Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-31 / 26. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2020. JANUÁR 31., PÉNTEK Akadnak szőlőtermelők, akik úgy látják, már metszeni sem igen érdemes Fehérszőlő Kék szőlő Ft/kg (2001-ben 120 forintot fizettek a kék szőlő kilogrammjáért) Forrás: Egri Hegyközség Százezreket bukhat a gazda Többször foglalkozott már a Hírlap a szőlő és a bor értékesítési nehézségeivel. Ezúttal olyan olvasó kereste meg lapunkat mások nevében is, akinek borászata nincsen, csak szőlőtermesztéssel és annak értékesítésével foglalkozik. Sokak szerint kritikus a helyzet, a tavalyi felvásárlási árak ugyanis hektáronként 300 ezer forint veszteséget okoztak. Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu EGER Az egyik, szerkesztőségünket mások nevében is megkereső szőlőtermelő azért kért névtelenséget, mert véleménye szerint: „ha sokat ugrál, a borászatok azt megbosszulják”. Állítja, hogy tőle például az egyik nagy borászat húsz forinttal kevesebbért vette át a szőlőt, mint másoktól. Szavai szerint csak emiatt kétmillió forintot veszített, hiszen ezer mázsát adott le. A hátrányos megkülönböztetés nélkül is nagyot buktak a gazdák, hektáronként úgy háromszázezer forintot tavaly. Számításai és a rendelkezésére álló adatok szerint egy hektáron leánykából félmillió forintot lehetett kihozni, miközben a költségek nyolcszázezer forintot tettek ki. Sok szőlőtermelő szerint nemhogy szüretelni, de metszeni sem érdemes Fotó: Berán Dániel Olvasónk - aki sorra vette a művelési költségeket - szerint csak a gépi éves művelésért 400 ezer forintot kér a vállalkozó. A napszám mára eléri a nyolcezer forintot, a szőlőnek a borászatig történő szállításáért tavaly fuvaronként 25 ezer forintot fizetett. Nehezményezte például, hogy míg négy esztendeje 100 forintot kaptak a fehér, 140-et a kék szőlőért, tavaly ez 6Q, illetve 80 forint volt az ő esetében. Vont egy érdekes párhuzamot is a felvásárlási árak alakulására: míg régeb-Kevesebb bort isznak a magyarok Dr. Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanács akkori elnöke tavaly ősszel azt mondta a Hírlapnak: a szőlő- és a borértékesítési problémák abból fakadnak, hogy a belföldi borfogyasztás csökken. A nyugateurópai országokban 2018- ban kevesebb szőlő termett, s ez jó év volt, a magyar exportőrök könnyebben tudtak piacra jutni. Az okok között említette, hogy a szőlő termőterülete nőtt ugyan, de nem lényegesen hazánkban, Egerben viszont jelentősen. Gyarapodott az ültetvények termőképessége is. Az elmúlt években a szerkezetátalakítási programban sok ültetvényt kivágtak, újratelepítettek. Az új telepítésű szőlők nagyobb termőképességűek. Kiutat a minőségi bortermelésjelenthet. Az egri elnevezésű, oltalom alatt álló borokkal van lehetőség a kitörésre - közölte akkor a hegyközségi tanács elnöke. ben az egykori Egervin előtt azért tüntettek, hogy micsoda dolog, hogy egy fél gombóc fagylalt áráért veszik át tőlük a szőlőt, mára ez a fél gombóc negyedre olvadt. A felvásárlási árak nemhogy nőnének, de inkább csökkennek- Azt örömmel halljuk, hogy két számjegyű a bérek emelkedése, ugyanakkor rossz megélni, hogy bennünket, termelőket kivéreztetnek. Ötven éve csinálom ezt, és tavaly, mikor 60 forintos kilónkénti áron lehetett volna a zöld szüretet nekem is megcsinálni, nem vitt rá a lélek. A szüret és a szállítás költségei hozzáadódtak az addigiakhoz, s ugyananynyit kaptam, mint ha levagdostam volna az egészet saját munkával egy hét alatt - panaszolta keserűen az olvasónk. Szerinte nagyon fontos lenne, hogy amikor szerződést kötnek a borászatokkal a szőlőtermelők, a dokumentumban rögzítsék az átvételi árakat is. Ennek híján ugyanis a termelők kiszolgáltatottak maradnak. Azon az átvételi ár reményében pedig, amilyen a tavalyi is volt, nem érdemes még a metszésbe se belefogni. Ezt kell minden szőlésznek jól átgondolnia. Dr. Dula Bence borász, egykori egri hegybíró szerint az nem kiút, hogy nem metszik meg a szőlőt a gazdák. Akár egy esztendő kihagyás is tönkretenné az ültetvényeket. Más megoldást, mégpedig egy valódi érdekérvényesítő szervezet létrehozását kell találni, például a szövetkezeti vagy egyesületi formát, véli. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ugyanis nem a szőlőtermelők érdekeit képviseli, nyilatkozta a szakember, aki szerint láthatóan a nagy borászatoknak kedvez a jelenlegi helyzet. A problémát dr. Dula Bence szerint az is bonyolítja, hogy túltermelés van szőlőből és borból. A kisebb termelőknek nincsen tárolókapacitásuk, így hiába dolgoznák fel maguk a szőlőt, nem tudják azt hová tenni. Régebben erre a célra ott volt a közpince, ma azonban már ez sem létezik. A borász úgy látja, összefogással, védőárrendszerrel lehet csak túllépni azon a romláson, amit napjainkban tapasztalunk. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu HIRDETÉS ES NYERJETEK EGY RAADAS NASZUTAT A HOTEL BONVINO WINE & SPA-BA! Nevezési és egyben szavazási időszak: 2020. január 23. - 2020. február 13.12:00 LEGYETEK TI AZ ÉV HAZASPARJA Képfeitöltés, szavazás és versenyszabályzat: www.heol.hu/az-ev-parja Elhunyt Stirling György, a neves közgazdász Formálta a történelmet Stirling György Egerben talált igazi otthonra Fotó: Gál Gábor EGER Január 27-én, kilencvennyolc éves korában csendesen távozott az élők sorából, a huszadik századi magyar történelem egyik meghatározó alakja, az Egerben élő Stirling György. Az ismert közéleti ember tanulmányai befejezését követően 1939-47-ig került kapcsolatba a politikával, a közélettel. Végzett közgazdászként a Független Kisgazda- és Polgári Párt polgári tagozatának és ifjúsági csoportjának tagja, valamint a Függetlenség című lap külső, majd belső munkatársa. 1944 nyarától a földalatti Magyar Szabadság Mozgalom tagjaként hamis papírok, igazolások és mentesítések előállításában, szállításában segédkezett, állandó razziák közepette. 1945 januárjában, Budapest belvárosának felszabadulása után részt vett a közigazgatás és a közellátás megszervezésben, a kórházak és vízművek működésének megindításában. A bizakodó koalíciós időknek azonban a kisgazdapárt felmorzsolásával és a többi politikai szervezet ellehetetlenítésével hamarosan vége szakadt. Koncepciós eljárásban őt is megvádoltak több társával együtt. Összeesküvés vádjával 1947 októberében letartóztatták. Az azt követő közel húsz évet másodrendű állampolgárként töltötte hazájában. Börtönök, munkatáborok, kemény fizikai munka várt rá, csak 1954-ben, Sztálin halála után szabadult. Az 1956-os forradalom leverését követően, az elfojtás évei következtek számára. 1970-ben, ötvenesztendősen kapott útlevelet, s családjával az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Egykori barátai boldogan fogadták Washingtonban, s hamarosan az emigráns magyar közösségi és politikai élet egyik szereplőjévé, szervezőjévé vált. Az amerikai-kanadai Magyar Élet, a New York-i Magyar Élet belső munkatársa lesz, majd 1977-ben a clevelandi Árpád Akadémia tagjává választják. Majd 1997-ben tért haza feleségével Egerbe, ahol igazi otthonra és békére lelt. A XX. század sorsfordító történelmi időszakainak egyik meghatározó ellenzéki alakja így vallott lapunknak: - Évtizedeket éltem meg másodrendű állampolgárként, holott csupán annyi volt a „bűnöm”, hogy ragaszkodtam a szabadsághoz és a demokratikus eszmékhez. B. K.
