Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-15 / 12. szám

2020. JANUAR 15., SZERDA GAZDASÁG Y Februárban drágulhat a kenyér és a liszt INFLÁCIÓ Akár 10-15 százalé­kos kenyéráremelés is jöhet februárban, és drágulhat a liszt is - írja a Világgazdaság. A lap szerint az alapanyag-, az energia- és a bérköltsé­gek emelkedése, valamint az afrikai sertéspestisjárvány megelőzésére tett intézkedé­sek miatt a malmok február­tól 3-5 forinttal növelik a liszt árát, a pékségek pedig 10-15 százalékos emelést terveznek a következő hetekben. Lakatos Zoltán, a Hajdú Ga­bona Zrt. vezérigazgatója sze­rint az emelési kényszer té­nyezői közül a legfontosabb az alapanyag ára. A tavalyi jó át­lagos termésminőséget nagy­ban befolyásolta a fuzárium gombafertőzés, így különö­sen válogatni kell azokat a té­teleket, amelyek megfelelnek az egészséges termés köve­telményeinek. Tavaly tonnán­ként 50 ezer forint körül volt az étkezési búza ára, a mosta­ni 6-8 százalékkal magasabb, 53-54 ezer forint. A sütőipari termékek árá­nak emelkedését a Pékszövet­ség alelnöke, Füiep Zsolt nem főként a liszt, hanem az áram és a gáz árának növekedésé­vel, a bérek növelésével és pél­dául olyan alapanyagok drá­gulásával magyarázta, mint a csehországi tejpor, amely a múlt év eleji 600 forint után 950 forintba kerül. MW Már a januári fizetése is több lehet, ha nyilatkozik Járna a kedvezmény Több tízezren felejtik el igénybe venni az adókedvez­ményeket az év első hónap­jaiban, pedig az időben le­adott nyilatkozatok több fi­zetést hoznak. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Összességében több mint egymillióan jogosultak adókedvezményre. Célsze­rű már januárban kitölteni az adóelőleg-nyilatkozatot, hogy a munkáltatók mielőbb figyelem­be vegyék a munkavállalóknak járó kedvezményeket, ami meg­jelenik a fizetésben is - közölte a Pénzügyminisztérium (PM). Felidézik, az adóból kedvez­mény jár a gyermekes csalá­doknak, az első házasoknak, il­letve a bizonyos betegségekben szenvedőknek. Ettől az évtől a négy vagy több gyermeket ne­velő anyák is kedvezményben részesülnek. A legalább négygyermekes anyákat illető örökélet szja­­mentességgel idén - a PM szá­mításai szerint - mintegy 40 ezer édesanya összességében 20 milliárd forintot spórol. Ja­nuártól ugyanis azok az édes­anyák, akik legalább négy gyermeket szültek vagy fogad­tak örökbe, és azokat saját ház­tartásukban nevelték a fizeté­sükből 15 százalékkal többet vihetnek haza. Ne felejtse el a munkáltatójánál kitölteni az adóelőleg-nyilatkozatot! A családi kedvezmény egy gyermek után 10 ezer forint, a kétgyerekes családoknak 40 ezer, a harmadik gyermektől gyermekenként 33 000 forint adómegtakarítást jelent. En­nek ellenére több tízezren fe­lejtenek el időben nyilatkoz­ni. Ezt jól mutatja, hogy amíg 2019 áprilisában mintegy 740 ezer szülő érvényesített csalá­di kedvezményt, addig tavaly januárban még csak 703 ezer. A PM hangsúlyozza, Ma­gyarországon egyedülálló az első házasoknak járó adóked-Most sokkal egyszerűbb elintézni Nem szerencsés a nyilatkozat kitöltését az utolsó pillanatra hagyni. Az időben leadott nyi­latkozatok jóval kevesebb ad­minisztrációval is járnak. A fize­tésből le nem vont adókedvez­mény, illetve adómentesség ősz­­szege majd 2021-ben az szja­­bevallásban kérhető vissza, ám ehhez a NAV által elkészített be­vallási tervezetet az érintettek­nek kell kiegészíteniük. vezmény, amely havi ötezer fo­rinttal segíti a házasságkötést követő két évben a frigyre lé­pőket. Az idén havi 8050 fo­rint személyi kedvezmény jár az adóból azoknak, akik rok­kantsági járadékban vagy