Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-06 / 4. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD 2020. JANUAR 6„ HÉTFŐ A fejlesztések mellett hatékonyabbá tennék az ellátórendszert Átalakul az egészségügy Az egészségügyi fenntartóknak felül kell vizsgálniuk a krónikus ellátás rendszerét Fotó: MTI Valós költségekre épülő fi­nanszírozási rendszert ve­zet be az egészségügyben a kormány. Az egész ágazat átalakul, minőségi indikáto­rokat vezetnek be a járó- és fekvőbeteg-szakellátásban, és egyebek mellett felül­vizsgálják a krónikus ellátás rendszerét is. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Elkezdődik az egészségügy reformja, a de­cember végi kormányhatá­rozat értelmében az átalakí­tások célja az egészségügy fejlesztése és az ellátórend­szer hatékonyságának növe­lése. A kormány arról is dön­tött, hogy kialakítják az egész­ségügy valós költségekre épü­lő finanszírozási rendszerét. A kormányhatározat szerint az Emberi Erőforrások Minisz­tériumának (Emmi) a Nemze­ti Egészségbiztosítási Alap­kezelő (NEAK) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ együttműködésével azonnali határidővel el kell készítenie egy átfogó, az egészségügyi szakmák összességére kiter­jedő ráfordítási adatgyűjtést és díjtétel-felülvizsgálatot. A finanszírozási rendszer át­alakításáért Kásler Miklós fe­lel, a miniszternek - a NEAK közreműködésével - javaslatot kell tennie az intézményi finan­szírozás meghatározásának módszerére, úgy, hogy az a va­lós szükségletekhez igazodjon. A tárcavezető felel azért is, hogy meghatározza a teljesítmény­­volumen-korlátot (tvk), vagyis azt, hogy például adott műtéti A határozat értelmében meg­teremtik a rugalmas kapaci­tástervezést is, ez azt jelen­ti, hogy az ellátásnak az adott térség lakosságszámához kell típusból maximum mennyit vé­gezhet el egy intézmény évente. Hazánkban a tvk-t még 2004- ben vezették be a finanszírozás tarthatósága érdekében. Vagy­is ha egy intézmény akár a já­ró-, akár a fekvőbeteg-ellátás­ban túlteljesít, azt a NEAK nem illeszkednie, és figyelembe kell venni a kormányzati egészség­­ügyi stratégiát, valamint a tér­ség demográfiai és morbiditá­si mutatóit. fizeti ki. A finanszírozásról és a tvk-ról szóló javaslatot 2020. jú­nius 30-ig kell elkészíteni, tu­datta a Magyar Nemzet. Kásler Miklósnak és a tár­cának, szintén a NEAK köz­reműködésével, javaslatot kell tennie a járó- és fekvőbeteg­szakellátásban úgynevezett minőségi indikátorok beveze­tésére és az eredményalapú fi­nanszírozási technikák kidol­gozására. Ennek a határideje is 2020. június 30. Ezek mel­lett a NEAK-nak és az egész­ségügyi intézmények fenntar­tóinak felül kell vizsgálniuk a krónikus ellátás rendszerét, a miniszternek ennek alapján kell javaslatot tennie a szük­ségletalapú átalakításra, ki kell alakítani az ápolási célú ellátási formákat és azok sza­bályait. Március 31-ig az egészség­­ügyi szolgáltatók gazdálkodá­sának javítását segítő adósság­­menedzsment-programot kell indítani. Ennek kidolgozásá­ban az Emmi vezetője, a pénz­ügyminiszter, a honvédelmi és felsőoktatásért felelős mi­niszter is érintett. Ugyancsak március 31-ig kell megtalálni a szolgáltatók felügyeletét és irá­nyítását megalapozó kontroll­ing- és monitoringrendszer tel­jes körű kialakításához szük­séges erőforrásokat is. A Magyar Közlönyben az áll, hogy októberig Kásler Mik­lósnak a honvédelmi tárcával együtt gondoskodnia kell a tra­umatológiai, érsebészeti és a la­boratóriumi ellátás és finanszí­rozás átalakításáról. A határo­zat szerint a kormány a struk­túraváltás és az adósságren­dezés céljára összesen 79,45 milliárd forint forrást biztosít. Az ellátás racionalizálására és az intézmények által nyúj­tott teljesítmények elismerésé­re 2019-ben 36,6 milliárd forin­tot, az intézmények lejárt tarto­zásainak rendezésére 42,8 mil­liárd forintot biztosít 2020-ban a központi költségvetés. Rugalmas kapacitástervezés Népszerű itthon az internetes ügyintézés BUDAPEST Népszerű itthon az e-közigazgatás: a magyarok 53 százaléka lép kapcsolatba elektronikus úton közhivata­lokkal ügyeinek