Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-23 / 19. szám

SPORT 15 2020. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Fucsovics a második mérkőzését is megnyerte Melbourne-ben Elhitte, hogy ő a nagyfiú Fucsovics Mártont csupán a harmadik szett elején tudta megszorítani 18 éves ellenfele Fotó: MTI Fucsovics Márton módsze­resen veri a fiatalokat Mel­­bourne-ben, és már ott van a harmadik fordulóban az ausztrál nyílt teniszbajnok­ságon; éljátékosunk teg­nap a 18 éves olasz Jannik Sinnert oktatta. A nőknél vi­szont sajnos Babos Tíme­át páholták el könnyedén, és ő már az első körben bú­csúzott. Fábik Tibor szerkesztoseg@mediaworks.hu TENISZ Nem kezdődött jól szá­munkra tegnap a melbourne-i program, mert a 14-es pálya első mérkőzésén Babos Tímea bántóan simán, 6:3, 6:2-re ki­kapott a női egyes első fordu­lójában. Tény, hogy legyőzője, a csupán 18 éves Iga Swiatek előrébb áll a világranglistán, az 56. helyet foglalja el, míg Babos a 88., de a látottaknál jó­val nagyobb ellenállásra szá­mítottunk. Arról persze szó nincs, hogy Babos ezzel cso­magolhatott is, jó ideje őt már párosjátékosnak tekinthetjük, ebben a műfajban háromszo­ros világbajnok, francia tár­sával (Kristina Mladenovic) tavaly megnyerték a Roland Garrost, az Australian Ope­­nen pedig döntőt játszottak. Babosékat most a második he­lyen emelték ki, és Mladenovic is teljes erővel a párosra kon­centrálhat, mert egyesben ő is elvérzett az első fordulóban. A férfiaknál viszont a vi­lágranglista 67. helyén álló Fucsovics Márton már a máso­dik körön is túl van. Megragad­ta az esélyét, hogy az első kör­ben legyőzte a kanadai Denis Shapovalovot (13.), és így „meg­örökölte” az ágát. Mondhat-FÉRFIAK, 2. forduló (a 32 közé jutásért): Fucsovics- Sinner (olasz) 6:4, 6:4, 6:3; Djokovic (szerb, 2.)-lto (japán) 6:1, 6:4, 6:2; Federer (sváj­ci, 3.)-Krajinovic (szerb) 6:1, juk, hogy tegnap könnyedén bánt el a 18 éves olasz Jannik Sinnerrel (82.), 6:4, 6:4, 6:3-ra verte a tavalyi U21-es világbaj­nokság győztesét. Fucsovics csak a harmadik szettben ke­rült kisebb pácba, az első két játékot ugyanis az olasz fiú nyerte, de a vége megint sima ügy lett. 6:4, 6:1; Cicipasz (görög, 6.)­­Kohlschreiber (német) játék nélkül; Sandgren (amerikai)­­Berrettini (olasz, 8.) 7:6 (9-7), 6:4, 4:6, 2:6, 7:5; Paul (ame­­rikai)-Dimitrov (bolgár, 18.)- Remekül sikerült felké­szülnöm Jannikból, kicsit ma­gamra ismertem benne, mert tizennyolc évesen én is pró­báltam leütni az ellenfelet a pályáról. Most, lassan huszon­nyolc éves fejjel már máshogy gondolkodom, próbáltam va­riálni a játékot, a nagy szélben minél több első szervát beütni 6:4, 7:6 (8-6), 3:6, 6:7 (3-7), 7:6 (7-3). NŐK, 1. forduló (a 64 közé ju­tásért): Swiatek (lengyel)-Ba­­bos 6:3, 6:2 2. forduló (a 32 közé jutásért): Barty (auszt-és felnőttesen játszani. A húsz­éves Shapovalov elleni első kö­rös győzelmem után elhittem, hogy meg tudom verni ezeket a fiatal játékosokat, mindket­tejük ellen azt éreztem, hogy én vagyok a nagyfiú, és meg kell mutatnom nekik - nyilat­kozta Fucsovics. A következő ellenfele a 32 között az amerikai Tommy Paul (80.) lesz, aki 22 éves, és remélhetően őt is beil­leszthetjük azon fiatalok kö­zé, akiket Fucsovics móres­­re tanít Melbourne-ben. Paul amúgy tegnap a 18. kiemelt bolgár Grigor Dimitrovot (20.) több mint négyórás csatában győzte le, így biztosan jobban elfáradt... Nem akarjuk elkiabálni, de ha játékosunk bejutna a nyolcaddöntőbe, akkor min­den bizonnyal a harmadik ki­emelt, hússzoros Grand Slam­­győztes Roger Federerrel játszhatna. Bár a svájci feno­­mén nem tinédzser, üsse kő, nem bánjuk, ha összejön a Fucsovics-Federer-meccs. rál, l.)