Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-28 / 23. szám
2020. JANUAR 28., KEDD SPORT 15 Hiába a videózás, a szubjektivitás benne van a bíráskodásban Ha nem is csalás, de fá] Az utolsó váltás miatt zárták ki a magyar váltót, így az aranyérmet is elvették tőlük Fotó: MTI Az élet már csak olyan, hogy bár a rövid pályás gyorskorcsolyázók debreceni Európa-bajnokságán négy aranyérmet nyertünk, a legtöbb szó mégiscsak arról az ötödikről esik, amelyet az utolsó döntő után elvettek a férfiváltónktól. S ha erre a döntésre nem is mondhatjuk, hogy minden alapot nélkülöz, attól még nagyon fájó. Fábik Tibor szerkesztoseg@mediaworks.hu SHORT TRACK Frappáns ötlete volt az Európa-bajnokság szervezőbizottságának: az utolsó eredményhirdetés után összeállítják egy közös képre az öt férfi és az öt női versenyzőnket, de nem akármilyen fotóra: Liu Shaolin Sándorék vízipólós sapkát és fürdőköntöst húztak volna, hogy így kívánjanak jó szerencsét a Duna Aréna kivetítőjén a spanyolok elleni döntő előtt álló férfivízilabda-válogatottunknak. Ám azután, hogy a Főnix Csarnokban női váltónktól a bronzérmet, a férfiaktól az aranyat vette el a mindkét stafétánkat kizáró kanadai főbíró, a szervezők letettek a tervükről. Válogatottunk háza táján ezek nem azok a percek voltak, amikor a felhőtlenül poénkodó képek készülnek... Ugyan az Eb előtt hátfájdalmai miatt a felkészülésből két és fél hetet kihagyó, így elmondása szerint egyáltalán nem csúcsformában levő Liu Shaoang összetett Európa-bajnok lett, emellett megnyerte az 1500 métert, 500-on és 1000-en másodikként zárt, Liu Shaolin Sándor 500-on és 1000-en győzött, összetettben pedig második lett, váltónk kizárása természetesen őket is lesújtotta. A férfidöntő hajrája nagy fordulatokat és elképesztő manővereket hozott, a phjongcshangi olimpia fináléját idézte - csak éppen ott a szintén nagyot finiselő négyesünk fel is állt a dobogó tetejére. Vasárnap a kizárásunkat okozó manőver az utolsó váltásnál történt, amikor a főbíró szerint Liu Shaolin Sándor az előzésekor keresztbe korcsolyázott az oroszok befutóembere, Szemjon Jelisztratov előtt. Olimpiai bajnokunk szerint azonban váltónk ekkor már egyértelműen a rivális előtt volt, így a koccanás miatt inkább az oroszokat kellett volna kizárni. Liu Shaolin megjegyezte, hogy a videózás idegőrlő percei alatt a hollandok is gratuláltak nekik, ők is arra számítottak, hogy az oroszokat büntetik meg. Válogatottunk edzője, Bánhidi Ákos szerint öt-hat hasonló akció volt a futam során, mint amilyenért bennünket büntettek. A tréner megjegyezte, ha külső szemlélő lenne, akkor is azt mondaná, hogy a főbíró részéről hiba volt belenyúlni a futamba, amely, ha csak a jégen történteket nézzük, hatalmas reklámja volt a short tracknek. Szigorúan a szabálykönyvet nézve meg lehetett hozni ezt a döntést, szögezte le Kövér Balázs nemzetközi bíró, de ő is hozzátette, hogy ilyen esetből még jó néhány volt a futamban. Itt kell- emlékeztetni egyébként arra, hogy ha az olimpiai döntőben kizárnak bennünket, arra is lett volna magyarázat, mert kétségkívül két „necces” előzésünk is akadt Phjongcshangban. Fájó volt itthon így járni egy szenzációsan sikerült Eb végén, de az olimpiai aranyat elbukni sokkal fájdalmasabb lett volna... A short trackben hiába a videózás, a szubjektivitás ettől még erősen benne van a sportágban, s ahogy Liu Shaoang fogalmazott: ők csak annyit tehetnek, hogy elfogadják a bírók döntését, és ha ez kedvezőtlen, akkor előrenéznek. Az impulzívabb Liu Shaolin azért rögtön a kizárásunk után megmondta a főbírónak, hogy nincs vele egy véleményen... Női váltónk kizárását illetően el kell