Heves Megyei Hírlap, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-31 / 302. szám

2019. DECEMBER 31., KEDD 12 MILYEN ÉVET ZÁRT? Optimistán, sok-sok szép emlékkel gazdagabban zárjuk a 2019-es esztendőt Megkérdeztük, milyen évtől búcsúznak az ismert megyeiek Az esztendő utolsó nap­jai sokaknak a családról, a barátokról és az ünnep­lésről szólnak. No meg per­sze ilyenkor van itt az ideje a számvetésnek is. Kollégá­inkkal Heves megye ismert személyeit, közszereplőit, üzletembereit és művészeit arról kérdeztük, milyen esz­tendőt zárnak. Munkatársainktól szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Mindig öröm boldog emberrel találkozni, mi pedig, a Heves Megyei Hír­lap szerkesztőségében vall­juk, az ilyen történetek moti­válnak, erőt adnak a hétköz­napokban. Búcsúzunk az évtől, várjuk az újat Shutterstock-fotó Bár azt be kell vallanunk, talán magunk sem gondol­tuk volna, hogy a tucatnyi, ál­talunk megkérdezett megyei közszereplő egytől egyig bol­dogan, örömmel zárja a 2019- es esztendőt. Az igazság az, hogy az ilyen mondatok ar­ra sarkallják az embert, hogy maga is vidámabbnak lássa az elmúlt napokat, s csak a szép­re, jóra emlékezzen. így az­tán könnyebben veszi az aka­dályokat az új esztendőben, s mosolyogva várja a 2020-as évet. Önöknek, kedves olvasóink azt kívánjuk, teljen boldogan az év hátralévő napja, s hogy e boldogság tartson ki az új esz­tendőben, és persze még sok­sok éven át. Dr. Árvái Judit címzetes főorvos:- Idén számtalan esemény volt, amely örömöket okozott. Hosz­­szú ideje tartó praxisom mellett a bükkaljai térségben megjele­nő Kaptárkövek című irodalmi folyóirat állandó szerzője va­gyok. Megtisztelő, hogy a Ma­gyar Orvosírók és Képzőművé­szek Körének tagjaként is meg­jelentem az évente kiadott anto­lógiában, valamint az Emlékez­zünk orvosainkra című, Vincze János biofizikus professzor által kiadott 46-47. kötetében versem és prózám is helyet kapott. Nagy gyönyörűség, hogy hét unoka nagymamája lehetek. Fejes Lőrinc, a Kötivízig szakaszmérnöke:- Az idei év legnagyobb felada­tát a rekordmennyiségű kommu­nális hulladék és uszadék eltávo­lítása jelentette a Tiszáról, a víz­lépcső előtti területről. Szétválo­gattuk, a PET-palackokat s üve­geket újrahasznosítottuk, a tűzi­fát és az egyéb tiszta szerves anyagot pedig aprítékolják majd. Mindez öt hónapig tartó munka volt, emellett pedig a PET- kupásokkal nagyon jó együttmű­ködés alakult ki. Többször jöttek önkéntesek, akik segítettek s cé­geket kerestek, hogy a hulladék újrahasznosított formában kerül­jön vissza a gazdaságba. Kiss János, a poroszlói ökocentum igazgatója:- Számomra a legfontosabb az ökocentrum sikere. Biztonság­gal állíthatjuk, hogy 2019-ben ismét sikerült a látogatottsági csúcs megdöntése, november közepén már annyi vendéget számoltunk, mint amennyit egész előző évben. Az esztendőt várhatóan nyolcéves történe­tünk legjobb eredményével, 240 ezer fő körüli látogatószámmal zárjuk, ami más turisztikai köz­pontokhoz képest is rendkívül figyelemre méltó adat. Tény, hogy mindezzel az ökocentrum évek óta a Tisza-tó idegenforgal­mának legfontosabb motorja. Maka Piroska szolgál­tató központ igazgató:- 2019 is elsősorban az egyen­súly megteremtéséről és megtartásáról szólt. Azok a pozitív és nagyon jó érzésekkel járó, valamint a nehézségekkel bíró életesemények határozták meg, amelyek mindenki életé­ben ciklikusan meg-megjelen­­nek. Mindezek megélése, az egyensúly megtalálása szerin­tem nagyon fontos szakmai és privát szerepeinkben egyaránt. Ezt követően beszélhetünk a „jóllétről”, mely azt is jelenti, hogy abban, amiben tevékeny­kedünk, alapvetően jól érezzük magunkat. Báder Vera népművész - Heves:- Nehéz időszakot zár a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szö­vetkezet, hiszen továbbra is ko­moly gondot jelent a szakem­ber-utánpótlás. A könnyűipar­ban, benne a népi kézműves­ségben elérhető jövedelem saj­nos nem versenyképes. Ugyan­akkor a civil szervezetekkel együttműködve arra töreked­tünk idén is, hogy bővítsük a népi hagyományokat