Heves Megyei Hírlap, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-09 / 7. szám
SPORT 15 2020. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Lőrincz Viktor mindig is hitte, hogy az élet kárpótolja Rióért A kötöttfogás legjobbja Tavaly több versenyen is érmet szerzett, Minszkben bronzérmes volt az Európai Játékokon Fotó: MTI A 2019-es év legjobb kötöttfogású birkózója, Lőrincz Viktor örül, hogy a sors elkezdett törleszteni elcsalt riói bronzmeccséért, egyúttal mindent a tokiói olimpiának rendel alá. Kohán Gergely/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu BIRKÓZÁS Hogy ez megkésett karácsonyi ajándék vagy előre hozott újévi meglepetés volt, döntse el ki-ki maga, de az biztos, hogy Lőrincz Viktor évzárója csodálatosra sikeredett: a Nemzetközi Birkózószövetség (UWW) 2019 utolsó napján kihirdette az esztendő legjobbjait, s a döntés alapján a tavalyi év legjobb kötöttfogású birkózója az ifjabbik Lőrincz fivér lett! Mint ismeretes, a két testvér az év egyik legszebb és legemlékezetesebb magyar sporttörténetét írta szeptemberben, amikor a 77 kilogrammos súlycsoportban szereplő Tamás arany-, 87 kilós öccse, Viktor pedig ezüstérmet szerzett a nur-szultani olimpiai kvalifikációs világbajnokságon, így életük legjobb vb-eredménye mellé mindketten megváltották tokiói repülőjegyüket is. Lőrincz Viktor ráadásul ezenfelül mindhárom UWW- rangsorversenyt - a Magyar Nagydíjat, a zágrábi és a sassari viadalt is - megnyerte, a katonai világjátékokon is diadalmaskodott, a minszki Európai Játékokon pedig bronzérmet szerzett, vagyis a kategóriájában senki sem szerzett nála több világranglista-pontot tavaly. „Csakhogy nekem erről fogalmam sem volt - elvégre az ember folyton a versenyekre készül, nem ezzel foglalkozik, főleg nem így, év végén -, úgyhogy a meglepetés teljes erejével ért, amikor felhívtak a hírrel - árulta el Lőrincz Viktor. - Természetesen nagyon boldog voltam, egyrészt mert ez nagyon nagy elismerés, amelyet nem sokan kapnak meg, másrészt pedig mert Bácsi Pétertől vehettem át a díjat, aki meg tavaly nyerte el ugyanezt a címet. És nagyon remélem, a következő évben pedig én adhatom oda újabb magyar versenyzőnek.” Olybá tűnik tehát, az élet szép fokozatosan elkezdte „törleszteni” adósságait Lőrincznek az emlékezetesen elcsalt riói bronzmeccse után, hiszen azóta Európa-bajnok lett és vb-ezüstérmes, most pedig itt a szakmai elismerés is. „Rio után is abban hittem, és azóta változatlanul abban hiszek, hogy az élet valamilyen formában kárpótolni fog az ott elszenvedett sérelmekért, így vagy úgy, de vissza fogom kapni, amit ott elvettek tőlem - folytatta Lőrincz. - Nagyon jó érzés, és rengeteg erőt ad, hogy olyan nehéz év után, mint amilyen a 2016-os volt, fel tudtam állni, és_ abból a mélységből ilyen magasságokba tudtam eljutni. A tavalyi évemre például már tényleg azt tudom mondani, hogy ennél soha rosszabbat, ezekből az eredményekből bőven lehet erőt meríteni. Ettől függetlenül ezt is csak úgy fogom fel, mint egy újabb lépcsőfokot az emeletig, amely a tokiói olimpia lesz majd.” A 29 esztendős, ceglédi szü1 letésű BHSE-klasszis elárulta, hogy a következő lépcsőfok a február 10. és 16. között esedékes római Európa-bajnokság lesz, amely új kihívások elé állítja a versenyzőket. „Az olimpia miatt most különösen korai időpontra rakták a kontinensviadalt, majdhogynem egyenesen az alapozásból utazunk majd ki