ismernünk, az jogos volt. Ami bekerült a krónikákba: az Eb éremtáblázatán a hollandok végeztek az élen öt aranynyal és három ezüsttel, utánuk azonban mi jövünk négy aranynyal és három ezüsttel. A harmadik oroszoknak már csak egy aranyuk van - ami tőlünk hozzájuk került... - négy bronz mellett. Jót tett a játékosok önbizalmának a diadal, a bírók is másképpen néznek ránk Esélyessé váltak a tokiói aranyéremre Märcz Tamás (balra) szerint olyan tűz lobogott a fiúkban, hogy csak nyerhettek a döntőben Fotó: MTI VÍZILABDA Märcz Tamás 2016 decemberében vette át a férfivízilabda-válogatott irányítását, és az alapvetően sikeres (ezüstérem) budapesti világbajnokság után szembesülnie kellett azzal, hogy három kulcsjátékosa, Varga Dénes, Hárai Balázs és Hosnyánszky Norbert - akkor még senki sem lehetett biztos benne, hogy csak átmenetileg - lemondta a válogatottságot. Egy évre rá, a 2018-as barcelonai Eb-n a dicstelen nyolcadik hellyel padlót, vagy inkább medencefeneket fogott az együttes, és másfél év leforgása alatt innen kapaszkodott fel a csúcsra a Duna Arénában kiharcolt kontinensbajnoki címmel, amely a tizenharmadik a férfi válogatott történetében.- Tudta, hogy ön a negyedik magyar vízilabdázó, aki játékosként és edzőként is Eb-t nyert?- Az igen! Nem sokat törődöm a statisztikákkal, ez nem is igazán fontos. Ami fontos, az az, hogy láttam a fiúk arcán, mennyire tudtak örülni ennek az aranyéremnek. Persze nemcsak ők, hanem én meg a stábom is. Eszméletlen sok munkánk van ebben. Köszönet a kluboknak is, mert sok tehetséges fiatal került a válogatott köré, s egyik-másik a válogatottba is. Ütőképes elegyet alkotnak a rutinos klasszisokkal, pár éve ezt még nem biztos, hogy elmondhattuk.- Mekkora a jelentősége ennek a győzelemnek?- Óriási. Megtörtünk egy huszonegy éves Eb-nyeretlenségi időszakot, ráadásul idehaza! Plusz volt nekem is két döntőm, a világliga és a 2017-es budapesti vb, amikor az utolsó akadályon buktunk el, pedig akkor is a fantasztikus közönségünk előtt játszottunk. Jó, hogy most valamit vissza tudtunk adni abból a szeretetből, ami a nézőktől áramlik felénk. Hatalmas a jelentősége ennek az aranyéremnek abból a szempontból is, hogy ne csak esélyesként, hanem nagy esélyesként utazzunk ki Tokióba, az olimpiára.- Mit érzett akkor, amikor a rendes játékidő utolsó másodperceiben, döntetlen állásnál kettő az egyben úsztak a spanyolok a kapunk felé a labdával?- Először is mérges voltam, mert Vámos Marci nem kapta meg a szabaddobást a támadásunknál. Persze, ilyenkor lepereg az ember élete a lelki szemei előtt, de azt is láttam, hogy a védőnk utol fogja érni Munarrízt, meg aztán ott volt Viktor is, és védett. Az ötméteres-párbajban meg éreztem, hogy a fiúk nem akarják kiengedni a kezükből a győzelmet. Annyira magabiztosan lőtték, hogy ha van még tizenöt lövés, mindet belövik.- Mire gondolt, amikor a 2017- es budapesti világbajnokság után Varga Dénesék lemondták a válogatottságot?- Egyértelmű, hogy kulcsjátékosokról beszélünk, érzékenyen érintett, hogy Dumiék, úgymond, pihenőt kértek, de hát a kapitányi munka nem kívánságműsor. Én azonban eltökéltem, bárki is alkotja a válogatottat, annak ütőképesnek kell lennie. Ez nem volt mindig így, voltak kisiklások, például a 2018-as barcelonai Eb, én azonban bíztam benne, hogy előbb-utóbb sikeres lesz, amit kigondoltam. Kifelé mindig igyekeztem pozitív maradni, s a fiúknak ezt sugározni.- Miben volt más a budapesti Eb-csapat a tavaly júliusitól, amelyik Kvangdzsuban negyedik lett a vb-n? Nem hinném, hogy Varga akkori ujjtörése mindenre magyarázat.