Heves Megyei Hírlap, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-07 / 284. szám
www.cgcr.cgyKazmegye.hu info@egcr.egyhazmcgve.hu X. évfolyam, 12. szám 2019. december „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik” (Rém 8,28). Lektorokat és akolitusokat avattak Palánk! Ferenc Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök avatta a lektorokat és az akolitusokat November 24-én, Krisztus Király ünnepén Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmisét mutatott be az egri bazilikában, melynek keretében került sor a papnövendékek felolvasó és akolitus avatására. Az egri egyházmegyés Lestál Balázst, Osztie Balázst, Joe Steven Amaguayát, Mihályi Mátyást, Luidimar Herrerát, Pietro Trévisant, valamint a debrecen - nyíregyházi egyházmegyés Papp Attilát és Tatár Bálintot lektorrá avatta a püspök. Az egri fó'egyházmegyés Hágen Pál Tamást, Kerekes Gábort, Péter Vilmost, Michele Gervasonit, Enrique Parrát, király, kereszten trónol, koronája töviskoszorú. Lukács evangéliumából arról értesülünk, hogy a haláltusájában a körülötte állók többször is felszólítják, „szabadítsd meg magadat”. A főtanács és a nép vénei azért teszik ezt, hogy így igazolják, mentegessék magukat: ők jogosan feszítették keresztre Jézust. De a felszólításra az Úr már korábban válaszolt, amikor azt mondta: aki meg akarja menteni az életét, az elveszíti azt, aki mások szolgálatára adja az életét, az megmenti az örök életre. A most avatottak felé fordulva hangsúlyozta: ti ezt vállaltátok Krisztus szolgálatára. Tizenhat klspap állt a püspök elé Ternyák Csaba egri érsek: „Üdvözítőnk számára a mi nemzedékünk is fontos" Fotó: Gergely Gábor- A novemberben véget ért egyházi év középpontjában az Egri Főegyházmegyében a fiatalok álltak, hiszen a rendezvények nagy része, közöttük a Kemény Ferenc Sportcsarnokban tartott Egyházmegyei Ifjúsági találkozó a 35 év alattiakat célozta meg. Érsek úr miért szentel különös figyelmet erre a generációra?- A fiataloknak szükségük van Krisztusra, mert csak Ő tudja megmutatni nekik a helyes utat, amelyen egy egész életen át járni lehet és érdemes. Az egyház feladata {>edig éppen az, hogy az Ő személyét és tanítását közel vigye minden emberhez, különösen azokhoz a fiatalokhoz, akik csak nagyon keveset tudnak róla. Szeretnénk szinte egyenként bemutatni és rábízni őket.- Érsek úr a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia oktatási bizottságának elnöke is. Ennek kézzel fogható jele, hogy az Egri Főegyházmegyében található a legtöbb egyházi iskola.- Iskoláinkban hosszútávú építkezés folyik. A kiemelkedő szakmai munka mellett szükség van a hitélet elmélyítésére. Ebben nélkülözhetetlen az elkötelezett keresztény életet élő szülők, pedagógusok, hitoktatók és lelkipásztorok összehangolt együttműködése. Ha bármelyik hiányzik ebből, annak a diákjaink látják a kárát. Nagy utat tettünk meg az elmúlt években, már nagyon sok szép eredményt látok. Köszönet érte minden résztvevőnek!- A főegyházmegyei Karitász munkája is nagyon értékes. Sok rászoruló embernek nyújtanak segítséget. Mennyire tudják kielégíteni a szociálisan és mentálisan is egyre inkább növekvő igényeket?- Nem lehet egyetlen célunk, hogy igényeket elégítsünk ki, hiszen azok mindig sokkal nagyobbak, mint a mi korlátozott lehetőségeink. Az a hivatásunk, hogy jel legyünk. Ezért próbáljuk az evangélium tanítását követve, a katolikus egyház nevében és a hívő emberek nagylelkűségéből enyhíteni a bajba jutottak terheit. Ezt önzetlenül és személyválogatás nélkül tesszük.