Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-11 / 9. szám
2020. JANUAR 11., SZOMBAT TÖRTÉNELEM 11 A száz évvel ezelőtti sajnálatos események akár ma is megismétlődhetnek Máig velünk él a bolsevizmus Kovács Attila a fiatalokat is megcélozta a könyvével Fotó: MW Kovács Attila régóta kutatja a kommunisták magyarországi ténykedéseit. Gyakorló történelemtanárként pedig jól tudja, hogy a diákok számára különösen fontos feltárni a vörösök borzalmait, mert a fiatalok világlátását számos káros hatás éri. Balázs D. Attila attila.d.balazs@medlaworks.hu - Mi volt a célja a most megjelent, A bolsevik iszonyat 100 éve című kötetével, miben ad mást a hasonló témájú munkákkal szemben?- Egyrészt szerettem volna, hogy a másfél évtized alatt összegyűjtött anyagok, a személyes visszaemlékezések, mélyinterjúk maradandó formában megőrződjenek. Emellett a fiatalokat is megcéloztam a könyvvel. Úgy érzem ugyanis, hogy fontos feltárni számukra a bolsevizmus borzalmait, megmutatni, hogy ez az emberellenes rendszer mennyi kárt okozott nemzetünknek is. A könyv egyediségét az adja, hogy igyekszik feldolgozni az egész magyarországi kommunista rémuralmat, s ennek mélyebb bemutatását személyes visszaemlékezések is segítik. A kötetben fontos szerephez jut egy bihari nagyközség, Báránd története is. Rajta keresztül mutatom be, hogy milyen hatással volt a kommunizmus a magyar falvak életére.- Mennyire tudja befolyásolni egy történelemtanár a 21. századi magyar diák történelemszemléletét?- Másfél évtizede tanítok, azon belül a történelmet nyolc éve, s a tapasztalataim alapvetően jók. A gyermekek ma is érdeklődők, nyitottak, ehhez csak annyi kell, hogy érdekes órákat tudjunk tartani, illetve - ami ennél is fontosabb - legyünk képesek felkelteni az érdeklődésüket. Ez persze nem könynyű, hiszen a telefonok, az internet és a közösségi oldalak korszakában rengeteg információ ömlik rájuk. A szemlélet alakításáról ennek ellenére sem szabad lemondanunk. Fontos, hogy próbáljuk láttatni az összefüggéseket, megvilágítani egyes események valós hátterét. Emellett érdemes célzott tanulmányi kirándulásokat szervezni, filmeket vetíteni, bizonyos könyvekből szemelvényeket felolvasni. Ezek mindmind szélesíthetik a gyermekek látókörét, és ha jól használjuk őket, akkor segíthetnek alátámasztani mondandónkat is.- Mit tud a kommunizmusról a mai generáció?- Annak ellenére, hogy hozzánk időben igencsak közel eső időszakról van szó, ugyanúgy alig van ismeretük róla, mint, mondjuk, az ókori Rómáról, vagy a honfoglalás koráról. Ez eléggé sajátos helyzet, de azért megvan az előnye is: mivel nincsenek ismereteik, így előítéletük, előzetesen megfogalmazott véleményük sincs. Ezért amikor találkoznak ezzel a témával, az újdonság erejével hat rájuk minden, ami elhangzik. Évről évre tapasztalom, hogy teljes megdöbbenés lesz úrrá rajtuk, amikor mesélek a Rákosi-korszak borzalmairól vagy a forradalom utáni megtorlásról.- A Tanácsköztársaság a múlté, és volt egy rendszerváltás is, könyve viszont száz évet taglal. Ezek szerint a bolsevizmus még napjainkban is jelen van idehaza?- Egyértelmű a válasz: igen, jelen van! A legutóbbi, közel öt évtizeden át tartó kommunista időszak ugyanis olyan mély nyomokat hagyott a társadalomban, amit évtizedekbe kerül majd teljesen magunk mögött hagyni. S csak remélhetjük, hogy ez egyáltalán sikerül, biztosíték, garancia ugyanis nincs rá. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az a keresztény- és nemzetellenes szellemiség, ami részben a kommunizmus maradványa, ma is ugyanúgy tetten érhető a közéletben. Könyvem epilógusában éppen ezt taglalom, hogy miért is beszélhetünk a bolsevik iszonyat száz évéről annak ellenére, hogy papíron már harminc éve lezajlott a rendszerváltozás. Bár a pártpolitikát tudatosan kihagytam a könyvből, mert hitem szerint a kommunizmusnak a társadalom elsöprő többsége a .vesztese volt, azért az látható, hogy manapság mely politikai erők tekinthetők a Tanácsköztársaság vagy éppen az 1945 utáni időszak örököseinek, s képviselik ugyanazt a szellemiséget. Persze, haladva a korral, immár más jelszavakkal.- A kötetben szerepel egy érdekes kordokumentum 1919- ből. Egy levél, amely arról szól, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása után néhány nappal az ősbolsevikok már az iskolákban és az egyetemeken is agitáltak. Ez megtörténhet ma is?- Amikor évekkel ezelőtt Egerben megszereztem a történelemtanári diplomámat, nem tapasztaltam ilyen agitációt. Mindenesetre közismert tény, hogy a történelem rendszerint ismétli önmagát, s az eszközök sem változnak. Egyébként is úgy látom, hogy egyfajta fordulat zajlott és zajlik le a főiskolás, egyetemista korú fiatalok világlátásában. Korábban ez a korosztály szilárd magját képezte a keresztény, nemzeti tábornak, most megfordulni látszik mindez. A helyzet nem könnyű, sőt, igencsak borús jövőképpel kecsegtet. Közel öt évtized bolsevik iszonyatát ugyanis szélsőségesen liberális eszmeiség váltotta fel, amelyben szitokszónak számít a keresztény és a nemzeti jelző. A mai 18-30 éves fiatalok ebben szocializálódtak, így esetükben nem is biztos, hogy túl nagy agitációra van szükség. Ettől függetlenül érzékelhető, hogy egyes ellenzéki erők igyekeznek becsatornázni és saját szavazói körükbe vonni ezt a korosztályt. Fontos látnunk a saját feladatunkat. Emlékeztetni kell arra, ami itt a kommunizmus ideje alatt történt, és fel kell mutatni a párhuzamokat, ismétlődéseket, amelyek fellelhetők napjaink közéletében. A magunk területén igyekezzünk hozzájárulni, hogy sikerüljön tisztábban látni, és hogy lehetőleg soha többé ne térhessenek vissza a hatalomba a bolsevik iszonyat felelősei és szellemi örökösei. Egyebek mellett ezért is írtam meg a könyvemet. Könyvajánló KOVÁCS ATTILA: A BOLSEVIK ISZONYAT 100 ÉVE-A KOMMUNIZMUS MAGYARORSZÁGON 1919-1989-2019 KIADÓ: Szerzői magánkiadás, 2019 OLDAL: 336 ÁRA: 4980 forint KOVÁCS AI HU \ t*ui'oimii/ütő-» ij Mctgyurors/jgon j ÍV IV 201V A Hazajáró minden nagyváros magyar közösségét felkereste a távoli kontinensországban Elvésző nyomok a felperzselt Ausztráliában A Hazajáró stábja Ausztrália egyik legismertebb jelképénél, az Ayers Rocknál Fotó: Hazajáró MŰSORAJÁNLÓ Több, mint 70 ezer magyar származású ember él Ausztráliában, az ország pedig most éppen a világ szeme láttára pusztul el hatalmas tűzvésztől sújtva. Á Hazajáró új epizódjában az ottani magyar diaszpórához látogatott el, tavaly ősszel a stáb sok olyan helyen járt, amelyeket azóta elpusztítottak a bozóttüzek. A Kék-hegység erdői, ahol együtt túrázták a helybeli magyarokkal, azóta a lángok martalékává váltak.