- Sokan meglepődnek azon, amit most mondok: abszolút benne volt a pakliban, hogy már Kvangdzsuban világbajnokok leszünk - Dumival vagy Dumi nélkül, nyilván vele egyszerűbb lett volna -, de még nem volt elég rutinos a csapat, meg el is fáradt, hiszen eggyel kevesebben voltunk. Most olyan tűz lobogott a fiúkban, olyan élesek voltak, annyira megérezték a lehetőséget, hogy szinte törvényszerű volt a győzelmünk. Fél év alatt is rengeteget fejlődött a gárda, és az is sokat segített, hogy a Fradinak folytatódott a sikerszériája, mivel a válogatott zömét ferencvárosiak alkották. És az ő határtalan önbizalmuk átterjedt a válogatottra is.- Ott vagyunk az olimpián. Mit jelent a játékosok önbizalmának a huszonegy éves szünet után megszerzett Eb-arany?- Rengeteget. Ha eddig voltak olyanok, akik nem hitték el, hogy ez a válogatott reálisan pályázhat a tokiói olimpiai aranyra, most már azok is számolnak velünk. Ettől még van rajtunk kívül legalább öt favorit. De ez a siker nemcsak a saját önbizalmunknak tett jót, hanem a hazai közvélemény és a külföldi szakma, valamint a játékvezetők előtt is demonstrálta: komolyan számolni kell velünk. Ch. Gáli András JEGYZET Ütős csapat Fábik Tibor jegyzet@mediaworks.hu Mondhatjuk, tartozott nekünk a sors azzal, hogy női asztalitenisz-csapatunk kijutott a tokiói olimpiára, de gyorsan tegyük hozzá, hogy ebben most nem sors, sokkal inkább Madarász Dóra, Pergel Szandra és Fazekas Mária keze döntött. Az viszont tényleg a sors játéka, hogy a portugáliai Gondomarban rendezett kvalifikációs tornán együttesünk néhány perccel azután szerezte meg a kvótát, hogy női vízilabdacsapatunk a hazai Eb-n az elődöntőben elvérzett a spanyolok ellen, így a pólós lányoknak még nincs kvótájuk... Ha visszamegyünk az időben, emlékezhetünk az 1988-as szöuli olimpiára, amelyen debütált az asztalitenisz, és először játszottak meccset a harmadik helyért - hiszen a világ- és Európa-bajnokságokon az elődöntők vesztesei egyaránt bronzérmesek -, és ennek Klampár Tibor lett az áldozata: 35 évesen a negyedik helyen végzett, és így nem kap olimpiai életjáradékot. Miként Bátorfi Csilla és Tóth Krisztina sem, akik a 2000- es sydney-i olimpián a páros bronzmeccsét a lehető legkisebb különbséggel, 3:2-re, a döntő szettben 21-19-re bukták el egy koreai kettőssel szemben. Azóta pedig az lett a nagy szívfájdalmunk, hogy 2008- ban hiába került fel a csapatverseny is az olimpiára, mi egyszer sem kerültünk be a 16 együttest felvonultató mezőnybe. Az asztaliteniszben szörnyen bonyolult a kvalifikáció, és rendre változik. Ha Peking előtt a sydney-i szabályok lettek volna érvényben, vagy Sydney előtt a pekingiek, női csapatunk mindkét olimpián indulhatott volna, a valóságban viszont egyiken sem volt ott... 2008-ban egyéniben Tóth Krisztina, Póta Georgina és Lovas Petra is asztalhoz állhatott, de a játékok előtt a vb-n negyeddöntős, előző évben Eb-t nyert csapatunk nemigazság szerint most volt a legkevesebb esélyünk megszerezni a kvótát, mert a kétszeres Európa-bajnok, és a világranglistán 38. Póta Georgina gyermeket vár, így a portugáliai tornára nem utazhatott el. Bátorfi Zoltán szövetségi kapitány a helyére merész húzással Fazekas Máriát hívta be, aki maga is Európa-bajnok, de még 2000-ben nyert a csapattal! A Budaörs játékosa 44 éves, és másfél évtized után tért vissza a válogatottba. S a szakvezető ütős csapatot hozott össze, mert Fazekas Pergel Szandrával (aki a világranglistán a 71.) öszszeállva a horvátok és a három kínaival felálló (!) portugálok ellen is megnyerte a párost, Madarász Dóra (64.) mindhárom egyéni meccsét behúzta, Pergel a kettőből egyet; a portugálok 3-1-es legyőzése után ünnepelhettük a csapatkvótát. Itt volt már az ideje.