-Hercog (szlovén) 6:1, 6:4; Oszaka (japán, 3.)-Cseng (kínai) 6:2, 6:4; Kvitova (cseh, 7.)-Badosa (spanyol) 7:5, 7:5; S. Williams (amerikai, 8.)­­Zidansek (szlovén) 6:2, 6:3. Roger Federer könnyedén verte a szerb Krajinovicot A ketrecharc nagy kihívás a hagyományos olimpiai műfajoknak Ez az igazán életszerű küzdősport Conor McGregor meg sem izzadt, olyan gyorsan alulmaradt Donald Cerrone Fotó: AFP KÜZDŐSPORTOK Negyven má­sodperc - csupán ennyi időbe tellett, és Conor McGregor vég­zett Donald Cerrone-val. Elké­pesztő profizmussal, brutális, de legalábbis brutálisnak tűnő kegyetlenséggel. Ez az MMA és annak vezető szervezete, az UFC, avagy (pejoratívnak is te­kinthető nevén) a ketrecharc. A legkeményebb küzdősport, amelynek létjogosultságát so­kan firtatják, de amely egyre népszerűbb, s nem csupán a hagyományos olimpiai rokon sportágakat homályosítja el, hanem a profi boksznak is ve­szélyes kihívója. MMA - mixed martial arts, azaz kevert harcművészetek. Egyszerűen csak ketrecharc. A küzdősportok talán legke­ményebb irányzata. Ahol az ütés, a rúgás, a fogás, a föld­harc, lényegében minden meg­engedett, és az öklöt - de nem az ellenfelet - óvó vékony kesz­tyűt leszámítva nincs semmi­lyen védőfelszerelés. Kegyet­len műfaj. Avagy az élet küz­dősportja. Mert ha két ember leáll verekedni, ugyan mégis hogyan teszi? Előzetesen meg­állapodnak abban, hogy csak ütni lehet, méghozzá csak de­rék felett, vagy csak fogni, dob­ni, adott esetben a támadó láb­használat nélkül? Nem, de­hogy! Úgy, ahogy a ketrechar­cosoktól látjuk. Elborzasztó volt látni, ahogy McGregor előbb fejrúgással megrendíti az ellenfelét, majd, miután az térdre rogyott, ököllel kemény, célzott ütése­ket mér a fejére. A nehézsú­lyú profi bokszban is már rég közbeavatkozott volna a bíró, itt azonban tényleg csak akkor vetett véget a küzdelemnek, helyesebben a mészárlásnak, amikor már Cerrone testi épsé­ge - élete? - veszélyben forgott. Nem ismerem az MMA vilá­gát, nem tudom, itt vannak-e manipulált meccsek - mint ahogy még a profi bokszban is nyilvánvalóan vannak -, de nincs az az épeszű ember, aki magától vállalná azt, amit Donald Cerrone elszenvedett. Érthető, hogy a műfaj népsze­rűsége és elismertsége nőttön nő. A kiütést néhány nap alatt többen nézték meg az ismert videómegosztón - több mint tízmillióan -, mint minden idők egyik legnagyobb boksz­meccsét, a harmadik Ali- Frazier-összecsapást, de még a tavalyi Joshua-Ruiz-meccs nézettsége is elmarad tőle. A díjazás is vetekszik a pro­fi boksszal. McGregor előre garantáltan ötmillió dollárt kapott, és további nyolcvan­­millió üti a markát a pay-per­­view rendszerű tévéközvetí­tés után, s erre jönnek még a szponzori és reklámszerző­dések. Az MMA-ra tehát van ke­reslet, méghozzá nagyon ko­moly kereslet, ezért fölösle­ges is azon morfondírozni, vajon nem kellene-e inkább betiltani. A kérdés sokkal inkább az, hogy a hagyomá­nyos, az ötkarikás program­ban szereplő küzdősportok­nak miként kellene idomul­niuk a kihívásokhoz, hogy megőrizzék a népszerűségü­ket. Ne tőlünk várják a vá­laszt! Legfeljebb arra vállal­kozhatunk, hogy azt vegyük számba, ami egyre inkább tarthatatlan. Amatőr ököl­vívásban a pontozás gyak­ran részrehajló és követhe­tetlen gyakorlata, birkózás­ban - azon belül is jellemző­en kötöttfogásban - és egy­re inkább cselgáncsban is az akciókban roppant szegény, meddő gyömöszölés. Eme tra­dicionális sportágaknak a re­noméját ugyanaz tette tönk­re, ami a ketrecharcot fel­emelte: a tévéközvetítés. Két­szer vagy háromszor három percben nem dől el a ma már kifogástalan erőállapotú és technikai képzettségű ököl­vívók, birkózók és dzsúdósok küzdelme. A ketrecharcosoké azonban akár negyven má­sodperc alatt is a végére ér. E tekintetben a körítése miatt a nyugati ízléstől kissé idegen szumó is jobban fogyasztható egyértelmű szabályrendsze­rével, gyors csatáival. Nem véletlen, hogy 2000- ben a taekwondo felkerült az olimpiai programba, idén To­kióban pedig már karatéban is osztanak érmeket, miköz­ben a birkózás létjogosultságát egyszer már maga a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság is két­ségbe vonta. Attól ugyan nem kell tartani, hogy a ketrecharc valaha is bekerül az ötkarikás sportágak közé, mert egyrészt a testi épség ilyen fokú veszé­lyeztetése ellentétes az olim­piai eszmével, másrészt az MMA, köszöni, jól megvan az olimpia nélkül. Ettől függetlenül a kihívás­ra reagálni kell. Az életben maradás ösztöne ezt diktálja. Novak Miklós JEGYZET Tetszettek volna... Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu A számtant sem a nyolcadik osztályban kezdik tanítani! Elsőre ezt a reakciót váltot­ta ki a sokat megélt edző­ből az a felvetés, amely azt firtatja, mikor érdemes el­kezdeni a fejelés oktatását a labdarúgóknál. A minapi hír szerint „egészségkárosí­tó hatása miatt a Skót Lab­darúgó-szövetség megtiltja a fejelést az U12-es és fiata­labb labdarúgók edzésein". A további okfejtés szeren­csére nem arra vitte el a be­szélgetés ívét, hogy „a skó­tok már ezzel is spórolnak”, inkább annak megvilágítása felé, hogy - példának okáért - itt, a Kárpátok ölelésében hogyan zajlik a képzés. A szakember - és úgy ál­talában a hozzá nem értő érdeklődő is - tisztában van azzal, a kőkemény vagy a csuromvizes labda nem al­kalmas arra, hogy kedvező élményekkel gyarapodjon a gyermek, mintegy rákap­va a bólintás szorgos gya­korlására. A rajta lógó bőr­golyókkal a fejelőállványok mint oktatási segédeszkö­zök szinte teljesen eltűntek a sporttelepekről, noha év­tizedeken át jó szolgálatot tettek. Trénernek, futbal­listának egyaránt. Nem he­lyettük, de érkeztek a szi­vacsból és a gumiból ké­szült játékszerek. „A gyere­keket ezekkel kell rávezetni a fejelésre. Ettől nem káro­sodik az agyuk. Arról nem is beszélve, hogy sokkal jobb, ha a helyes mozdula­tot, vagyis a homlokkal vég­zett fejelést tanulja meg a fi­atal, és ez rögzül, mintsem a fejtetős változat.” Márpe­dig a rossz szokásokat, a ré­gi beidegződéseket a legne­hezebb eltüntetni. A skótok nem légből ka­pott ötletként álltak elő a tiltással. Kutatási eredmé­nyekre hivatkoznak, me­lyek szerint a labdarúgók esetében három és félszer nagyobb esély van arra, hogy agykárosodás okozza a halálukat, mint a hétköz­napi embereknél. Tovább­­menve: az Egyesült Álla­mokban már 2015 óta köz­pontilag tiltják, hogy az U12-es és fiatalabb gyere­kek fejeljenek. Azt azért nem árt tudni, hogy kis hazánkban a 12 évesek már háromnegyed pályás bajnokságban sze­repelnek, ahol 5x2 méte­res kapukra zajlik a játék, és igencsak előfordul a lab­da megjátszása fejjel. Is­ten óvjon a demencia vagy más agykárosodás jeleitől, és persze mindenkit, aki a futballra adja a fejét, vagy­is nem csupán a labda rú­gására, hanem olykor an­nak buksis megjátszásá­­ra is! Ha az amerikaiak és a skótot így gondolják jobb­nak, ám tegyék! Magyar­­országon még nem hallani hasonló kezdeményezésről, igaz, tökkelütöttből akad bőven, és nem csupán a lab­darúgópályán. Tetszettek volna szivacs­labdával kezdeni a fejelést!

Next

/
Thumbnails
Contents