Heves Megyei Hírlap, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-02 / 254. szám
2019. NOVEMBER 2„ SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Felavatták a vörösterror áldozatainak emlékművét Nem feledhető bűnök „Nem hagyjuk beteljesedni az ellenünk elkövetett bolsevista bűnöket” - mondta Kövér Fotó: MW Nagykereszttel tüntette ki a kormányfő Lezsákot BUDAPEST A magyar nemzeti kultúra szószólójának nevezte Lezsák Sándort Orbán Viktor kormányfő, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozat kitüntetést adta át az Országgyűlés alelnökének, József Attila-díjas költőnek, a Nemzeti Fórum, a Bethlen Gábor Alapítvány és a Mindszenty Társaság elnökének, a Lakitelek Népfőiskola alapítójának. Méltatásában kiemelte: Lezsák Sándor azon dolgozik, hogy visszaadja a magyarság önbecsülését az egész Kárpátmedencében, a nemzet önbecsülése pedig az egyes emberek önbecsüléséből adódik. Orbán Viktor úgy fogalmazott: régi adósságát törleszti Magyarország, amikor a nagykeresztet átadja Lezsák Sándornak. Történelmi tény, hogy 1987-ben az ő kertjéből indult útjára a rendszerváltás, de nem ezért kapja az elismerést, hanem azért, amit végigvitt és befejezett - jegyezte mega miniszterelnök. Kiemelte: ragyogó közéleti életpályája és jelentős irodalmi életműve mellett Lezsák Sándor most is a három évtizeddel ezelőtti lendülettel és határozottsággal dolgozik. A kormányfő az egész magyar nemzet hálája jelének nevezte a kitüntetést, egyúttal 70. születésnapja alkalmából is köszöntötte az Országgyűlés alelnökét. MW A bűnök nem akkor teljesednek be, amikor elkövetik azokat, hanem akkor, amikor elfelejtik - mondta a Nemzeti Vértanúk emlékművének avatásán Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Balázs D. Attila attila.d.balazs@mediaworks.hu BUDAPEST Mi, magyarok - akiket a kommunisták bűnös népnek neveztek, s akiket szellemi, politikai örököseik ma is annak tartanak - nem hagyjuk beteljesedni az ellenünk elkövetett bolsevista bűnöket - jelentette ki Kövér László a Vértanúk terén, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel felavatta az 1918-19-es vörösterror áldozatainak emlékművét. „A 133 nap története olyan tragikus magyar polgárháború következménye volt, amelyet magyar földön született, magyar anyanyelvű, többnyire magyar nevet viselő emberek vívtak nemzettársaik ellen. Olyan polgárháborúé, amely-Az 1934-ben leleplezett Nemzeti Vértanúk emlékműve a Tanácsköztársaság 133 napos diktatúrája alatt elhunyt áldozatok és a meggyilkolt Tisza István emlékét örökítette meg. ben az Istent, a hazát, a nemzetet és a családot tagadó emberek kíséreltek meg leszámolni az istenhívő, hazaszerető és a nemzetet szolgáló, életüket több ezer éves civilizációs parancsokhoz igazítani törekvő honfitársaikkal” - hangoztatta Kövér László. „Az orszá-A hatalmas - mintegy öt méter magas - kőpillér tetején honfoglaláskor! motívumokkal díszített kőkoporsó látható. A pillér előtt Hungária női alakja, hátoldalán egy sárkánnyal küzgot túszul ejtő körülbelül ezer embert a dühödt keresztényellenesség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és hazug jelszavak alatt az emberek kíméletlen kifosztása jellemezte” - mutatott rá a házelnök a Tisza István kormányfő megdő férfialak áll. Az emlékművet 1945-ben előre megszervezett akció során ledöntötték, talapzatát szétverték. Az emlékművet korabeli fotók alapján Elek Imre szobrász alkotta újra. gyilkolásával kezdődött Tanácsköztársaság felidézésekor. Kövér arra is felhívta a figyelmet, hogy egy balliberális hazai történész még 2010-ben is