Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-03 / 2. szám

2020. JANUÁR 3., PÉNTEK GAZDASÁG y Állami támogatással fejlesztik az ágazatot - Csökkenés az EU-ban Több is fogyhat juhhúsból Az étkezési szokások megváltozása is növelheti a fogyasztást Fotó: MTI / 2030-ra hat százalékkal megnőhet a juhhús fogyasz­tás az egész unióban. Idén az egy főre jutó átlag 1,7 ki­logramm körül alakulhat. Mediaworks-összeállítás, szerkesztoseg@mediaworks.hu PROGNÓZIS Kiegyensúlyozott a belső kereslet, és a jövő év­tizedben várhatóan stabil ma­rad a juh- és A kecskehús elő­állítása az unióban - vetítet­te előre a változásokat az Eu­rópai Bizottság szakmai anya­ga, ami a kiskérődző-ágazat 2019-2030 közötti helyzetéről szól. Az agrárkamara honlap­ján megjelent összegzés sze­rint mindeközben az unió tel­jes juhállományára mintegy 3 százalékos csökkenés vár. A brüsszeli szakértők a piaci helyzet elemzésekor örvende­tesnek nevezték, hogy az uni­óban az ökológiai gazdálko­dás aránya - a szarvasmarha­ágazat mellett - a kiskérődző­­ágazatban már most is magas, viszont a növekedés lelassul­hat a következő évtizedekben. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) kutatóintézete által készített piaci jelentés szerint az unió­ban a juh- és a kecskehús fo­gyasztása 2 százalékkal csök­kent, 2020-ban pedig nem vál­tozik jelentősen. Az egy főre jutó éves fogyasztás 1,7 kilo­gramm körül alakulhat a kö­vetkező években. Az uniós előrejelzés szerint 2030-ra a juhhús fogyasztása fejenként 1,8 kilogrammra emelkedik A tavalyi csúcs után az euró­pai uniós árak mérséklődnek, majd pedig - a 2030-ig tar­tó időszak második felében - az árszintek normalizálódnak. Az európai uniós és a világpia­az unióban, ami 6 százalékos növekedés. Az uniós juhhúsfogyasz­tás mindenesetre a többi hús­hoz képest még mindig a leg­ség a jelzett időszakban meg­marad, tükrözve a magasabb termelési költségeket és a vél­hetően csökkenő világpiaci nyomást. alacsonyabb. A következő év­tizedben a fogyasztás a fejen­kénti 1,8 kilogramm körül stagnálhat, az unióbeli juh- és kecskehúsfogyasztást azon­ban hosszabb távon élénkíthe­ti az étkezési szokások meg­változása és a népesség válto­zása. A juhhústermelés várható­an viszonylag stabil marad, ér­téke a jelzett időszakban 950- 965 ezer tonna között alakul­hat. A legtöbb uniós tagállam­ban termeléshez kötött állami támogatással fejlesztik az ága­zatot. Két évvel ezelőtti ada­tok szerint a két legnagyobb juhhús-előállító az unióban az Egyesült Királyság és Spa­nyolország volt. Együttesen a teljes uniós vágások 47 száza­lékát adták. A jelentésben jel­zett időszakra vonatkozó elő­rejelzés szerint megállapít­ható, hogy a termelés tovább­ra is néhány tagállamra kon­centrálódik majd. Az alacsony exportpotenciái az előállí­tott termékeket a belső uniós piacon fogja tartani. Az élő állatok exportja az unióban várhatóan fokozato­san, megközelítőleg 40 ezer tonnára csökken az előrejel­zésben szereplő időszakban, ami az ideihez viszonyítva 34 százalékos csökkenés. Az erős nemzetközi ver­seny miatt a húsexport ala­csony szintű lesz, a kivitel fő iránya a mediterrán térség lesz. Ausztrália és Új-Zéland valószínűleg megtartja do­mináns helyzetét a világpia­con, ugyanis ez a két ország a nemzetközi kereskedelemben nyolcvan százalékkal vesz részt. Annak ellenére, hogy az unió továbbra is jelentős exportcélállomás