fo­gyatékossági támogatásban részesülnek és azoknak, akik olyan betegségben szenved­nek, amely súlyos fogyatékos­ságnak számít. A jogosultaknak érdemes minél előbb leadni az adóelő­leg-nyilatkozatot, így az adó­­mentesség, illetve az adóked­vezmény összegével már a ja­nuári fizetés is több lehet. HÍREK Novemberben tempózott az ipar KSH Tavaly novemberben az ipari termelés 3,6 százalék­kal haladta meg az egy év­vel korábbit, a munkanap­hatástól megtisztított adat a termelés 5,7 százalékos emelkedését mutatja - kö­zölte kedden kiadott má­sodik becslésében a KSH. 2018-ban novemberig az ipari termelés 6,0 százalék­kal emelkedett. A feldolgo­zóipar termelése 4,2 száza­lékkal nőtt, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőz­ellátás, légkondicionálás) vi­szont 0,8 százalékkal csök­kent. A járműgyártás kivite­le 0,3 százalékkal csökkent, míg a számítógép, elektroni­kai, optikai termék gyártásáé 12,0 százalékkal nőtt. MTI Újabb elbocsátások az Opel-üzemeknél NÉMETORSZÁG Az Opel veze­tése és a szakszervezetek több hónapig tartó egyezte­tések után - a németországi telephelyeinek megőrzését szem előtt tartva - megálla­podtak a már korábban be­jelentett létszámcsökkentés feletti elbocsátások részle­teiben. A létszámcsökkentés 4100 alkalmazottat érinthet. A francia PSA 2017-ben sze­rezte meg az ellenőrzést a gyárcsoport felett. A német­­országi Opel-üzemekből már több mint hatezer alkalma­zott távozott korai nyugdíja­zással vagy közös megegye­zéssel. MTI Hétéves csúcsra ugrott az infláció Az üzemanyagárak változása okozta a kiugró adatot Fotó: MTI Jóval reálisabb képet adna a keresetekről Fehérítené a gazdaságot az egységes minimálbér A minimálbér összege Magyarországon 2010-2020 Az adott év január 1-jén érvényes bruttó minimálbérek (Ft/hó) 0 20000 10000 60000 80000 100000 120000 110000 160000 ÁREMELKEDÉS A fogyasztói árak a tavalyi év egészét te­kintve 3,4 százalékkal emel­kedtek, decemberben pedig 4,0 százalékkal voltak maga­sabbak az egy évvel korábbi­nál - közölte a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH). A fel­mérés szerint az előző hónap­hoz képest decemberben 0,3 százalékkal emelkedtek az árak. A gyors árváltozáson át­ment tételektől megtisztított maginfláció tavaly december­ben 3,9 százalékos volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb a novemberinél. A KSH 2012 óta nem mért 4 százalékos inf­lációt, bár tavaly áprilisban és májusban már 3,9 százalékot mutattak ki. .A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a decemberi inflációs adatokhoz fűzött elemzésében kitért arra, hogy az előző hó­naphoz képest az infláció 0,6 százalékponttal emelkedett, míg a maginfláció 0,1 száza­lékponttal csökkent, 4 illetve 3 százalékos volt tavaly dec­emberben. Az MNB az infláció emelkedését főként az üzem­anyagok tavalyelőtti év végi ár­csökkenésének bázishatásával magyarázza. Kiemelték, tavaly év végén a költségváltozásokra érzékenyebb cikkek - élelmi­szer és üzemanyagok - az inf­láció emelkedésének irányába hatottak, a tartós iparcikkek és a nem tartós iparcikkek ár­szintje lényegében változatlan maradt. Elemzők az infláció felszö­kését szintén az üzemanyag­­árak egy évvel korábbi bá­zishatásával és a kínai ser­téspestisjárvány miatt meg­ugrott élelmiszerárakkal ma­gyarázzák. Suppan Gergely, a Takarékbank vezetője szerint egyes piaci szolgáltatások árai részben a bérnyomás miatt is emelkedtek. MW Betiltanák a műanyag csomagolást KÖRNYEZETVÉDELEM Az Euró­pai Bizottság a műanyag cso­magolások teljes betiltásán gondolkodik, a gyártók számá­ra pedig új előírásokat fogal­mazna