Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-07 / 5. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2020. JANUAR 7., KEDD HÍREK Két ügyben hallgatták ki Varjut Választás rendje elleni bűntett, valamint garázdaság vétsége és súlyos testi sértés miatt hallgatta ki gyanúsítottként tegnap a Központi Nyomozó Főügyészség Varjú Lászlót, a DK országgyűlési képviselőjét. A megalapozott gyanú szerint Varjú 2018 februárjában az egyik budapesti egyéni választókerület képviselőjelöltjeként egy független jelöltnek anyagi juttatást ígért, hogy lépjen vissza a javára. Garázdaság miatt azért folyik eljárás ellene, mert az MTVA székházában nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának és dulakodás közben megszorította az egyik biztonsági őr vádliját. Súlyos testi sértés miatt is az MTVA-ban történtek ügyében folyik eljárás. Varjú mentelmi jogát mindkét ügyben felfüggesztették, ő panasszal élt a gyanúsítás ellen. MW Egy moldvai férfi lehet a rongáló SZÉKELYFÖLD A román rendőrség egy 30 éves Bákó megyei férfit gyanúsít a székelyföldi magyar helységnévtáblák lemázolásával. A férfit 24 óra alatt azonosították, tettét beismerte. Több Hargita és Maros megyei településen, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Máréfalva, Székelyszentlélek és Hármasfalu bejáratánál, festékszóróval feketére mázolták le a magyar feliratokat vasárnapra virradó éjjel. MW A gyerekek háromnegyede állami intézménybe jár az oktatásban Több az óvodai férőhely Emelkedett az óvodai férőhelyek, gyógypedagógusok és konduktorok száma, 2010 óta pedig megduplázódott az egyházi iskolák száma - többek közt ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb oktatási jelentéséből. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu • STATISZTIKA Az óvodákban évről évre több a gyerek - köszönhetően az óvodakezdési korhatár három évre való leszállításának - ezúttal négyezerrel emelkedett a létszám, és csaknem háromezerrel bővítette a kormány a férőhelyeket is tavalyhoz képest. A KSH szerint jelenleg a 330 ezer óvodásra országosan több mint 381 ezer hely jut. A főállású óvodapedagógusok száma 31 100 fő, ez nem változott érdemben az elmúlt tanévek során. Magyarországon ma a köznevelés és felsőoktatás különféle képzésein 1,838 millió fiatal vesz részt. Óvodába 330 500 gyermek jár, általános iskolában 723 500, középiskolában 496 500 diák tanul, és az elmúlt évekhez hasonlóan most is 2500 olyan gyermek van az oktatási rendszerben, aki fogyatékossága miatt speciális fejlesztő nevelésben részesül. A felsőoktatásban összesen Jelenleg 330 ezer óvodásra országosan több mint 381 ezer hely jut a KSH adatai szerint Fotó: MTI 285 ezer hallgató folytat tanulmányokat, több mint kétszázezren nappali tagozaton. Az adatok szerint a gyermekek több mint háromnegyede állami óvodába vagy iskolába jár, idesorolva az önkormányzati, tankerületi és szakképzési centrumok alá tartozó intézményeket is. Egyházi fenntartású helyen 221 ezer diák tanul, ez az arány ugrásszerűen emelkedett az utóbbi időben, 2010 óta ugyanis megduplázódott az egyházi iskolák száma, még régebbre visszatekintve pedig az látszik, hogy két és fél évtized alatt nem kevesebb, mint tízszeresére bővült az egyházi intézménybe íratott gyerekek köre. Alapítványi, il-Nő az SNI-s gyerekek száma az általános iskolákban Az általános iskolákba járó diákok közül 56 500-an sajátos nevelési igényűek (SNI), ám az érintettek közül csak 15 ezren igényelnek gyógypedagógiai tantervet, a többiek integráltan oktathatók. A teljes köznevelési rendszerben csaknem 94 ezer SNI-s gyerek van, a számuk minden tanévben tovább emelkedik egy-két százalékkal. Éppen ezért örvendetes, hogy a gyógypedagógusok és konduktorok már csaknem tízezren vannak, 70 százalékkal többen, mint 2010-ben. A gyógypedagógusnak készülő hallgatók száma pedig megduplázódott az elmúlt években, köszönhetően a Klebelsberg képzési ösztöndíj kiterjesztésének. letve egyéb magánfenntartású