azt írta, hogy a vörösterror progresszív volt és utópista, amely az emberibb világ víziójáért akár konkrét embereket is hajlandó volt feláldozni. Felidézte, hogy a több mint félezer ismert áldozat emlékét a kommunista hatalom igyekezett eltörölni vagy befeketíteni. Szavai szerint az 1919-ben felszínre tört véres polgárháború más formában - szellemi és politikai küzdelemként - ugyan, de napjainkban is zajlik. HÍREK Miniszterelnöki megbízott lett ; Orbán Viktor miniszterelnök országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Tarlós Istvánt. A volt főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésben szerzett mandátumáról lemondott, azt a jelölőszervezet kérésére a Fővárosi Választási Bizottság Ughy Attilának, a XVIII. kerület korábbi polgármesterének adta. NIW Összefogna Faragé a brit kormányfővel Választási szövetséget ajánlott Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnöknek Nigel Faragé, a radikális EU-ellenes brit politikai erő, a Brexit Párt vezetője, de ennek fejében a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeit rögzítő megállapodás elvetését követelte. Nagy-Britanniában december 12-én előre hozott parlamenti választást tartanak. MW Lövöldözések Halloweenkor US Legalább négy ember meghalt és négy megsebesült egy lövöldözésben a San Francisco Bay Area régiójában fekvő Orinda városban tartott halloweenünnepségen. Utah államban, Roosevelt közelében pedig két embert megöltek egy halloween-ünnepségen. MW Egykor ledöntötték, most fotók alapján újraalkották Decemberben léphet hivatalba az új bizottság Ügyvivő lesz Juncker BRÜSSZEL Az eredeti tervekkel ellentétben nem tudott hivatalba lépni november elsején az új összetételű Európai Bizottság (EB). A Jean-Claude Juncker vezette régi testület mandátuma azonban csütörtökön lejárt, de tagjai ügyvivőként folytatják a munkát. Ursula von der Leyen megválasztott elnök vezetésével azért nem tudott még felállni az új EB, mert négy biztos még hiányzik. A jelenlegi céldátum december elseje, bár vannak, akik szerint egyre kevésbé valószínű, hogy ez tartható lesz. A hét elején Von der Leyen hivatalosan is elfogadta a magyar Várhelyi Olivér és a francia Thierry Breton jelölését, a brexit elhalasztása miatt jelöltet kért az Egyesült Királyságtól is. A román kormány legutóbbi jelöltje helyett pedig mást kér, amire legkorábban az új román kormány felállása után lehet számítani. Az új EB megalakulásának elhalasztására korábban háromszor volt példa, legutóbb a másodszor is Jósé Manuel Barroso vezette EB a tervezettnél három hónappal később állt fel. Ez azonban lassítja az uniós munkát, mivel az ügyvivőként hivatalban maradó testület illetékessége korlátozott. „Ezen időszak alatt folytatni fogjuk a napi adminisztrációt. Anélkül, hogy elébe mennénk a következő bizottság politikai döntéseinek” - írta a biztosoknak a 64 éves Juncker. Átmenetileg nem vezeti a testületet: november 11-én a hasi aortatágulat miatt műtétre szorul, és kórházi ápolásának ideje alatt alelnöke, Frans Timmermans fogja helyettesíteni. MW Megelőzhetők lennének a stroke-tragédiák Vegyük komolyabban! MAGYARORSZAG Évente négyezer stroke következtében kialakuló maradandó fogyatékosság vagy haláleset lenne megelőzhető, ha az emberek felismernék a tüneteket és időben segítséget hívnának - nyilatkozta a Vasárnap Reggel ma megjelent interjújában Óváry Csaba. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) főigazgatója elmondta, a stroke sok tünete nem jár fájdalommal, így sokan arra várnak, hogy jobban legyenek, ahelyett, hogy azonnal mentőt hívnának. Fokozottan érvényes ez a fiatalokra, akik sokszor nem veszik elég komolyan a tünete-Óváry Csaba Fotó: MW két, mert nem gondolják, hogy ez velük is megtörténhet. Ezért lényeges, hogy Uyenkor késlekedés nélkül kerüljön olyan kórházba a beteg, ahol strokecentrum van. Minden elveszített perc csökkentheti a gyógyulás esélyét. „A stroke-ellátás színvonala az elmúlt évtizedben nagyon sokat fejlődött. Hazánkban is terápiás forradalom zajlott 1995 óta ezen a területen, mióta bevezették a vérrögoldó kezeléseket - mondta Óváry Csaba. - Az országban létrejött 39 stroke-centrum, és ezzel olyan eljárások váltak hozzáférhetővé, amelyekhez korábban nem lehetett sürgősséggel hozzájutni. Ráadásul a mai képalkotó vizsgálatoknak köszönhetően ki lehet választani a betegek számára a személyre szabott gyógyító eljárást. MW Varsó is védi magát az illegális migrációtól Felmelegített kvótaper Görögországban szigorították a migrációs törvényt Fotó: AFP EURÓPA Sem az egyszeri, sem az állandó kötelező migráskvótából nem kér Magyarország - jelentette ki Völner Pál. Az igazságügyi tárca államtitkára szerint a távozóban lévő Európai Bizottság (EB) még mindig ragaszkodik a bevándorlók Magyarországra történő betelepítéséhez, a kormány álláspontja viszont változatlan az ügyben - reagált az Európai Bíróság főtanácsnokának a kvótaperben csütörtökön elhangzott indítványára, amely szerint Budapest, Prága és Varsó jogsértően járt el az ügyben. Völner emlékeztetett rá, hogy az EB azért perelte be hazánkat, mert nem hajtottuk végre a 2015-ben „csellel átvert egyszeri kötelező kvótát”, amely az országot 1294 migráns betelepítésére kötelezte. Hangsúlyozta: kezdettől fogva meggyőződése a magyar kormánynak, hogy ez az egyszeri kvóta csak a kezdet, és Brüszszel valódi célja az, hogy az állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát vezessen be. Ennek a jelei ma is egyértelműek - jegyezte meg az államtitkár. Hozzátette: az EU bevándorláspárti erői most a máltai megállapodás kiterjesztésével akarják rávenni a tagállamokat a migránsok betelepítésére, és kényszerpályára akarják állítani az új Európai Bizottságot is. Magyarország a 2015-ös kvótadöntés miatt az uniós bírósághoz fordult, vitatta a határozatjogszerűségét, és elutasította a kettős mércét, amiért az unió csak három tagállammal - Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal - szemben indított kötelezettségszegési eljárást, holott számos más uniós tagállam sem teljesítette a kvótahatározatot. A bíróság 2017 szeptemberében elutasította a magyar és a hasonló szlovák keresetet, majd az EB pert indított azért, hogy Magyarország hajtsa végre az időközben már hatályát vesztett kvótahatározatot. Az ítélet 2020 első felében várható, a bíróságot a főtanácsnoki indítvány hivatalosan nem köti. A menekültkvóták elutasítása az uniós alapszerződésre támaszkodott, Lengyelország az ellenőrizetlen migrációtól védte magát így - reagált Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a főtanácsnok szavaira. A lengyel kormány úgy ítéli meg, hogy a menekültátirányítás elutasítása visszavezethető az uniós alapszerződésre, mely az Európai Unió tagállamai számára fenntartja a belső biztonság megőrzésének hatáskörét. Közben a görög parlament szigorította a migránsokra vonatkozó törvényt, amely így rövidebb határidőket szab a menekültügyi kérelmek elbírálására és az elutasított kérelmezők kitoloncolására. Jelenleg mintegy 35 ezer ember él a görög fogadótáborokban, a hatszorosa annak, amenynyit képesek ellátni, és emiatt rendszeresek a lázadások. MW