- Szörnyű nézni a híradásokat, és látni, milyen pusztítást végeznek a bozóttüzek, főleg az élővilágban. És szörnyű látni a füstbe borult Sydney-t, Canberrát, Bermaguit, Edent és a többi helyszínt, amely bennünket még kék éggel és a késő tavasz zsongásával fogadott - mondta Kenyeres Oszkár, a Hazajáró szerkesztője, szereplője és Moys Zoltán, a műsor író-rendezője. Az első magyarok még a 19. század második felében érkeztek Ausztráliába, volt, akit Ferenc József bosszúja üldözött ide, volt, akit az aranyláz hozott. A második világháború után már nagyobb csoportok szelték át két hónapos hajóúttal a világot, hogy Ausztráliában kezdjenek új életet. A bolsevizmus bosszúja 1956-ban majd tízezer magyart sodort ide, akiknek már megágyaztak az 1945-ben érkezettek szorgalmáról szerzett benyomások. A későbbi évtizedekben több politikai és gazdasági hullámban újabb magyarok érkeztek, és napjainkban is érkeznek még jóléti bevándorlók. Mivel a távoli ausztráliai magyar diaszpóra - akárcsak maga az ország - viszonylag fiatal, ezért nincs tele régi magyar emlékekkel. Viszont a Hazajáró azt tapasztalta, hogy ahol magyarok élnek, ott igyekeznek nemcsak szellemi és lelki téren gyarapodni, közösséget teremteni, de épített örökséget, maradandó nyomot is próbálnak maguk után hagyni.- Nagy élmény volt látni a magyar közösségi tereket, templomokat, és megannyi világháborús, 1950-os emlékmű is jelzi, az ott élők nem engedik el gyökereiket. A pálosok Mária-völgyében, a Boldog Özséb-kápolnában imádkozni vagy a melbourne-i olimpiai parkban Puskás Öcsi szobrát lencsevégre kapni lélekemelő ‘ pillanat volt. De érdekes, hogy a világ legnagyobb merinójuh-szobrát is egy magyar állította fel, Goulnburnben. És ne feledjük, amíg a „nyugati jóléti” világban, az Istent az Énre cserélő eltorzult lelkületű társadalmakban templomokat rombolnak, addig a brisbane-i magyar reformátusok példát mutattak hitből és magyarságól, amikor új templomot építettek, jelezve, hogy magyar és keresztyén jövőben gondolkoznak - ecsetelte Moys Zoltán az élményeiket. A Hazajáró minden nagyváros magyar közösségét felkereste, közönségtalálkozókat tartottak és forgattak is Adelaide, Gold Coast, Brisbane, Sydney, Melbourne és Perth városában.- Mindeközben nem mulasztottuk el újra és újra megköszönni azt a munkát, amelyet az ausztrál diaszpóra végzett azokban az évtizedekben, amikor odahaza a bolsevik diktatúra tombolt és tűzzel-vassal irtotta a nemzeti gondolatot. Ezek az évtizedek voltak azok, amikor Trianon és 1956 emlékezete, a nemzet lelke - többek között - itt élt tovább. Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, ha kijelentjük: kérdéses az ausztráliái magyar diaszpóra távoli jövője. Az asszimiláció itt is természetes folyamat, hisz Ausztrália mint olvasztótégely eleve elvárja állampolgáraitól azt, hogy ausztrálok (is) legyenek. Mindezek ellenére nagyon pozitív benyomásaink vannak, a magyar diaszpóra erős lábakon áll, Melbourne-ben kétévente Hungarofest néven több ezer fős fesztivált szervez. Az a garancia a megmaradásra, hogy a gazdag magyar kultúrát ne csak szűk körben éljük meg, hanem a többségi nemzettel is megosszuk, azt is gazdagítsuk vele - hangsúlyozta Kenyeres Oszkár. Az M5 kulturális csatornán ma 18 órakor debütál a Hazajáró című sorozat új adása. Pataki Tamás