intézménybe ma valamivel több mint 81 ezren járnak. Az általános iskolákban a demográfiai folyamatokkal összhangban, 0,8 százalékkal csökkent a diáklétszám, ami hatezer fős mínuszt jelent. Az általános iskolákban a pedagógusok száma 75 400 fő. Középiskolai szinten 5600 fővel tanulnak kevesebben, mint egy évvel korábban. Ez 1,3 százalékos csökkenés, ami kisebb mértékű a korábbi években tapasztaltnál. Mivel a létszámváltozás eltérően érintette az egyes iskolatípusokat, a gimnazisták száma közel másfél ezerrel még növekedni is tudott. A nappali tagozatosok közül gimnáziumba jár a tanulók 46 százaléka, 52,3 százaléka pedig szakgimnáziumokba vagy szakközépiskolákba. Szakiskolákba és készségfejlesztőbe csak az érintettek kevesebb mint két százaléka iratkozott be. A legutóbbi felvételin tíz év óta először fordult elő, hogy többen választották a szakképzést, mint a hagyományos gimnáziumot. Érettségi vizsgát legutóbb valamivel kevesebben tettek, mint egy évvel korábban, ám 2019 tavaszán az évtized legjobb országos átlagát produkálták a diákok. Az idei tanévben összesen 167 300 főállású pedagógus dolgozik a köznevelésben. HIRDETÉS KERESSE A KIEMELT ÚJSÁGÁRUSOKNÁL VAGY A WWW.LAPCENTRUM.HU OLDALON! adótörvények és indoklásuk a Pénzügyminisztérium szakembereinek tolmácsolásában a legnagyobb adótanácsadó és könyvvizsgáló cégek szakmai értékelésével Egyre több pénz van a nemzetközi űriparban Magyar zsebműholdak A Masat-1 műhold magyar fejlesztés Fotó: MTI ŰRKUTATÁS Két magyar „zsebműhold” állt Föld körüli pályára tavaly decemberben. A műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 műholdak Új-Zélandról emelkedtek fel, míg az Európai Űrügynökség (ESA) szintén decemberben elstartolt Cheops kutatóműholdján magyar fejlesztésű berendezések kaptak helyet - írja a Magyar Nemzet. A magyar kormány tavaly márciusban jelentette be, hogy 2,3 milliárd forinttal támogatja a hazai űripart, majd novemberben már arról érkezett hír, hogy 2024-ben magyar űrhajós mehet a nemzetközi űrállomásra - ezt a célt tízmilliárd forint szolgálja. Erősödik a magyar-orosz űripari együttműködés, miközben az európai partnerek sem kerülnek háttérbe. Jelzésértékű az is, hogy 2019 novemberében azt a Horváth Gyulát választották az év üzletemberének, aki aktív részese volt az első hazai műhold, a Masat-1 kifejlesztésének. . Az EuroConsult tavalyi éves jelentése szerint 2018-ban globálisan összesen 70,9 milliárd dollárt költöttek űrtevékenységre - ennek a keretnek 63 százalékát civil programokra fordították. Az Űrvilág.hu szakportál arról írt, hogy az előrejelzések szerint a világ űrköltségvetése középtávon tovább nő, becslések szerint 2025-re eléri a 84,6 milliárd dollárt, azt követően viszont csökkenés várható. Az űripar öt legnagyobb szereplője az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és japán. Az USA 40,9 milliárd dolláros költségvetése a világ ráfordításának 58 százalékát adja, ez az arány azonban a 2000-es évek elején még 75 százalék volt. Amerika szerepe tehát csökken. Nincs az öt legnagyobb között, mégis meghökkentő lépést tett tavaly márciusban India. Az ázsiai ország hadserege földről indított rakétával lelőtte a saját, Föld körül alacsony pályán keringő műholdját. India ezzel demonstrálta, hogy az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mögött negyedikként belépett azon országok sorába, amelyek technikailag képesek erre a kétes értékű műveletre. Az űrkutatás iránt kevéssé érdeklődők felvetik, hogy mégis miért költenek enynyi pénzt ilyen célra. Például azért, mert a kommunikáció, az időjárás-előrejelzés elképzelhetetlen a felettünk keringő műholdak nélkül. Tavaly szeptemberben arról érkezett hír, hogy legalább egymilliárd mobilfelhasználót ért el az Európai Unió műholdas navigációs rendszere, a Galileo. Európában valamennyi új személyautó olyan rendszerrel van felszerelve, amely a Galileo segítségével továbbítja a jármű koordinátáit a segélyhívó szolgálatoknak. MW