intézése so­rán, ez a szám meghaladja az uniós átlagot, amely 52 száza­lék, a V4-ek között pedig veze­tő pozíciót jelent. Ä KSH digitális gazdaság­ról és társadalomról szóló, a 2018-as évet összegző kiad­ványa kapcsán a Világgazda­ság kiemelte: az e-közigazga­tás legfejlettebb szolgáltatá­si szintjét, a kitöltött űrlapok elküldését a visegrádi orszá­gok lakosságának átlagosan negyede vette igénybe, ami 8 százalékponttal alacsonyabb az EU átlagánál. A rangsort Magyarország vezette, utána Csehország, Lengyelország és Szlovákia következett. A V4-országcsoporton belül a magyarok használják legin­tenzívebben a közösségi há­lózatokat, és egyharmaddal többet posztóinak, mint az uniós átlag. Egészségüggyel kapcsolatos információk megszerzésére a hazai felhasználók 74 száza­léka vette igénybe az interne­tet, az EU átlaga 60 százalék. 29 százalék élt azzal a lehető­séggel, hogy a világhálón fog­laljon időpontot egészségügyi szolgáltatókhoz, ez az adat 9 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. MW HIRDETÉS wintcrnationat GASTRO FESTIVAL ÁlktlGET BUDAPEST 13. December — January VAJDAHUNYADVÁR Currywurst waff fi vodka Glühwein pálinka KldKk büq bombardino baijiu apfvlstrudcl kibinai tafelspitz aperolsprilz quiche hamburger smoked salmon steak lángos chimney cake pitog huangjiu punsch bre zel croissant kolbice hungarian fish soup tatra tea Jagertea beer goulasch marzapane oven bread jing herbal liqueur stuffed cabbage Tehermentesítik a dél-budapesti régiót Megszűnhet a torlódás Csökkenhet a forgalom a túlzsúfolt Ml-esen és M7-esen Fotó: MTI ÚJ ÚTVONAL Többszörösére duzzadt az áthaladó forgalom az Ml-es autópályán, amely­nek korábban elmaradt felújí­tását jelenleg is végzi a Ma­gyar Közút Zrt., emiatt gyak­ran alakulnak ki torlódások a Budapestet Béccsel összekötő sztrádán. Különösen az út fő­városhoz közeli szakaszain nagy a zsúfoltság, és hasonló a helyzet az MO-s déli szekto­rában is. A közlekedési kormányzat láthatóan keresi a lehetősé­geket az Ml-es autópálya te­hermentesítésére, és ennek a célnak rendelték alá az M86- os fejlesztését is. Az útvonal a nyugati határszélen alapve­tően észak-déli irányban ha­lad, fejlesztése most Szom­bathelytől délre, Körmendig folytatódik, ennek az előké­szítése már megkezdődött. Ez az a pont, ahol az Ml-es­­ből Győrnél elváló M85/86- os és az M7-esból Hollódnál kiágazó, jelenleg kivitelezés alatt álló M76-OS Zalaeger­szeget elkerülve, Körmend mellett találkozik. A Zala­­egerszeg-Körmend szakasz, amelyhez a Nemzeti Infra­struktúra-fejlesztő Zrt. most keresi a tervezőt, 28 kilomé­teres és kétszer két sávon ha­lad, a legmagasabb engedé­lyezett sebesség 110 kilomé­ter óránként. Az új nyomvonal Zalaeger­szeg térségéből indul, és a je­lenlegi 76-os főúttól északra halad. Vas megye határát át­lépve keresztezi a Rába folyó völgyét, emiatt új hidat is épí­tenek majd. Az út másik vég­pontja Körmend közelében a tervezett M86-os, valamint a 8-as és 86-os főutak által ha­tárolt csomópontnál lesz. A viszonylag rövid gyors­­forgalmi útszakasz jelentősé­ge túlnő a beruházás mére­tén. Mivel a hazánkon áthala­dó közúti áruforgalom Auszt­ria és Románia között zajlik, a legtöbb kamion az Ml-esen, az MO-son és az M5-ösön ha­lad. Azok a teherszállítók, akiknek nincs feladatuk a ma­gyar főváros környékén, rövi­­debb úton és kisebb zsúfoltság mellett haladhatnak végig az országon, ha elkészül majd a Körmend-Zalaegerszeg útsza­kasz. Ausztriából Szombat­hely térségében belépve - ez akár Sopron is lehet, az M85- ös idén elkészül - Körmendtől Zalaegerszegen át az M7-esre juthatnak ki. Az M8-as autópálya terve­zett új szakasza a Balaton ke­leti sarkától, Enying térségé­ből halad majd Dunaújváros felé, a már megépült Duna-hí­­don éri el Kecskemét környe­zetében az M5-öst. Az M8-as tovább épül, és csatlakozik az M4-es sztrádához, amely ugyancsak eléri majd a ma­gyar-román határt. Jelenleg azonban az M5-ös autópálya az, amely Szegedig, valamint az M43-as, amely Makóig, il­letve az országhatárig bizto­sítja a négysávos gyorsforgal­mi kapcsolatot. MW

Next

/
Thumbnails
Contents