Olaszországba - magyarázta Lőrincz Viktor. - Kíváncsi vagyok, így hogy megy majd a birkózás, hiszen nekem azért nem az alapozás után szokott kicsúcsosodni a formám - meg másoknak sem -, és nem is akkor kell, de természetesen azért itt is szeretnék jól szerepelni és éremmel hazatérni. Egyébként már összeállt a felkészülési programom az évre, versenyekkel, külföldi edzőtáborokkal, úgyhogy szépen felépítjük magunkat az olimpiára.” Lőrincz Viktor persze hozzátette, nagyon nehéz kiszámolni, hogy pont jól jöjjön ki a csúcsforma, de a szakvezetőivel együtt mindent megtesznek, hogy ez sikerüljön. „Nagyon szép és jó lenne, ha ez ilyen egyszerűen működne, hogy akkor nekem augusztus 4-én kell életem legjobb formájában lennem, de ezt nagyon nehéz napra pontosan eltalálni. Mindenesetre ebben az évben aztán már tényleg mindent ennek rendelünk alá, és hiszem, van már mögöttem annyi tapasztalat, s az edzőknek is megvan az a szakértelmük, hogy addigra sikerül olyan állapotba kerülnöm, hogy mindent ki tudjak hozni magamból.” Nem fogalmaztak meg hivatalos célkitűzést a férfi Európa-bajnokságra Eredménykényszer nélkül játszhatnak A kapus Mikler Roland lett a válogatott csapatkapitánya Fotó: MTI KÉZILABDA Bodó Richárd, Lékai Máté, Juhász Ádám és Ancsin Gábor sérült, az elmúlt másfél évtized extraklasszisa, Nagy László tavaly nyáron visszavonult. A huszonöt év alatti átlagéletkorú férfikézilabda-válogatot elé nem állított hivatalos célt a szakmai stáb a hét végén kezdődő Eb előtti sajtótájékoztatón, ha csak a nemzetközi tapasztalatszerzést nem ennek tekintjük.- A 2022-es hazai rendezésű Európa-bajnokság felé vezető út fontos állomása lesz a héten kezdődő torna - mondta a kézilabda-szövetég alelnöke, Nagy László. - Sok játékosunk élete első felnőtt világversenyére készül, így reálisan kell kezelni a célkitűzéseket. Hivatalos elvárást nem fogalmaztunk meg, de ez nem jelenti azt, hogy ne akarnánk megnyerni az összes csoportmecscsünket. A realitás talaján állva nem szabad felesleges terhet tenni a játékosok vállára. Gulyás István szövetségi kapitány néhány számadatot közölt a felkészüléssel kapcsolatban: - A válogatott huszonöt közös edzésen vett részt, három edzőmérkőzést játszott. A Csehország elleni meccs első félidei játéka elégedettséggel töltött el. Ha minimalizálni tudjuk a hullámvölgyeket, akkor lehet esélyünk szebb eredményekre is - mondta a kapitány, majd rátért a csoportellenfelekre. - Jelenleg nem látható, ki lesz az orosz válogatott balkezes lövője, de megpróbáljuk meglepni őket. A dánokkal szemben nyílt sisakos játékra számítok, úgy készülünk, hogy nekik kell ugranunk. Az Izland elleni zárótalálkozón muszáj lesz észnél lennünk, nem férhet bele egy-egy könnyelmű labdaeladás, fontos, hogy inkább lövéssel fejezzük be a támadásokat. A Mol-Pick Szeged kapusa, Mikler Roland hosszú pályafutása során először vezetheti csapatkapitányként a magyar válogatottat fontos világversenyen. - Köszönöm az edzői stábnak a bizalmat, remélem, a rutinommal tudok segíteni a fiataloknak, mindenekelőtt abban, hogy lekerüljön a vállukról a teher, s elhiggyék, az Európa-bajnokságon is csak mérkőzéseket kell játszaniuk - mondta a harmincöt éves kapus, majd hozzátette, lelke mélyén azt reméli, hogy az ellenfelek kicsit lenézik a magyar válogatottat, mert ennek előnyeit akár ki is használhatják a malmöi csoportmeccseken. Mikler Roland tíz évvel fiatalabb