Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-30 / 25. szám

0 HORGÁSZAT, VADÁSZAT 2020. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK Megoldás lehet a belterületi vadgazdálkodás A vadak feltűnnek a településeken is A kutya és a vad veszélyt jelenthetnek egymásra Illusztráció: Jakab Tibor HÍREK Az év hala lett a süllő POROSZLÓ A Magyar Haltani Társaság által meghirde­tett közönségszavazáson 14642 szavazat alapján dőlt el, hogy a választható há­rom őshonos jelölt közül me­lyik viselheti az Év hala címet idén. A süllő lett a győztes, a második helyen a csuka vég­zett 38 százalékkal, a foko­zott védelmet élvező német bucó pedig harmadik lett 18 százalékkal. Az év halát a ha­gyományoknak megfelelően a Tisza-tavi Ökocentrum sze­zonnyitó rendezvényén mu­tatták be. S. S. Februárban lesz horgászvizsga EGER A Horgász Egyesületek Heves Megyei Szövetsége (HEHMSZ) horgászvizsgát tart február 20-án 15 órá­tól az egri Szent Imre Kato­likus Általános Iskolában. A kitöltött jelentkezési lapot legkésőbb két nappal a vizs­ga előtt személyesen, elekt­ronikusan vagy postai úton kell eljuttatni a HEHMSZ-hez (3300 Eger, Mátyás király út 11.), vagy a szervező egye­sületek irodájába. A megmé­rettetésre maximum 14 le­endő pecás jelentkezését fogadják. A vizsgázóknak adategyeztetés céljából leg­később a kezdés előtt 15 perccel meg kell jelenniük. S.S. A Mátrában is táboroznak HEVES MEGYE Idén a Ba­konyban, a Börzsönyben, a Mátrában, a Mecsekben, a Pilisben, a Vasi-Hegyháton, a Zemplénben és a Vér­tesben lesznek erdei ván­dortáborok - jelentette be Zambó Péter, az Agrármi­nisztérium erdőkért és föld­ügyekért felelős államtitká­ra. így idén már kilenc útvo­nalon járhatják az erdőket a diákok. S. S. Egyre gyakrabban tapasz­talhatjuk, hogy a korábban csak az erdőkben, mezőkön látható vadak megjelennek lakókörnyezetünkben. Leg­utóbb Égercsehiből jelez­ték olvasóink, hogy vaddisz­nók szabályszerűen „beköl­töztek” a faluba, de Egerben is találkoztak őzzel. Az Or­szágos Magyar Vadászka­mara (OMVK) Heves megyei szervezetének titkárát kér­deztük az okokról és a teen­dőkről. Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE A tapasztalatok szerint valóban gyakoribb a vadak jelenléte a települése­ken - közölte a Hírlap kérdé­sére Kovács István János, az OMVK Heves megyei szerve­zetének titkára, aki szerint ez több okra vezethető visz­­sza. Az egyik ilyen, hogy táp­lálékot és búvóhelyet találnak. A helytelenül kihelyezett étel­maradék, a komposztálnivaló, esetleg a szándékos etetés a könnyű táplálékszerzés re­ményében csábítja a vadat, ti­pikusan a rókát és a vaddisz­nót, Erdélyben pedig a medvét a emberi környezetbe.- A gímszarvas és az őz a nem kellően bekerített ingat­lanokon látogatja a gyümölcs­fákat és dísznövényeket, míg a temetőkben a virágtöveket és csokrokat legeli. A veteménye­sekben is kárt tud okozni. Tele­püléseink felhagyott zártkert­jeit is visszafoglalja a vadállo­mány. Az évek óta nem művelt helyeket felveri a gaz, elbur­­jánzik a kultúrnövény, ez ide­ális búvóhelyet jelent. Legbosz­­szantóbb ez azok számára, akik még szeretnék művelni telkei­ket, de a környező ingatlanok jó életteret biztosítanak a vadnak - mondta a szakember. A vadon élő állatok alkal­mazkodnak az emberi környe­zethez, az ember jelenlétéhez. Gyakran tapasztalható, hogy a természetben a vadásszal tá­volságtartó, tőle menekülő vad a lakott területen nem tart az embertől. Megtanulja ugyanis, hogy ott nem jelent rá veszélyt. Előfordult: a róka kotorék he­lyett elhagyott házban nevelte fel szaporulatát.- Fontos a belterületi vad­megjelenés társadalmi meg­ítélése. Van, aki bosszanko­dik, van, aki cukinak tart­ja, s mindkettő egyszerre van jelen. Ami az egyik ember­nek szép, az a másiknak ká­ros vagy félelmetes. A lakóte­lepi ház ablakaiból nézve a sé­tálgató őzcsalád Bambira em­lékeztet, de akinek a kertjé­be belátogatnak és megeszik a dísz- és haszonnövényeit, az nem így vélekedik. A kocavad­disznó a malacaival különle­ges látvány, de a kutyát sétál­tató emberre veszélyt jelent­het. A rókánál sem szeretjük, ha a belterületi játszótér ho­mokozójába ürít - nyilatkozta a kamara megyei titkára. Milyen veszélyekkel jár a belterületi vadmegjelenés? Ko­vács István János azt mondta: a vad az értékeink elpusztítá­sával kárt okoz, de nem ritka már belterületen sem a gépjár­művel való ütközés. Az ember­re támadástól ritkán kell tarta­nunk, de előfordulhat. A vad­disznó, ha kocaként a malaca­it védi, vagy valahová beszo­rítják, megtámadhat embert, vagy sétáltatott kutyát. Na­gyobb veszélyt jelent az állat­­betegségek terjesztése. Az afri­kai sertéspestis például ilyen, és a zoonózisok (állatról ember­re terjedő betegségek) lakókör­nyezetbe hurcolásától is tarta­ni kell.