­gét - mondta. Az alkotóhá­zakban, műhelyekben bár­ki próbára teheti magát. Szá­mos program a húsvéti nép­szokásokhoz kapcsolódik, és a tojásfestés, kosárkakészí­tés praktikái mellett az adott térség sajátos hagyományai is megismerhetők. A tradicioná­lis helyszínek mellett megnőtt azoknak a lehetőségeknek a száma, ahol a városi lakosság találkozhat a népi kézműves­séggel. A városi emberek ha­marabb érezhetik úgy, hogy kreativitásra, közösségre van szükségük, és ezt megtalálják ezekben a nyitott műhelyek­ben. Beszprémy Katalin arról is beszélt, hogy az etno újra di­vat, ami azért is jó, mert a nép­művészet addig él, amíg a kor embere használni tudja a sa­ját környezetében, öltözködé­sében. „Az a célunk, hogy ezt a hagyományos, évszázadok alatt kicsiszolódott művésze­tet tovább éltessük” - hangsú­lyozta. Az alkotóházak számára ki­írt csatlakozási felhívás meg­hirdetői között van a Népi Kéz­műves Alkotóházak Országos Egyesülete mellett a Népmű­vészeti Egyesületek Szövetsé­ge (NESZ) és a Hagyományok Háza. A bemutatóhelyektől azt várják, hogy olyan egye­di programokkal jelentkezze­nek, amelyekben a helyi né­pi kézművesség értékei jelen­nek meg. Csatlakozni a www. ahazak.hu és a www.nesz.hu honlapokon közzétett adatlap kitöltésével lehet. A szervezők célja, hogy rá­irányítsák a figyelmet a népi kézműves alkotóházak, mű­helygalériák és nyitott műhe­lyek tevékenységére, megmu­tassák, milyen fontos kultu­rális értékek hordozói azok a helyszínek, ahol a tradicioná­lis, kézművességet továbbörö­kítő mesterek, alkotóközössé­gek a megörökölt tudás képvi­selőiként és megújítóiként dol­goznak. MW bezavar RECEPTEK MÉSZÁROS BÉLA „Rímélem, egyszer én is upa lease* farsangi LAKOMA édesén és sósán HIRDETÉS MEGJELENT wmk i ■ | HH| I Tökéletes árcápolas Hdues kombináció, extra ható* Úgy szeretlek, Cicanyúl! Erről árulkodnak a becenevek MMZ2XEI ^0% ^^Megváltozhat-e I 21 nap alatt J 1 az életünk? ft M A szokás hatalma » ^ Nem alvó kamaszok A hormon, ami •)

Next

/
Thumbnails
Contents