klubtársa, Bánhidi Bence már az ötödik világversenyére készül; a hórihorgas beálló is igyekszik szárnyai alá venni a fiatalokat, és már alig várja a szombati oroszok elleni csoportmérkőzést. - Mindig az első meccs a legfontosabb, ha sikeresek tudunk lenni a bemutatkozó meccsen, akkor bármi előfordulhat a későbbiekben. Nyomás nélkül tudunk játszani - mérlegelte az esélyeket a válogatott szegedi alapembere. Első Európa-bajnokságán bizonyíthat Székely Márton. A Telekom Veszprém kapusa a magyar védelem adottságait emelte ki, majd a motivációról ejtett szót. - A belső négyesünk minden tagja két méternél magasabb, ezt egész Európa megirigyelheti. Mindenki tudja, hogy a hazánkért játszunk címeres mezben, ennél nem kell nagyobb motiváció. A magyar válogatott szombaton Oroszország ellen (tv: 16.00, Sportl) mutatkozik be az osztrák-norvég-svéd közös rendezésű Európa-bajnokságon. Szilágyi László JEGYZET Filozófiák és faktorok Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu Teljesen egyértelmű a válasz arra kérdésre, hogy a napokban szerződtetett vagy leigazolni szándékozott labdarúgók közül mennyi illik bele az adott klub „filozófiájába”: mindegyik, hiszen ezért állapodtak meg vele. Ebből következik, hogy az egyletek játékospolitikája leginkább akkor változik, ha teli a kassza - ha üres a zseb; ha új edző érkezett - ha a régi tréner maradt; ha süt a nap - vagy ha ködös a reggel. Ahol van pénz, mi több, sok pénz áll rendelkezésre, ott szemrebbenés nélkül kivásárolják futó megállapodásából a kiszemeltet, míg a kevésbé tehetős helyen a lejárt kontraktus és a kölcsönbevétel a megszokott. A lényeg, legyen változás a keretben, pezsdüljön meg az élet, mert nincs rosszabb az elkényelmesedett, a helyét bombabiztosnak érző futballistánál. Az ugyancsak sokszor előrángatott „új impulzus” szókapcsolat nemcsak edzőváltáskor felkapott, hanem az öltözők közötti játékosmozgások idején is. A menedzserek telefonjai szinte égnek, annyi a mozdulni vágyó labdarúgó. Az edzők megállás nélkül rágják a vezetők fülét: ha így marad az állomány, az bizony karcsú lesz, mert példának ott a rivális, ahol bezzeg...! A vetélytárs pedig tovább mutogat. Képtelenebbnél képtelenebb magyarázatok látnak napvilágot a klubcserék indokaként, ritkán a nyilvánosság elé tárva a rendre legerősebb érvet, a több pénzt. Ehelyett a csapatok pályamodellt, fejlődési lehetőséget, karrierépítést, kiugrási esélyt kínálnak, hangsúlyozva, hogy az adott labdarúgó teljes mértékben passzol abba a felfogásba, amit az egyletnél képviselnek. Igaz, fél éve még másképp festett a szerzemény, akiről idény közben kiderült, hogy alkalmatlan a feladatra, másképp alighanem legalább egyszer betette volna a csapatba az edző. Akad, ahol „látványintézkedésként” néhány fiatalt felvisznek az első számú együtteshez, de ez rendre csak máz. A reményteljesebb jövőnél fontosabb, hogy tavasszal teljesüljön az áhított cél - legyen az bármi -, mindent ennek kell alárendelni. A profinak nevezett világtól néhány szinttel lentebbre tekintve mindössze anynyi különbség, hogy a szorzó kisebb. A pénzigény messze elrugaszkodott a földtől, de mivel mindig akadnak vezetők, szponzorok, akiket le lehet húzni, virágzik az üzlet. A magyar futballvalóságot nem ismerő olvasók egészségének megóvása érdekében azonban nem hozakodnánk elő számokkal. A január eleji - átigazolási - időszak így is bővelkedik rizikófaktorokban.