- Megoldás jelenthetne hosz­­szú távon a vadászati kutató­­műhelyek által régóta szorgal­mazott belterületi vadgazdál­kodás. Erre vannak kidolgozott szakmai módszerek, de beveze­tésükhöz jogszabályváltozások szükségesek. Hasznos lenne az is, ha a településrendezési ter­vekben előírnák a kerítés létesí­tését, ahol indokolt - vélte. Látogasson el hírportálunkral HEOL.hu Pontyra horgászott az egri pecás HORGÁSZTIPP Az idei tél egye­lőre úgy alakult, hogy me­gyénkben nem volt mód lék­horgászatra. Tóth László egri horgász elmondta, őt nem vi­selte meg e lehetőség hiánya, mert nem kedveli a jeges tava­kon való fagyoskodást. Nagy örömmel hódolt viszont a pontyhorgászatnak. Az utóbbi években megsza­porodott a télen pontyra hor­gászok száma. Télen és első­sorban éjszaká lényegesen könnyebb halat fogni. Jár né­mi kellemetlenséggel, hogy a megyeszékhely közvetlen kör­nyezetében nincsen éjszakai pecázásra használható tó, de örömmel ül kocsiba, és megy le a Tisza-tóhoz egy-egy izgal­mas kaland kedvéért.- Tapasztalataim szerint a sötétség beállta után válnak igazán aktívvá a pontyok. A nappali órákban sokkal több a zajt csapó pecás, amit érzékelnek is, és emiatt óva­tosak lesznek a bajuszosok. A hideg beálltával a letisztult vizek átláthatósága is meg­növekszik, ami miatt ugyan­csak gyanakvóakká lesznek - mondta az 52 éves horgász. Hogy miért inkább éjsza­ka érdemes próbálkozni? Az alábbiakat sorolta: télen a halak a fenék közelből napköz­ben beállnak vízközé. A betö­rő melegfront légnyomáscsök­kenéssel érkezik, alacsonyabb szintre jut, ezzel csökken a víz oldottoxigén-tartalma is, ami elveszi a halak kapóked­vét. A sötétség, a hidegfront, a felemelkedő légnyomás vi­szont épp az ellenkező hatást váltja ki, tudtuk meg. S. S. Pontyot fogni mindig élmény Fotó: Shutterstock Megelőzhető lenne a károkozás Kovács István János szerint az ingatlanokat megfelelő álla­potban kell tartani, hogy ne ta­láljon táplálékot és búvóhe­lyet ott a vad. Ha indokolt, ak­kor ingatlanjainkat kerítsük be, s tarthatunk benn házőrző kutyát. A távoltartást szezoná­lisan fokozhatjuk kémiai vagy akusztikus vadriasztó szerek­kel. A vadgazdálkodók megfe­lelő állományszabályozással és takarmányozással, eltere­lő etetéssel segíthetnek. Vég­ső megoldásként szóba jöhet a belterületen kárt okozó állat el­ejtése, ami rendőrhatósági en­gedélyhez kötött, s veszélyes­sége miatt nem alkalmazható mindig, hiszen lakott területen korlátozottak a lehetőségek.- Több tényező együttes hatá­sa eredményezi a belterületi vadmegjelenést, így kizárólag a vadászokat okolni ezért bu­taság vagy elfogultság lenne- tette hozzá a vadászkamara megyei titkára. Országos akció részeként jótékony céllal rendeztek eredményes vadászatot Bodonyban Az egri kórház gyermekosztályát segítik HEVES MEGYE Megyénk se ma­radt ki a december végi, or­szágszerte megrendezett jó­tékonysági célú vadászatból - tudtuk meg Sarkadi Bá­lint szervezőtől. Tájékozta­tása szerint december 27-én a bodonyi vadászkastély­ban gyülekeztek a vadászok, akiket Halas János, a Stark Hunting fővadásza fogadott, s igazított el.- Huszonkilenc vadász vá­gott neki az aznapra tervezett négy fácánhajtásnak, őket a Magyar Vizsla Klub kutyá­sai és persze kutyái segítet­ték. Az Időjárásra nem lehe­tett panasz, a vadászat végig káprázatos napsütésben zaj­lott, ennek is köszönhetően remek hangulatban telt a nap, délutánra 89 fácán és 20 ré­ce került terítékre. A napot közös estebéddel zárták a va­dászkastély trófeatermében - mondta a szervező. Sarkadi Bálinttól megtud­tuk: Fejes László kezdemé­nyezésére 2013-ban rendez­ték meg először a kifejezet­ten jótékonysági célú kereső fácánvadászatot. Akkor még csak egy helyszínen. A neve­zők részvételi díjukkal a Fe­jér Megyei Szent György Kór­ház gyermekosztályát támo­gatták. Tavaly a főszervező A jótékony célú vadászaton 89 fácán és 20 réce került terítékre Fotó: Zákány Gergely országos, 19 megyére kiter­jedő lebonyolítást tervezett. Ennek érdekében minden megyében egy-egy vadász­­társasággal stratégiai part­nerséget hozott létre. Heves­ben a Stark Hunting Kft.-re esett a választás, mely társa­ság a Bodonyi Baláta VT. te­rületén foglalkozik vadászat­szervezéssel. Az eseménynek és egyéb felajánlásoknak hála az egri Markhot Ferenc kórház gyer­mekosztálya komoly összeg­gel gyarapszik, melyet orvo­si műszerek, segédeszközök beszerzésére fordíthatnak, tájékoztattak. S. S.

Next

/
Thumbnails
Contents