Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-21 / 17. szám
2020. JANUAR 21., KEDD GAZDASÁG y Tavaly több mint 2200 új üstöt jelentettek be a helyhatóságoknál Fellendült a pálinkafőzés A tavaly bejelentett főzőkészülékek és a kiadott párlatadójegyek száma ÖSSZESEN 2265 151 401 GYŐR-MOSONSOPRON KOMÁROMESZTERGOM VAS I ■«V ZALA Bejelentett főzőkészülékek száma I VESZPRÉM I SOMOGY FEJÉR í TOLNA | Kiadott párlatadójegyek száma BARANYA /-grafika, forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal NÓGRÁD 10 772 í PEST BÁCSKISKUN 16 030 I BORSODABAÚJZEMPLÉN |\ l" SZABOLCSSZATMÁR-BEREG pí HEVES JÁSZNAGYKUNSZOLNOK HAJDÚBIHAR / 10212 ■ f BÉKÉS f , mi I CSONGRAD BUDAPEST Az elmúlt években 26 ezer főzőberendezést vásároltak idehaza, és tavaly a korábbinál 30 százalékkal többet, összesen 151 ezer liter párlatot állítottak elő otthon. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu HAGYOMÁNY Jó ideje bárki főzhet otthon pálinkát, ehhez mindössze két alapvető feltételt kell teljesítenie: a főzőberendezést be kell jelentenie az önkormányzatnál és párlatadójegyet kell vásárolnia. Tavaly mind a két feladatot igen sokszor végezték el a házi pálinkára vágyók - tudta meg a Magyar Nemzet Tállai Andrástól. A Pénzügyminisztérium miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkára a helyhatóságok statisztikáját ismertetve közölte, hogy 2019-ben több mint 2200 új üstről érkezett bejelentés. A pálinkafőző készülékekről 2015 óta vezetnek hivatalos statisztikát, az elmúlt öt évben nagyjából 26 ezer főzőberendezésről adtak számot az önkormányzatoknál azok, akik az otthoni párlatkészítés mellett döntöttek. A legtöbb üstöt Pest megyében regisztrálták, de Veszprémben, Borsodban és Zalában is sokan vettek házi lepárlót. A legkevesebb bejelentést Nógrád megyében jegyezték fel, de Vasban, Tolnában és Komárom-Esztergom megyében is az átlag alatti a bejelentések száma. Tavaly 151 ezer párlatadójegyetvásároltakaz érintettek, ami több mint 30 százalékkal meghaladja az előző évi menynyiséget. Ez arra utal, hogy 2019-ben igencsak megugrott a házi pálinkák iránti érdeklődés. Az adójegyekből az állam 105 millió forint bevételre tett szert. A párlatadójegy ára 700 forint, és egy liter tömény ital elkészítésére jogosítja fel a birtokosát. Tállai András felidézte: a kormány 2010 után jogszabályba foglalta az adómentes pálinkafőzés jogát, azonban az Európai Unió emiatt kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. „Kemény tárgyalások révén jutottunk el a mostani rendszer, a kedvezményes, 700 forintos adójegy bevezetéséhez” - emlékeztetett az államtitkár. Hozzátette, hogy az adómentes pálinkafőzés témája tavaly újra az unió napirendjére került. A magyar kormány szeretné eltörölni ezt a csekély terhet is, ezért minden ilyen törekvést támogat. Tállai kifejtette: a mai időkben szó szerint létkérdésnek számít, hogy egy-egy nép megtartsa, megtarthassa régi szokásait és hagyományait, ezért nem tett le a magyar kormány az adómentes pálinkafőzés szabadságáról. HÍREK Tovább növekedett az egyenlőtlenség GAZDAGSÁG A világ milliárdosainak száma az elmúlt évtizedben megduplázódott, a 2153 milliárdos vagyona a 4,6 milliárd legszegényebb ember vagyonával egyenlő - közölte az Oxfam nemzetközi civil szervezet. Számításai szerint a világ leggazdagabb 1 százalékának kezében anynyi pénz van, mint a 6,9 milliárd legszegényebb földlakó összvagyona. Ha a világ leggazdagabbjai tíz éven át 0,5 százalékkal több adót fizetnének, 117 millió új munkahelyjöhetne létre. Az Oxfam India vezetője szerint tovább nyílt az olló, ezért a kormányoknak lépéseket kell tenniük a vagyoni különbségek szűkítésére. MW Visszaesést jósol a valutaalap BECSLÉS Tovább rontotta a világgazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését és lefelé módosította az idei gazdasági növekedési becslését is a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A globális gazdasági növekedés az IMF legfrissebb számítása szerint 2019-ben az októberi jelentésben jelzett 3,0 százaléknál 0,1 százalékponttal kisebb, 2,9 százalék volt. Növekedési előrejelzését 2020- ra 3,3 százalékra csökkentette a tavaly októberi 3,4 százalékról, a 2021-es előrejelzését pedig 0,2 százalékponttal vette alacsonyabbra, 3,4 százalékra. MW Csúcsforgalomban is állták a sarat Figyelnek a munkaerőpiac változásaira is Béralkuk a multiknál Két év alatt 30,5 százalékkal nőttek a bérek a Suzukinál Fotó: MTI CSOMAG A tavalyi utolsó negyedév két számjegyű mértékű növekedést hozott az előző évhez képest a küldemények piacán. A karácsonyi szezonban megemelkedett terhelés idején a postai rendszerek és a munkatársak jól vizsgáztak - közölte a Világgazdasággal a Magyar Posta. Munkatársai a belföldi csomagokat illetően