meg - írja a Die Weltre hivatkozva a Bloomberg. Virginijus Sinkevicius, a környezetért és óceánokért fe­lelős európai bizottsági meg­bízott a Die Weltnek adott in­terjúban beszélt arról, hogy a bizottság fontolgatja a mű­anyag csomagolások betiltá­sát az EU-ban, a gyártók szá­mára pedig új csomagolá­si előírásokat határoznának meg, idézi az Infostart.hu. Ki szeretnék terjeszteni az EU-ban az egyszer használa­tos műanyagok esetében már alkalmazott szabályokat. A Bloomberg becslése sze­rint az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó til­tás az évente mintegy 10 mil­liárd dolláros forgalmú piacot fenyegeti, a műanyagok kö­zül leginkább a polipropilént és a polisztirolt korlátoznák. A tiltást tavaly fogadták el, az egyszer használatos mű­anyagokra vonatkozó irány­elv olyan műanyag termékek forgalmazását tiltja, mint a műanyag evőeszközök, szívó­szálak, fülpiszkálók és több polisztirol tárolóeszközt. Azt is vizsgálják, hogyan lehet­ne a gumiabroncsgyártókat vagy a kozmetikai cégeket ar­ra kötelezni, hogy jelentősen csökkentsék termékeikben a mikroműanyagok felhaszná­lását. MW BUDAPEST Egységes minimál­bért kellene kialakítani a je­lenlegi, két különböző össze­get alkalmazó gyakorlat he­lyett, vélekednek a Magyar Nemzet által megkérdezett gazdasági szereplők. Az így számított legkisebb kereset nemzetközi összevetésben is reálisabb képet mutatna a ha­zai bérhelyzetről. A 2020-tól bruttó 161 ezer forintra emelkedő klasszi­kus minimálbér és a középfo­kú végzettséghez kötött, 210,6 ezer forintra növő garantált bérminimum egységesítésé­vel a kötelező legkisebb ke­reset idén bruttó 199 forin­tot érne el. így Magyarorszá­gon kapnák a dolgozók a 22 minimálbért alkalmazó tag­állam közül a tizenkettedik legnagyobb összeget. Ehhez a most alkalmazott minimálbér 25 százalékkal emelkedne. Az idei évre számított brut­tó 199 ezer forint felett kere­sők fizetése nem csökkenne, sőt a kötelező legkisebb kere­settől függetlenül - a várako­zásoknak megfelelően átlago­san 8-10 százalékkal - nőne, írta a lap. A pénzügyi tárca adatai szerint hivatalosan 250 ezer munkavállaló dolgozik idén minimálbérért, és 800 ezer fő keresi a garantált bérmi­nimumot. A minimálbéresek száma körülbelül 250 ezerrel egymillióra csökkent 2018 és 2020 között. A közszféra 700 ezer alkalmazottja közül 20 ezren minimálbért keresnek és 149 ezer embert érint a ga­rantált bérminimum. A mi­nimálbérnél kevesebbet nem kereshetnek az alkalmazot­tak. A bérminimumhoz kö­zépfokú végzettség szüksé­ges, amely a legtöbb munka­körhöz elvárás.- A versenyszférában alig van hatása a minimálbérnek a keresetekre, magas a mun­kavállalók iránti kereslet és alacsony a kínálat - mondta a lapnak Parragh László. A Ma­gyar Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke szerint eljárt az idő a kötelező legkisebb kere­setek rendszere felett, az át­lagbérek régóta jelentőseb­ben nőnek. Ráadásul a mini­málbérre bejelentettek több­sége a 161 ezer forint fölötti jövedelme egy részét vélhető­en zsebbe kapja, feketén dol­gozik. Úgy vélte, a vállalati szférát nem rázná meg a mi­nimálbérek átalakítása vagy kivezetése, a közszférában ellenben nagyobb változta­tásokra lehet szükség. Akár már 2021-2022-től be lehet­ne vezetni az egységes össze­get, érdemben javulna a leg­alacsonyabb keresetűek jöve­delmi helyzete is. Az új összeg a gazdaság fe­héredését is segítené, nőné­nek a járulékbevételek és a lakossági fogyasztás is. Boros Imre hozzátette: az átalakítás az érintettek létszámának je­lentős csökkenésével ma már egyszerűbb feladat. MW

Next

/
Thumbnails
Contents