Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-29 / 24. szám

Ellenőrizzük növényeinket, tervezzünk vetésforgót! Járjunk egyet végre télen a kertben! Aki palántát szeretne nevelni, az február végéig várhat a magvetéssel Illusztráció: Shutterstock Érdemes a leanderekre is rápillantani hideg időben ÁTTELELTETÉS Ne feledkezzünk meg kertünk díszeiről, az át­teleltetett növényekről sem! A leandereket, s az egyéb nö­vényeinket ebben az évszak­ban is érdemes megnézni a pincében, teleltetőhelyen, mi­vel ilyen idő tájt már jelentkez­hetnek rajtuk a pajzstetvek. Ez akkor fordulhat elő, ha a hűvös helyen is rendszeresen megöntöztük télen a növényt. Vizsgáljuk meg a leveleket! Ha gyanús mézharmatos, ra­gacsos és feketedő korompe­nészes leveleket látunk, ak­kor permetezzük növényein­ket felszívódó rovarölő sze­rekkel. Ily módon a tavasz­­szal a szabadba kivitt virá­gaink szebben és hamarabb fognak virágozni. Akik eset­leg nem, vagy csak ritkán ön­tözték a növényeket a tél fo­lyamán, azok most már meg­tehetik ezt. A hideg és a söté­­tebb helyen egyébként a telel­­tetés alatt elegendő egy-két al­kalommal megitatni a növé­nyeket. Nagy Szabolcs azt mond­ja, hogy ő november közepén vitte ötfokos teleltetőhelyre a növényeket, ahol félsötétben vannak. A minap öntözte meg első alkalommal a leandere­ket. Azt javasolja, hogy aki gyanús leveleket talál, az tép­jen belőlük le pgyet és bátran kérjen segítséget, valamint megfelelő növényvédő szert a gazdaboltokban! Egerben, a Kertünk boltjában, a Hatvani kapu tér 1. szám alatt készség­gel segít mindenkinek állandó szakértőnk. 12 KERTELJÜNK! Nagy Szabolcs, állandó szakér­tőnk Fotó: Huszár Márk KERTI KÉSZÜLŐDÉS Látszólag csendes és élettelen a kert, ám a kertészkedők jól tud­ják, itt az ideje készülődni. Visszatér Kerteljünk! rova­tunk is, amelyben mostantól az előttünk álló teendőket összegezzük állandó kerté­szeti tanácsadónkkal, Nagy Szabolccsal, aki szívesen válaszolt a kérdéseinkre. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu- Milyen telünk volt? Az időjá­rásnak milyen következményei lehetnek a kertünkre?- Volt ennél már kedvezőbb telünk is. Hosszan tartó és na­gyon hideg nem volt, ami előre­vetíti a talajban és a növénye­ken áttelelő rovarkártevők na­gyobb számát a tavaszra. Vár­hatóan a gombakártevők is könnyebben visszafertőznek, mivel az enyhe tél számukra is kedvezőbb volt eddig. Már most kijelenthető, hogy idén a kora tavaszi lemosó permete­zésnek nagy jelentősége lesz. A tartós hótakaró sem igazán kényeztette a kiskertek tala­ját, azonban a decemberi pár­napos esőzés egyelőre megfe­lelő nedvességet biztosít a nö­vényeink számára. Már most érdemes sétálni egyet a kert­ben. Nézzük meg a gyümölcs­fáinkat, díszfáinkat, örökzöld­jeinket, hogy milyen metszé­si munkákat igényelnek majd. Ezeket előre is megtervezhet­jük. A letört ágakat, gallyakat, amik elszáradtak, már most is levághatjuk. Ha már kint va­gyunk a leendő veteményes­ben, a vetésforgót is megter­vezhetjük. Fontos, hogy az el­múlt évi zöldségeket ne ültes­sük vissza, ahol az előző év­ben voltak. Számba is vehet­jük, milyen vetőmagokra lesz szükségünk, amiket meg is vehetünk, mivel a gazdabol­tokban már a friss magvak a polcokon sorakoznak.- Sokan már most fontolgatják a palánták szaporítását. Nekik mit tanácsol a szakember?