csaknem 98 százalékos eredménnyel teljesítették az általános szerződési feltételekben vállalt időgaranciákat. Tavaly a legnagyobb terhelés a novemberi „fekete péntek” és karácsony közötti időszakra esett. A legerősebb nap december 17. volt, amikor a csomag- és a csomag jellegű küldemények meghaladták a 250 ezer darabot. A posta ilyenkor a helyzet kezeléséhez szükséges személyzet biztosításához túlórát alkalmaz, kölcsönzött munkaerőt vesz igénybe és alvállalkozókat is bevon - ismertette az állami szolgáltató. Az e-kereskedelem térnyerésével évről évre nő a csomagok mennyisége, de ezen belül is vannak kiemelkedő időszakok. Ilyen a karácsony, valamint húsvétkor, anyák napján és ballagások idején is érezhető a forgalom növekedése. A Magyar Posta közölte: több tízmilliárd forintos beruházás keretében új alapokra helyezi a csomagfeldolgozást és -kézbesítést. Az átfogó fejlesztést az indokolja, hogy a csomagforgalom látványosan megugorhat a következő években. Az állami cég már 2020-ban 48,4 millió csomag kezelésével számol, és tíz éven belül ez a mennyiség akár meg is duplázódhat. A projektet tavaly júliusban indították, 2022-re tervezik a befejezését. MW Matolcsy reformálná az eurózónát BUDAPEST Az eurózóna reformjára, a maastrichti feltételek újragondolására van szükség - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián. Az európai közösség minden tagját az eurózóna átalakításáról szükséges párbeszéd elindítására kérte. Magyarország elkészítette ezt a programot - jelentette ki. A jegybank elnöke kifejtette, hazánk 2013 óta fenntartható felzárkózási pályán van, a gazdaság növekedés átlagosan évi 3,8 százalék volt, több mint 2 százalékponttal meghaladta az eurózóna átlagát. Az egy főre eső GDP-ben az uniós átlag 73 százalékán áll az ország, GDP-arányos államadósságunk pedig 2022-re 60 százalék alá csökkenhet. Az eurózóna első tíz éve sikeres volt, de a globális pénzügyi válságot követően számos problémával és megoldatlan kérdéssel szembesült - vélekedett Matolcsy, aki szerint húsz évvel az euró bevezetése után néhány alapvető feltétel még mindig nem teljesült, ezért új párbeszédre van szükség az EU intézményeivel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is arról, hogyan reformálják meg a valutaövezetet. Európában mindenki erős EU-ban érdekelt, a hosszú távon fenntartható sikeres európai gazdasághoz versenyképességre, kohézióra van szükség - tette hozzá. MW KERESET A kötelező minimálbér és bérminimum kigazdálkodása idén sem okoz problémát a Világgazdaság által megkérdezett, Magyarországon működő multinacionális vállalatoknál, de még javában zajlanak a bértárgyalások. „A Magyar Suzuki Zrt. nagy figyelmet fordít munkavállalói erőfeszítéseiknek megfelelő kompenzálására, a munkavállalók megtartására, figyelembe véve a mindenkori munkaerőpiaci kereslet-kínálati viszonyokat” - közölte a lappal az autóipari cég kommunikációs vezetője. Elmondta, a vállalat a dolgozóival és az üzemi tanáccsal folytatott párbeszéd alapján számos intézkedést hozott, ennek köszönhetően 2018-ban és 2019- ben összesen 30,5 százalékos bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében. A beszállítóit is beszámítva mintegy tízezer főnek munkát adó társaság az idei béremelésről még nem tudott konkrétumokat mondani. A 15 ezer munkatársat foglalkoztató Bosch-csoport „minden évben a piaci környezetnek megfelelően és a törvényi előírások maradéktalan betartásával emeli a munkavállalók fizetését” - közölte a cég a Világgazdasággal. Jelezte, a béremelések vállalatonként és tevékenységi területenként eltérők, mértékükről jelenleg is egyeztetnek a munkavállalók képviselőivel. Az idei béremelések mértékéről a Tesco sem tudott konkrétumokkal szolgálni. Tájékoztatása szerint a tavaly februári és augusztusi emeléssel együtt 2017 januárja óta mintegy 15 milliárd forintot fektetetett-a munkavállalók bérének fejlesztésébe. „Legutóbb két fázisban összesen 3,4 milliárd forinttal növeltük a kiskereskedelmi dolgozók fizetését, és több mint 4 milliárd forintot fordítottunk a dolgozók juttatási csomagjára” - közölte a Tesco hozzátéve, hogy a jelenlegi bérmegállapodások a cégnél 2020. február végéig érvényesek. A több mint hatezer embert foglalkoztató Magyar Telekom azt írta a Világgazdaságnak, hogy már a korábbi pénzügyi tervezések során is figyelembe vették a kötelező béremelést, aminek köszönhetően 2017-ben átlagosan 5,5, 2018-ban 5 százalékos, tavaly pedig 6 százalékos mértékben fejlesztették a nem vezető beosztású munkavállalók bérét. A cég idén sem járt el másképp, és 5 százalékos bérfejlesztésről állapodott meg az érdekképviseletekkel. „Emellett 2020. január 1-jétől a cafeteria keretében adott juttatásokat is egységesítettük” - közölte a Telekom. MW
