Heves Megyei Hírlap, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-06 / 257. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. NOVEMBER 6., SZERDA Tejleves ij m M Tari Ottó otto.tari@mediaworks.hu J ■> { Mindenki tudna olyan ételt mondani, amit sosem kóstolt meg, mégis utálja. Talán nincs is magyarázat erre. Jómagam egész menüsort tudnék összeállítani azokból az étkekből, amelyeknek már az elnevezése is viszolygással tölt el, a látványukról nem is beszélve. Elég, ha valaki a tojáslevest, a tökfőzeléket vagy a sóskát említi, máris nyúlok a lavórért. Aztán vannak olyan eledelek is, amiket csak egyszer kóstol meg az ember, ám ennyi elég is, hogy egy életre elkötelezze magát a hiányuk mellett. Esetemben az etalon a halzsíros kenyér, amiről tán még bő fél évszázad elteltével is tudna regélni az azóta rég bezárt óvoda fala. Vagy említhetném a mákos kukoricát, amitől úgy felszökött a lázam, hogy azt hittem, rámegyek. Alighanem az ételekhez való viszonyulás is a gyerekkorból eredeztethető. Falun felnőtt korosztályom tagjai közül alighanem sokan ma is inkább nosztalgikusan, semmit elutasítóan gondolnak például a vastagon cukrozott, vízzel meghintett puha, friss kenyérre - nos, képzeljük csak el ezt napjaink fiatalságáról! Volt, hogy a szükség diktálta az ízlést, és ezt jobb híján elfogadtuk. Családunkban ma is akadnak - igaz, látványos kisebbséget alkotva -, akik kedvelik a tökfőzeléket. Ha megkívánják, készítenek maguknak, miután kielégítették a többségi igényt. A kompromisszum a családi béke kovásza, főleg, ha nem tejlevesről van szó, mert azt felénk mindenki rühelli, pedig még nem is hallottak róla. Volt, hogy a szükség diktálta az ízlést Egerben is van már okospad EGER Egy hónapja élvezhetik a megyeszékhelyen élők a város első okospadját. Pécsik Attila, a polgármesteri hivatal koordinációs referense kérdésünkre elmondta, a Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretében Eger 247 millió forint támogatást nyert Felsőváros Csillagai - közösen a közösségért című pályázat megvalósításra. Lehetőség nyílik arra, hogy az eddig elsősorban a belvárosban tartott programok is „ellátogassanak” a Felsővárosba, és emellett új, magasabb minőségben tudjanak találkozni az itt élők a Nemzedékek terén szervezett programokon. E célt szolgálják a korábban beszerzett mobil utcabútorok, sátrak, technikai eszközök. A projekt részeként került az okospad a Felsőváros szívébe, mely számos hasznos funkcióval rendelkezik, úgymint vezeték nélküli készüléktöltővel és két smart USB-csatlakozóval, melyek gyors töltést tesznek lehetővé, és biztonságosak az akkumulátorok számára. Wifihotspotként az okospad 150 Mbps-os internetkapcsolatot is tud teremteni. Ezek mellett pedig a beépített érzékelőknek köszönhetően információkat is gyűjt, egyebek közt a hőmérsékletről vagy a levegőminőségről. A pad nyújtotta funkciók reményeik szerint oktatási célokat is szolgálhatnak - esetlegesen kapcsolódva a már sikerrel zajló Eligazodás az internet világában elnevezésű programsorozathoz. Az okospad 150 Mbps-os internetkapcsolatot is tud teremteni Pócsik Attila elmondta, az önkormányzat vizsgálja, van-e lehetőség ilyen vagy ehhez hasonló eszköz beszerzésére, telepítésére a város más pontján is. G. Zs. Heves továbbra is a nyolcadik helyen áll, ha a vásárlóerőt tekintjük Fotó: Shutterstock Hétezer euró fölött, országos átlag alatt a megyei vásárlóerő Az utóbbi három évben majdnem kétezer euróval növekedett az egy főre jutó megyei vásárlóerő, de a felzárkózás elmaradt. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Az országos átlagtól valamelyest elmaradó ütemben nőtt az egy főre jutó vásárlóerő értéke Heves megyében, derül ki a GfK piackutató cég által közzétett tanulmányból. Az évente közzétett elemzés szerint ebben az esztendőben Magyarországon az egy főre jutó vásárlóerő 7 ezer 416 eurós értékkel idén lépte át először a negyvenkét ország adataiból számított európai átlag felét. A 2018. évi 6 ezer 654 euróhoz képest ez egy jelentős, közel 12 százalékos emelkedést jelent. Ezzel Magyarország - Lengyelország mögött - a harmincadik a vizsgált országok rangsorában. Heves megye a tavalyi 6410 euró után 7104 eurót - 330 forintos árfolyammal számolva 2 millió 345 ezer forintot - tudott felmutatni, amely valamivel kevesebb mint 11 százalékos növekedést jelent. Mindez az országos átlag 95,5, valamint az európai átlag 48,2 százaléka. A megyék közötti rangsorban - a fővárost is számítva - Heves továbbra is a nyolcadik helyen áll, ám az utóbbi két évben felzárkózás helyett egyre inkább elmarad az átlagtól. A 