Heves Megyei Hírlap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-01 / 27. szám
2020. FEBRUÁR 1., SZOMBAT ' KULTÚRA 11 Nem Árpád népe hozta be a Kárpát-medencébe a ma is beszélt anyanyelvűnket? Nyelvünk ősibb, mint hinnénk Török Tibor szerint már a vaskorban beszélték a magyar nyelvet térségünkben Fotó: MW Már Árpád népe előtt beszélhették a magyar nyelvet a Kárpát-medencében. Török Tibor genetikus szerint a honfoglalók itt már korábban érkezett magyar nyelvű tömegeket találhattak. Balázs D. Attila Mediaworks-összeállítás ŐSTÖRTÉNET A honfoglalók alacsony létszáma valószínűsíti, hogy nem Árpád fejedelem népe hozta be a magyar nyelvet a Kárpát-medencébe, miközben persze azt sem lehet kizárni, hogy legalábbis egy részüknek anyanyelve volt a magyar. Török Tibor, a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékének docense és a Magyarságkutató Intézet (MKI) tudományos főmunkatársa a Nagykároly és vidéke című erdélyi hetilapnak erősítette meg ezt a tudományos feltételezést. Elmondta: mostanában már a régészek, történészek is 100 ezer fő alatti létszámú honfoglalóról beszélnek legfrissebb becsléseik alapján, szemben a korábbi 400 ezres becsült értékkel. A genetikai adatokból is hasonló nagyságrendű becslés adódik - jelezte a kutató, hozzátéve: ez a lélekszám nemigen haladta meg a helyben lakók létszámának 10-20 százalékát. Eredményeik ezért arra utalnak, hogy egy kis létszámú katonai elit érkezett, amely nemigen lett volna képes fenntartani anyanyelvét egy többségi, idegen nyelvi közegben. Igaz, hogy döntő szerepe volt a magyar állam megteremtésében, de kulturálisan is sokkal inkább annak tagjai olvadtak be a helyi népességbe, mint fordítva. Másrészt a honfoglaló elit genetikai összetétele leginkább a mai török népekéhez hasonlít, ami jól megfelel annak, hogy a korabeli források is türk néven emlegették. Török Tibor a saját, a honfoglalókat érintő vizsgálatairól szólva elmondta, a génekből kiolvasható az egyének és népességek rokonsági szintje, valamint a felmenők földrajzi származása is. A honfoglalók esetén ez különösen fontos adat, mert róluk biztosan tudjuk, hogy Keletről érkeztek. Ez azonban óriási térséget fed, és ha a származásukat pontosabban sikerül behatárolni, az komoly előrelépés lesz őstörténetünk kutatásában. A szegedi professzor és kutatótársai eredményei alapján a honfoglalók csaknem fele belső-ázsiai eredetű távoli felmenőkkel rendelkezett. Árpád népe egy genetikailag igen heterogén népesség képét mutatja, amely valószínűleg több etnikumból állhatott. Az államalapítás okán Árpád népét joggal tekinthetjük eleinknek, akikre ezért büszkék lehetünk - állapítja meg Török. Azonban ahogy egy fának sok gyökere van, így van ez népünk eredetével is. Eddig abban az óriási félreértésben éltünk, hogy csak egyetlen, ráadásul nem is a legvastagabb gyökérre koncentráltunk. A genetikai adatok arról tanúskodnak, hogy az egyik legvastagabb gyökér épp a legidősebb, az újkőkori földműveseké, nyelvünk, szóbeli és írott hagyományaink, népművészetünk, népzenénk és kultúránk számos egyéb eleme azonban Keletre mutat - jegyezte meg. Keletről pedig nagyon sokféle népesség érkezett ide. A gótok kivételével mind ugyanabból a sztyeppéi kultúrkörből származtak, mint a honfoglalók. Ennek alapján az összes keleti gyökérág már a vaskort megelőzően a sztyeppe országúján keresendő - fejtette ki Török Tibor, aki nyelvünk finnugornak hirdetett rokonsága kapcsán jelezte, hogy a nyelvrokonságra a nyelvek összehasonlításából lehet következtetni, de a nyelv története nem azonos a népek történetével, bár nem is teljesen független attól. Legközelebbi nyelvrokonainkról, a manysikról is ismert, hogy nyelvükben és hagyományaikban sztyeppéi nomád emlékeket őriznek. A szakértő azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a magyar nyelv ősét legkésőbb a vaskorra (Kr. e. 9.