- A legfontosabb, hogy ne kapkodjunk! Mindent a ma­ga idejében! Az elmúlt évek­ben sokan panaszkodtak, hogy nem sikerült a palánta szaporítása. Már januárban elvetették a palántának való zöldségmagvakat paradi­csomot, paprikát, padlizsánt -, ám nem sok sikerrel jár­tak. Ha a palántáinkat szabad földbe szánjuk, február végé­ig ne kezdjünk neki a magve­tésnek, mivel felnyurgulnak, mire alkalmas hőmérsék­let lesz a kiültetésükre! Akik fűthető fóliában, üvegházban tudnak tevékenykedni, azok Ha palántát nevelünk, külö­nösen fontos, hogy a magve­tés után jó alaposan öntözzük meg a talajt. Ez a nedvesség kellő ideig meg is kell, hogy maradjon a mag körül, de nem szabad, hogy a magvak folya­matosan vizesek legyenek. A későbbiekben érdemes víz­­permetet használnunk a sima locsolás helyett. Azzal nem­bátran belekezdhetnek már most is.- A magvak vetésekor az egyik legfontosabb szempont a csí­­rázási hőmérséklet. Mi az opti­mális?- Jó, ha tudjuk, hogy a ma­gok is élnek. Amikor a talajba kerülnek, oxigént szívnak ma­gukba és szén-dioxidot bocsá­tanak ki, míg meg nem indul a csírázás. Ez azonban csak ak­kor történik meg, ha megfelelő a csírázási hőmérséklet. Az el­ső lépéshez a magnak vizet kell magába szívnia. Fontos észben tartani, hogy a régi, „halott” csak a talajt, hanem a levegőt is nedvesebbé tesszük, egyben párásítunk is. A párásítás alap­­feltétele a jó szellőztetés biz­tosítása. Ha a csíráztatótálcát műanyag vagy üveglappal ta­karjuk le, akkor időnként ellen­őrizzük. Ha a pára a cseppek formájában elkezd lecsapódni a takarófelületen, akkor szel­lőztessük ki a helyet! mag is képes vizet szívni ma­gába, ezért beáztatva ugyan megduzzadnak, de a földbe ke­rülve nem fognak „megindul­ni”. A levegő oxigéntartalmát igazán csak úgy tudjuk szabá­lyozni, ha laza talajba, jó minő­ségű palántaföldbe ültetünk. Fontos, hogy a csírázási hő­mérséklet nem ugyanaz, mint a növekedési hőmérséklet! Ha a hőmérséklet túl magas vagy túl alacsony, akkor a magok nyugalmi állapotban marad­nak. A saláták és borsók példá­ul hűvösebb környezetben csí­ráznak, míg a paprikák, para­dicsomok és a kabakosok me­legebb hőmérsékletre várnak. A legtöbb zöldség ideális csírá­zási hőmérséklete a 24-29 Cel­­sius-fok közötti tartományba esik, a virágoké pedig 21 körül mozog. Lényeges, hogy a csírá­zási hőmérséklet a talajhőmér­sékletre vonatkozik, nem pe­dig a levegő hőmérsékletére. Ennek mérésére talajhőmérőt érdemes használjunk. Látogasson el hírportáiunkra! HEOL.hu Vizsgáljuk meg már most alaposan a gyümölcsfákat! A FÁK ÁPOLÁSA Fagymentes, napos időszakokban nyu­godtan elvégezhetünk a gyü­mölcsfáknál pár ápolási mun­kát. A fák koronaalakító, vala­mint azt fenntartó metszésé­vel most még várjunk, csak a száraz ágakat vágjuk le, vala­mint eltávolíthatjuk az úgyne­vezett fattyúvesszőket, amik sűrűn egymás mellett helyez­kednek el. A hidegebb időszakokat kö­vetően jól látszódnak a fagyse­bek is, érdemes ezeket egy éles késsel kifaragni az élő szöve­tekig, majd fasebkezelővel be­kenni. A sebkezelés elmulasz­tása meglepetéseket okozhat, ugyanis a le nem zárt szövete­ken át számos vírusos, illetve gombás fertőzés megtámad­hatja a fát. Kórokozók, rovarok ellen végezzünk törzstisztítást! Kórokozók, és rovarok el­len végezzünk törzstisztítást! Vizsgáljuk meg