2000-es évek második felében még csaknem tízszázalékos elmaradásban volt megyénk a magyar középértéktől, de 2012-re sikerült 96,4 százalékra följönni. Ez az érték megmaradt egy kisebb kitéréssel egészen 2016-ig, majd 2017-re 97,7 százalékra sikerült megközelíteni a közepet, tavaly azonban ismét a korábbi szintre esett vissza a megyei vásárlóerő, idén pedig még a sokéves eredményektől is elmaradt megyénk. Összegét tekintve 2007- 2008 körül még valamivel ötezer euró fölött volt az egy főre jutó vásárlóerő Hevesben, majd lejtmenet következett, s csak 2016-ban sikerült e szint fölé kerülni, egy évvel később pedig már a hatezer, most pedig már a hétezer eurót is meghaladja az adók nélkül számított szabadon elkölthető éves jövedelem. A vásárlóerőt tekintve az első hely továbbra is Budapesté, a fővárosiak fejenként 9 ezer 230 eurót költhetnek, az országos átlagnál közel negyedével nagyobb, ám az európai átlagnál 37 százalékkal kisebb összegből élnek. Az országos átlagot meghaladó vásárlóerőt további négy megyében számítottak: Fejérben, Komárom-Esztergomban, Pest, illetve Veszprém megyében. A sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg, amely lakosainak fejenként csupán 5 ezer 816 euróból, azaz az országos átlag 78 százalékából kell kijönniük. A rangsorban tavalyhoz képest helyet cserélt Komárom-Esztergom és Fejér, valamint Veszprém és Vas megye, Csongrád pedig Zalát szorította le a tizedik helyről. Régiónk másik két megyéje a rangsor vége felé helyezkedik el: Borsod csupán Somogyot és Szabolcsot előzi meg 86,8 százalékával, míg Nógrád még Hajdú- Bihart is a maga 87,1 százalékos eredményével. Az európai országok közül Liechtenstein (67,55 ezer euró) a legtehetősebb, megelőzve Svájcot (42 ezer euró) és ' Luxemburgot (35 ezer), a sereghajtó Ukrajna 1830 euróval, míg az európai átlag 14,7 ezer euró. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu NYELVÜNKBEN ÉL(J)ÜNK A magyar nyelv napja: november 13., idén kilencedik alkalommal emlékezünk meg róla Utelias beszélget a Hírlap nyelvi szakértőjével- Közeledik november 13-a, a magyar nyelv napja. A jeles napról, az idei rendezvényekről faggatom H. Varga Gyulát, az Egri Nyelvművelő Kör vezetőjét.- Idén kilencedik alkalommal emlékezünk meg arról a törvényről, amellyel a magyar országgyűlés 1844. november 13- án államnyelvvé tette a magyar nyelvet. Ilyenkor a Pesti Vigadó történelmi épületében nagyszabású gálaműsor keretében díjakat adnak át, pályázatok eredményét hirdetik ki. Arany János és Mátyás király emlékezete után most a gyermekirodalom két fejedelmét, Benedek Elek és Kányádi Sándor alakját állítják fénybe. A nagy mesemondó, Elek apó százhatvan éve született, és 90 éve hunyt el; anyanyelvűnk és a magyarság költője pedig idén lenne 90 esztendős. Egerben a magyar nyelv napjának az előkészítésében és lebonyolításában jelentős szerepet vállal a Nyelvművelő Kör. Tagjai szeretnék elérni, hogy november 13-án minél több helyen emlékezzenek a magyarság egyik legféltettebb kincsére, az anyanyelvűnkre. Mert a nyelv ige, élet és remény. Varga Gyula Fotó: Berán D.- A méltó megemlékezéshez hetek óta folynak az előkészületek a megyeszékhelyen. Közülük is kiemelkedik egy nagyszabású vetélkedő.- Az Eszterházy Károly Egyetem a gazdája annak a helyesírási versenynek, amelyen a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeinek egy-egy hallgatója vehet részt. Az Anyanyelvápolók Szövetségének támogatásával megvalósuló versenyt 1987 óta rendezik meg. A szervezők egyike Hulyák-Tomesz Tímea főiskolai docens, tőle tudom, hogy idén 23 főt várnak a versenyre. Felvidékről, Kárpátaljáról, de még Horvátországból is érkeznek egyetemisták, akik november 16-án, szombaton délelőtt mérhetik össze tudásukat.- Korábban nemcsak versenyből állt a rendezvény, szakmai programokra is sor került.- A rendezvény hagyományosan kétnapos. Az első nap a versenyzők számára az ismerkedésé, szakmai ráhangolódásé. Ezen a délutánon felkészítőikkel együtt szakmai eszmecserén is részt vehetnek, ahol a helyesírás ismert szakemberei tartanak előadást. A szervezők jelezték, hogy idén szó lesz a fizikatudomány szakszavainak helyesírásáról, no meg arról, hogy a helyesírási készség hogyan fejleszthető hagyományos, főleg pedig digitális környezetben. Az előadásokat és a versenyfeladatokat kötetben is megjelentetik. A második nap a megmérettetésé, amikor egy tollbamondás és két feladatlap kitöltésével kell megbirkózniuk a versenyzőknek. A feladatlapok értékelését hattagú zsűri végzi majd, elnöke ebben az évben Keszler Borbála, a magyar helyesírás vezéralakja. v