marad, arra lehet számítani, hogy Auszt­rália és Új-Zéland az elkövet­kező időszakban jobban össz­pontosít a közelebbi ázsiai piacokra. HÍREK Jobban járt tavaly az államkassza Az adócsökken­tés áll a gazdasági növeke­dés hátterében, a közterhek az idén tovább mérséklőd­nek - mondta Izer Norbert adóügyekért felelős államtit­kár. Tavaly november végé­ig 1300 milliárd forinttal több adóbevétel folyt be az öt leg­nagyobb adóból, mint az elő­ző évben. Az erős gazdaság, a bővülő foglalkoztatás és a növekvő bérek egyre na­gyobb bevételt jelentenek a költségvetésnek, ami továb­bi adócsökkentést tesz lehe­tővé. A költségvetés kiszámít­ható lábakon áll - hangsú­lyozta Izer Norbert. Kiemelte: a 9 százalékos társasági adó a legalacsonyabb az EU-ban, a 15 százalékos szja a har­madik legalacsonyabb. MTI Visszaelőztük a lengyeleket i Magyarország vissza­előzte Lengyelországot az egy főre jutó GDP-t tekintve. Az el­múlt 10 évben fej fej mellett haladt a két ország, most Ma­gyarország kerekedett felül, írja a HVG az Eurostat adatai­ra hivatkozva - igaz, csak épp­hogy. 2018-ban az uniós át­lag 71 százalékára nőtt az egy főre számított magyar GDP; 2016-ban és 2017-ben ugyan­ez 68 százalék volt (vásárló­erő-paritáson számolva). Ezzel párhuzamosan a lengyeleknél csupán 70-re nőtt a GDP rela­tív nagysága a többi uniós or­szágéhoz képest. MW Mérséklődhetnek az árak ci árak közötti jelentős különb-Új szerződéssel jön az ukrán gáz Ne kényszerüljön segélyre, aki dolgozni akar! Elzárkózó munkaadók A cégek járulékkedvezményt is kaphatnak utánuk Fotó: MTI KIJEV Folyamatosan érkezik Ukrajnából az orosz gáz Eu­rópába. Ukrajna az új évben már az európai szabályok sze­rint, az orosz féllel megkötött új tranzitmegállapodás alap­ján szállítja a gázt, a rendszer zavartalanul működik - közöl­; te az ukrán gázszállító rend­szert üzemeltető új vállalat saj­tószolgálata. Az ukrán gázszolgáltató alá­írta a megállapodásokat va­lamennyi kapcsolódó gázve­zeték-üzemeltetővel, Magyar­­országgal, Lengyelországgal, Romániával, Moldovával, Szlo­vákiával és Oroszországgal, ily módon biztosítottá vált az orosz gáz európai szabályok szerinti tranzitjának minden jogi és műszaki feltétele janu­ár 1-jétől az ukrán vezetéke­ken keresztül - áll a sajtóköz­leményben. Részletezve megemlítették, hogy az ukrán cég a szlovák Eustream vállalattal Brüsz­­szelben írta alá az együttmű­ködésről szóló megállapodást, az orosz Gazprommal pedig még december 30-án Bécs­­ben. Utóbbi részét képezte a gáztranzitról szóló, új, öt évre szóló ukrán-orosz szerződés­­csomagnak. Az új szerződés alapján az első évben az orosz fél legalább 65 milliárd köbméter gáz tran­­zitját garantálja Ukrajnán ke­resztül, a következő négy év­ben pedig 40 milliárd köbmé­terét. A felek megegyeztek ab­ban is, hogy lemondanak egy­mással szemben minden peres követelésről. A megállapodást megelő­zően a múlt héten viszont az orosz vállalat átutalta Kijev­­nek azt a 2,9 milliárd dollár tartozást, amelyet az ukrán félnek már jogerősen megítélt korábban a stockholmi döntő­­bíróság. MW Magasabb lesz a nyugdíj összege BUDAPEST Tovább nőttek a nyugdíjak - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisz­tériumának parlamenti ál­lamtitkára csütörtöki buda­pesti sajtótájékoztatóján. Rét­vári Bence közölte, hogy 2,8 százalékos inflációval számol­tak, ezért januártól ennyivel A rezsiutalványok március