fákat, főleg a törzs kéregpikkelyeit, mivel ezek alatt rengeteg gombás betegség spórája és kártevő ro­varok tojása lehet. Télen nem okoznak gondot, ám tavasszal életre kelnek, és károkat szen­vedhet miattuk a gyümölcsö­sünk. Először a kéregkaparó­­val tisztítsuk át a fák törzsét, majd a repedésekből is távolít­suk el a kórokozókat drótke­fe segítségével. A törmeléket szedjük össze, semmisítsük meg minél hamarabb, mivel a földön maradva visszafertőz­hetik a növényeket. Mindezt kíméletesen végezzük, mivel a fa élő szöveteit könnyedén megsérthetjük, ami gombás betegség kialakulását segít­heti elő. A munka megkezdése előtt terítsünk le fóliát, pony­vát a fák alá, így a lekapart kór- és károkozókat könnye­dén összegyűjthetjük. A gyü­mölcsfák tisztítása nagyban növeli a tavaszi lemosó perme­tezés hatékonyságát. A törzssarjakat éles metsző­ollóval vágjuk ki tőből! A gyö­­kérsarjaknál a földet kissé meg kell bontanunk a fatörzs körül, hogy elérjük a sarjak tö­vét, s így vágjuk ki őket, hogy ne hajtsanak ki tavasszal. 2020. JANUÁR 29., SZERDA A páratartalom fontos tényező Ügyeljünk minél jobban a megfelelő talajtakarásra, és bátran öntözzünk télen is! Mit tehetünk az örökzöldek bámulása ellen? ÖRÖKZÖLDEK A téli időszak okozhat kellemetlenséget az örökzöldeknél is. Sajnos, ma­napság egyre többen arról pa­naszkodnak, hogy bámulnák az örökzöldek a téli időszak­ban és közvetlenül utána. Nézzük, mi okozza a jelen­séget, illetve mit lehet elle­ne tenni! Az örökzöldek té­li barnulása gyakori problé­ma, ami egyaránt érintheti a fenyőféléket, a szélesebb le­velű puszpángot és a pikkely­levelű borókát, tujaféléket. Az olyan örökzöldek, ame­lyek éppenhogy a hidegtűré­sük határán élnek, fokozottan fogékonyak a téli bámulás­ra. Az pedig akár a növények pusztulását is okozhatja. A tünetek a következők: az örökzöldek lombja az ágak he­gyétől kezd el bámulni a nö­vény törzsének irányába. A se­kélyre érő gyökérzettel rendel­kező örökzöldek nem képesek elegendő vizet felszívni a talaj­ból. A téli bámulást elősegíthe­ti, ha ősszel az időjárás sokáig meleg marad - sajnos, ez az el­múlt években már tendencia -, ami mellé párosul a csapadék­­szegényebb őszi és téli időjá­rás is. Hogyan előzhető meg az örökzöldek téli barnulása? Ne metsszük meg kora ősszel A tujafélék is érzékenyek a vízhiányra Fotó: Barta Katalin már, mert a szezonvégi met­szés arra ösztönözheti a növé­nyeket, hogy új rügyeket nö­vesszenek, amelyeknek nem lesz idejük megerősödniük A kellően öntözött növényt kevésbé fenyegeti a téli bámulás a tél beállta előtt. Ügyeljünk az örökzöldek talajtakarásá­ra is, ami nemcsak a talajhő­mérsékletet szabályozza, ha­nem a talaj víztartalmát is se­gít megtartani, ráadásul a ta­lajt gyommentesen tarthatjuk ezzel a módszerrel. Ügyeljünk az öntözésre! A megfelelően öntözött növé­nyeket kevésbé fenyegeti a té­li bámulás. A kifejlett örökzöl­deknek is szükségük van he­tente a megfelelő vízre a ter­mőidőszak alatt, amíg ősszel a talaj meg nem fagy, vagy nem esik jelentős mennyiségű hó. Metsszük le az elhalt, elbarnult lombrészeket a tavasz közepén, miután beindult az új lombozat növekedése. Tavasszal műtrá­gyával segítsük a növényeink indulását, hogy az elbarnult és elhalt részeket minél hamarabb tudják friss hajtással pótolni!

Next

/
Thumbnails
Contents