-1. század) viszonylag sokan beszélték mint közvetítő nyelvet, és a keletről érkező vándorlások több hullámban hozták magukkal a Kárpát-medencébe. A magyaroké ennek az utolsó, és nem is a legnagyobb hulláma lehetett. Bázispont lehet mindezen állítások alátámasztására a székelység eredete. A jelenleg elfogadott elmélet egyértelműen Árpád honfoglaló népéhez kapcsolja a székelyek származását, ám saját hagyományuk és írott krónikáink szerint már a honfoglalást megelőzően itt voltak, amit többek között Hóman Bálint történész is elfogadott. Hóman szerint a székelyek „az avarokkal idesodródott valamelyik bolgár vagy onogur-magyar népcsoportnak, avagy ily, egykoron Attila hun birodalmába tartozott bolgár vagy magyar elemekkel keveredett avaroknak voltak az ivadékai”. Mindez Török Tibor megállapítása szerint tökéletesen beleillik abba a történeti képbe, amelyet ő felvázolt, s amely szerint a honfoglalók itt már korábban érkezett magyar nyelvű tömegeket találhattak. A nyelv története1 nem azonos a nép történetével Tisztelgés a magyar autógyűjtők előtt Kincsek az utakon VETERÁN MÁNIA Magyar tulajdonú veterán autók szerepelnek a kötetben Fotó: MW KÖNYVAJÁNLÓ Hogy mi a közös egy 1963-as Alfa Romeo Giulia Sprint Speciale Bertone sportkocsi és egy 1955-ös Skoda 440 Spartak között? Az égvilágon semmi, legfeljebb, hogy négy kerekük van. Az egyik egy olasz csoda, amolyan presztízsmodell, a másik a keleti kommunista blokk egyik furcsa autószüleménye. A Veterán Mánia, ez a pazar kivitelű album mégis közös nevezőre hozta őket. A kiadványban ugyanis csak olyan járgányok szerepelnek, amelyeket hazai gyűjtők őriznek. Az olaszoknál maradva - mert mégiscsak ők állnak a képzeletbeli dobogó első fokán a gépkocsitervezést illetően - olyan, magyar rendszámú ritkaságokkal is találkozhatunk a vaskos kötetben, mint az 1962-es ISO Rivolta IR300, ami a legendás itáliai autógyár első presztízsmodellje volt. Akinek elsőre nem mond semmit a gyár neve, sem egyik későbbi csúcsmodellje, az Iso Grifo, az gondoljon csak a Isetta nevű mopedautóra, amelyet a későbbiekben a BMW is tovább gyártott. De emlékeznek még a Simca névé? Olasz technika francia márkanév alatt. Már nem működik ez az autógyár, pedig 1948-ban, alig pár évvel a második világháború befejezése után 8 Sport modellje olyan formabontóra sikeredett, hogy vonalait a Cisitalia és a Fiat is felhasználta. Egy ilyen csodával is összefuthatunk a magyar utakon, ha szerencsénk van. Kevés példány maradt az 1969-es év autójából, a praktikus, kormány váltós Renault 16-ból, ami jelen cák szerzőjének különösen kedves, hiszen gyermekkorában ezzel szelte családjával az utakat. A kötetben egy tökéletes állapotú hófehér példányt lehet megcsodálni ebből az egykor nagyon népszerű, ám a mi tájainkon szinte elérhetetlen típusból. Szépen restaurált Fordok, Volvók, Cadillacek, Saabok, Jaguarok, Peugeot-k, Mercedesek, és még jámbor kinézetű régi BMW-k is szerepelnek a kötetben, amelyek jól megférnek a karbantartott Ladák és Moszkvicsok mellett. És olyan ritkaságokba is bukkanhatunk az albumot bújva, mint az 1953-as Messerschmitt Kabinenroller, amely a közhiedelemmel ellentétben egyetlen repülőgép-alkatrészt sem tartalmazott; vagy a hadiiparban ugyancsak érdekelt Matra cég M530 LX sportkocsija 1967-ből; illetve a sirályszárnyas Mercedes; a kétéltű Amphicar és a brit Jensen 541- es modellje, amely évtizedekkel megelőzte a korát. A Veterán Mánia egy rendhagyó ismeretterjesztő kötet, amely egyúttal tisztelgés a régi járgányok magyar megmentői és gyűjtői előtt. MW Veterán Mánia Trimedio Kiadó, 2019. 304 oldal, 5995 Ft HIRDETÉS *A nyereményjátékban a nyeremények összértéke 10 000 000 forint. A részletes játékszabályzat elérhető a www.borsonline.hu/jatek internetes oldalon. >, 1 \