- Érsek úr nagy figyelmet szentelt a templomok, plébániák és egyházi iskolák felújítására. Havonta áldott meg három-négy felújított egyházi épületet. Szeptemberben pedig újabb nagy feladatra vállalkoztak. Elkezdődött az egri bazilika felújítása...- Küldetésünk az evangélium hirdetése és az egyház építése. Elsősorban a lelki templomok építésére figyelünk, amelyek építőkövei hűséges híveink. Ugyanakkor feladatunk a “kőből” épült templomok karbantartása, épített örökségünk megőrzése is. Ezek gyakran hazánk kiemelt műemlékei. Isten iránti hálával tölt el, hogy az elnyomatás nyomorúságos évtizedei után, most az európai közösség és a magyar állam is jelentős pénzügyi támogatást biztosít ezen feladataink teljesítéséhez, amelyek közös nemzeti értékeink megőrzésére és fejlesztésére irányulnak.- Az új egyházi év legnagyobb hazai eseménye a szeptemberi Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lesz.- Az egész magyar egyháznak nagy lehetőség ez az eseménysor. A felkészülésnek csak egy elemét szeretném kiemelni. Március közepétől három héten át nagyobb templomainkban fogadjuk a missziós keresztet, amely kiváló alkalom lesz arra, hogy felszítsa és elmélyítse híveinkben az eucharisztikus lelkiséget. A szentmisét egyre inkább életünk középpontjába kell állítanunk. Fontos lenne az is, hogy a szentségimádás lelkiségében megerősödjünk. Nagy lehetőség a kongreszszus egyházunk lelki megerősödésében. Legyen igényünk arra, hogy személyesen részt vegyünk és az elsőáldozók családjait támogassuk a részvételben. Életre szóló élményt szerezhetünk a gyermekeknek!- Milyen programot emelne még ki a jövő évi egyházmegyei rendezvények közül?- Ötévenként szoktuk megújítani az egyházközségi képviselő testületeket. Ezekben a napokban írok alá saját kezűleg közel ötezer kinevező iratot. Miközben aláírok, a közösségeinkért imádkozok, hogy a képviselő testületekkel együtt ők is meg tudjanak újulni a Szentiélekben. A képviselőknek tervezünk tavasszal egy megerősítő, bátorító együttlétet.- Karácsonyra, Jézus Krisztus születésére készülünk. Mit üzen napjaink emberének itt és most ez az ünnep?- Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Ez az állandóság nem jelent mozdulatlanságot vagy unalmat. Sokkal inkább azt a biztonságot, hogy Üdvözítőnk számára a mi nemzedékünk is fontos, értünk, a mi megváltásunkért is meg akar születni szívünkben ezen a karácsonyon. Az üzenet ma is érvényes, Jézus Krisztus születésének ünnepe arra emlékeztet, örök jövőnk van. Életünk egyszeri és megismételhetetlen érték az Isten szemében.- Köszönjük az interjút! Homa János JEGYZET Carlos Jesus Penarandát, és Geovanny Femando Salazárt, valamint a debrecen-nyíregyházi egyházmegyés Szabó Gábort akolitussá avatta Palánki püspök. A lektorok, vagyis felolvasók feladata, hogy Isten Igéje méltó módon hangozzék el a liturgiában, az akolitusok hivatása pedig az, hogy szolgálatot végezzenek a papok mellett. Palánki püspök szentbeszédében elmondta: Krisztus furcsa Az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont Betlehemkészítő pályázatot hirdet diákoknak. Az alkotásokat mindenféle anyagból, bármilyen méretben, bármilyen technikával készíthetik. Beküldési határidő: 2019. december 13. (Névvel, címmel, elérhetőséggel ellátva.) Beküldési November 23-án, szombaton szentmise keretében öltötte magára a reverendát az Egri Érseki Papnevelő Intézetben a másodéves, egri egyházmegyés Ferenczi Béla, Gyarmati Valentin, Kubik Zsolt, Novák Lajos, Németh Mihály, Szedmák Zoltán valamint a debrecen-nyíregyházi egyházmegyés Nyeste Tamás. Az egyházi öltözetet Buda Péter, a szeminárium rektora áldotta meg. H. J. cím: Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Minden beküldött alkotást megáldanak december 14-én 16 órakor, és az Érseki Palotában kiállításra kerülnek. A munkák 2020. január 31-ig tekinthetők meg. A legjobbakat díjazásban részesítik. Sokan vannak olyanok, akik nem tudják, hogy az egyházi év nem azonos a polgári évvel: advent első vasárnapjával kezdődik, és Krisztus Király ünnepével ér véget. Liturgikus évnek is nevezzük, mert elsősorban az Egyház liturgiájában találkozunk az egyházi évvel, annak legfontosabb szakaszaival és ünnepeivel. A napév mintájára 365 napos ciklust jelent. Általa az Egyház liturgiája egy év körforgásába állítja be megváltásunk titkait. Egy esztendő leforgása alatt elvonul előttünk az Úr Jézus egész földi élete és üdvözítő műve. Megünnepeljük a megváltó Jézus eljövetelét, az életének fontosabb eseményeit, kiemelten a húsvéti misztériumát, a mennybemenetelét és a Szentlélek eljövetelét. A liturgikus év ünnepeinek rendje nem a polgári napévhez alkalmazkodik, hanem a húsvét időpontjához, ez pedig a Hold változásaitól függően alakul. Vannak úgynevezett „álló” ünnepeink, melyek határozott dátumhoz köthetők (pl. a karácsony). A „mozgó” dátumú ünnepek időpontja a húsvéttól függ. A Niceai Zsinat (325) határozta meg, hogy a húsvét minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap legyen. Ehhez igazodva, húsvét előtt negyven nappal a nagyböjt mindig hamvazószerdával kezdődik. (A vasárnapokat nem számoljuk!) Negyven nappal húsvét után ünnepeljük Jézus mennybemenetelét és az ötvenedik napon azt, hogy elküldte nekünk a Szentlelket. Az egyházi év két kiemelkedő időszaka: a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör, a liturgikus év két tartóoszlopa, melyekhez szervesen hozzátartozik egy-egy előkészületi idő. Az adventi időben a Megváltó Jézus születésére készülünk, nagyböjtben pedig a húsvétra, megváltásunk misztériumának megünneplésére hangoljuk a lelkünket. A rajtuk kívül álló 33 vasárnapot pedig az „évközi idő”-nek nevezzük, amelyben abból élünk, amit megemlékezéssel megünnepeltünk. Szűz Máriát és a szenteket is ünnepeljük, mint példaképeinket, akik a megváltás kegyelmének látható gyümölcseiként állnak előttünk. A liturgikus színek is emlékeztetnek az egyházi év időszakaira. Adventben és nagyböjtben a lila, a karácsonyi és húsvéti időben a fehér, az évközi időszakban pedig a zöld a miseruha színe. Az egyházi év célja kettős: Isten dicsőítése és az ember megszentelése. Amikora megváltásunk titkait Istent dicsőítő hálaadással és emlékezéssel ünnepeljük, remélhetőleg annak kegyelmeiben is gazdagon részesülünk. Hittel valljuk, és esztendőről esztendőre megtapasztalhatjuk, hogy a liturgikus év, az ünnepekre való előkészület és az ünneplés segít bennünket, hogy egyre inkább úgy éljünk, ahogyan azt a Megváltó Jézustól tanultuk. Nemcsak papjaink, hanem a szociológusok is emlegetik, hogy „a modern emberfeltalálta a szabadidőt, de elfelejtette az ünnepet". Híres írónk, Márai Sándor fölhívja a figyelmet arra, hogy veszedelmes ez a jelenség, mert „az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme". Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a kisebb-nagyobb ünnepek teszik érthetővé, elfogadhatóvá és élhetővé a munkás hétköznapokat. A zsoltáros szerint „boldog az a nép, amely tud ünnepelni” (Zsolt 89,16). Dolhai Lajos Betlehem-készítő pályázat Az egyházi év Interjú Ternyák Csaba egri érsekkel Örök jövőnk van