megisme­­rők, azokkal együtt élni szán­dékozók körét. Fontosnak tar­tottuk ebben az évben is a kéz­műves-foglalkozások, -szakkö­rök, -táborok szervezését. Bukta Imre Munkácsy­­díjas képzőművész:- Számomra az idei év sok szempontból siker volt. Ha arra gondolok, hogy rögtön az elején volt egy nagy látogatottságú ki­állításom a Kieselbach Galériá­ban, vagy arra, hogy ennek kap­csán olyan remek embereket is­merhettem meg közelebbről, mint Kieselbach Tamás vagy Pintér Béla. Különleges érzés Budapest kulturális szívében egy Heves megyei falu, Mező­­szemere motívumaira rácsodál­kozó látogatókat látni, beszél­getni velük. Nem is gondolnánk, hogy ebben a kis faluban milyen kulturális mozgás van. Jakab Tibor természet­­fotós - Heves:- Az elmúlt évem a hajnalokról szólt, sötétben keltem útra és a napfelkelte már a természetfo­tós lesekben talált rám. Hatal­mas mennyiségű képet alkot­hattam. Nagy örömömre ebben segített az egyik fényképező­gép-gyártó cég, amely szponzo­rált egy nagyon gyors géppel is. A lokálpatrióta szemléletemnek és az alkotásaimnak köszön­hettem ezt a bizalmat. Ezzel már meg is elégedtem volna, mégis a meglepetés akkor ért, amikor felkértek arra, hogy le­gyek tagja az Év természetfotó­sa pályázat zsűrijének. Berzeviczy- Fehér Jánosné viseletkészítő:- Az áprilisban megnyílt „Ha­gyomány és Divat” egri orszá­gos kiállítás egyik főszervezője, valamint kiállítója voltam. Má­jusban ismét a Viseletkészítők Országos Szakmai Bizottságá­nak vezetőjévé választottak. Megtiszteltetés, hogy 2019-től a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé tartózhatom. A Sze­derinda Nemzetközi Néptánc Fesztiválon a csoportok visele­téit zsűriztem. „A kéz - ami ösz­­szeköt” Cshongdzsui Iparművé­szeti Biennálén Dél-Koreában, a palócviseletemmel képvisel­tem hazánkat. Lázár Tünde könyvtár­­vezető - Tiszanána:- Színes, zsúfolt, felgyorsult és sűrű volt az idei esztendő. Mind a könyvtári, mind a közművelő­dési területet nézem, erről az évről a rendkívül sok munka jut eszembe, és természetesen annak gyümölcse. Számos helyi és megyei rendezvényt bonyolí­tottunk le, kiadványokban ad­tunk hírt magunkról, megyei és megyén kívüli településeken mutattuk be kis falunkat. Idén is rendkívüli jelentőséggel bírt intézményünkben a közösség­szervezés. Nemcsak az iskolá­soknak, településünkön kívüli­eknek is szerveztünk tábort. Szántó László Príma díjas vállalkozó:- Sikerekben gazdag évet tud­hatunk magunk mögött. Három eredményesen lezárt uniós pá­lyázatunk növelte cégünk ter­mékfejlesztési lehetőségeit. Alapanyagunkat, az „intelligens agyagnak" nevezett bentonitot júliusban gyógyhatásúnak mi­nősítette a hatóság. Az agyagás­ványok gyógyhatásának terén végzett kutató-fejlesztő munká­mért megkaptam a regionális Prima díjat a magyar tudomány kategóriában. Lányom Mikulás­ajándéka volt, hogy az Év Vál­lalkozója díjat december 6-án vehette át Budapesten. Kücsön Gyula, a sarudi élményfalu létrehozója- Sarud soha nem látott lehető­ségeket kapott a fejlődésre idén. Fejlesztési szempontból a legsi­keresebb év áll mögöttünk, hi­szen az év elején a Magyar Tu­risztikai Ügynökség Tisza-tavi strandfejlesztés című projektje teremtett ahhoz lehetőséget, hogy egy új szolgáltató partot álmodjunk meg. Az önkormány­zat és az élményfalu szövetsége új távlatokat nyit. Az év kezdete óta új elemekkel válik egyre vonzóbbá a kalandpart. Sokan fedezik fel az igényes, intim, ho­mokos partunkat, az itt átélhető élmények sokaságát. Forgácsné Román Rita, az év mentora:- Az elmúlt évben végzett digi­tális kompetenciafejlesztés és a Digitális Jólét Program Háló­zatban végzett munkámért ve­hettem át a Heves Megye Év Mentora díjat. A helyi nemzeti­ségi önkormányzatok munkáit segítve több sikeres pályázatot tudtunk megvalósítani. Több­éves gyűjtőmunkának köszön­hetően a Kerecsendi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökével közösen megírtuk a Kerecsend ősei című könyvet. Az idei év legnagyobb elismeré­se: alpolgármesterként is szol­gálhatom a települést.

Next

/
Thumbnails
Contents