végéig még Beválthatók magasabb ellátást kapnak az idősek. Hozzátette, hogy no­vemberben nyugdíjkorrekció­ra is sor került. Mivel az inf­láció 0,7 százalékkal maga­sabb lett a tervezettnél, ezért ekkora kiegészítésben része­sültek az érintettek egy ősz­­szegben az egész évre. A kor­rekció beépül a nyugdíjakba, így tehát tavaly januárhoz ké­pest 3,5 százalékkal magasab­bak az ellátások. Az államtitkár jelezte, hogy a nyugdíjnövekmény havonta átlagosan csaknem 4500 fo­rint. A nyugdíjak értékének megőrzését továbbra is tör­vény garantálja, tehát ha idén magasabb lenne az infláció, mint 2,8 százalék, a külön­­bözetet ismét megkapják az érintettek egyösszegű utóla­gos nyugdíj-kompenzáció for­májában - hangsúlyozta Rét­vári Bence. Megjegyezte: már­cius végéig a nyugdíjasok még be tudják váltani a szolgálta­tóknál a 9 ezer forintos rezsi­utalványaikat. MW ESÉLY Egyre népszerűbb a megváltozott munkaképessé­gűek foglalkoztatása, a cégek­nek gazdasági érdekeik mel­lett szociális szempontokat is mérlegelniük kell. Fülöp Atti­la, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta, hazánk­ban mintegy 150 ezer olyan megváltozott munkaképessé­gű ember él, akinek annak el­lenére nincs állása, hogy tud­na és akarna dolgozni. Az el­múlt hét évben a kormány át­alakította a megváltozott mun­kaképességűek foglalkozta­tásának rendszerét, hogy aki tud, az munkából élhessen meg, ne kényszerüljön segély­re - jelentette ki Fülöp Attila. Míg 2010-ben 60-70 ezer megváltozott munkaképessé­gű embernek volt állása, ma ez már körülbelül 150 ezer­ről mondható el. Úgy látják, a munkaerőpiac még fel tudna szívni további 150 ezer meg­változott munkaképességű embert. Az államtitkár fontos ese­ménynek nevezte a január 17-18-án a Várkert Bazárban megrendezendő ÉrtékPlacc cí­mű nemzetközi konferenciát, amely reflektorfénybe állítja, hogy minden gazdasági kér­dés mögött egy szociális dön­tés is meghúzódik. A megváltozott munkaké­pességűek csoportja tág: a fo­gyatékossággal élő embere­ken - például mozgássérülte­ken, vakokon - kívül olyanok is idetartoznak, akik lábadoz­nak szívműtét vagy rák után. Sokan a rehabilitációjuk után tudnának dolgozni, csak nem olyan munkakörben, mint ko­rábban. Fülöp Attila közölte, hogy Magyarországon csak­nem 350 ezer megváltozott munkaképességű személy él. A legsúlyosabb állapotú, hal­mozottan fogyatékos emberek nem fognak tudni elhelyez­kedni, de nagyjából 300 ezren képesek dolgozni. Az állami vállalatok vezetői­vel tárgyaltak arról, hogyan ösztönözhetnék a megválto­zott munkaképességűek fel­vételét - mondta Fülöp Atti­la. Jelezte, hogy a 25 főnél töb­bet alkalmazó cégeknek úgy­nevezett rehabilitációs hozzá­járulást kell fizetniük, ha nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embert. Lé­tezik egy pozitív ösztönző is: járulékkedvezményt kapnak azok a vállalatok, amelyek vi­szont alkalmaznak megválto­zott munkaképességűeket. Az államtitkár közölte, a cé­gek 100 milliárd forintnyi re­habilitációs hozzájárulást fi­zetnek be évente, egyetlen ember után a minimálbér ki­lencszeresét. Tehát nagyjából 70 ezer személyt nem foglal­koztatnak, inkább lemonda­nak róluk, és átutalják a több­letadót. Pedig ha alkalmaz­nák őket, még járulékkedvez­ményt is kapnának - hangsú­lyozta Fülöp Attila. MW Az első évben 65 milliárd köbméter gázt tranzitálnak Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents