Heves Megyei Hírlap, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-05 / 256. szám

2019. NOVEMBER 5., KEDD GAZDASÁG y Kártérítés esedékes az európai kamionkartell miatt Perelnek a fuvarozók A magyar fuvarozók is perelhetik a kartellező kamiongyártókat egy német iroda révén Fotó: MTI Munkavállalók ellenőrizhetik a munkaadót az interneten BUDAPEST A munkavállalók is ellenőrizhetik az ügyfélka­pun, hogy munkaadójuk be­tartja-e a munkaviszonnyal, bejelentéssel kapcsolatos kö­telezettségeit - hívta fel a fi­gyelmet a Pénzügyminiszté­rium. A biztosított foglalkoz­tatott munkaviszonyát legké­sőbb a jogviszony első nap­ján, még a munkavégzés meg­kezdése előtt be kell jelenteni. Az ügyfélkapun bárki meg­nézheti, hogy a munkáltató be­jelentette-e a biztosítási jogvi­szonyt, megfizette-e a kötele­ző járulékokat, a nyugdíjjáru­lékot. Akinek nincs ügyfélka­­pu-hozzáférése, az a lakóhelye szerint illetékes adóigazgatási és társadalombiztosítási szerv ügyfélszolgálatán kérhet fel­világosítást, és természetesen a munkáltató erről sem kap tá­jékoztatást. A tárca első fél évi jelenté­se szerint nőtt a szabálytala­nul foglalkoztatottak aránya, a dolgozók közel 14 százalé­kánál találtak szabálytalan­ságot. A bejelentési kötelezett­ség elmulasztása az építőipar­ban a leggyakoribb, de a fel­dolgozóiparban, a mezőgazda­ságban, a személy- és vagyon­védelmi munkakörökben és a turizmus-vendéglátásban is sok a kevésbé szabálykövető cég. A bejelentés elmulasztá­sát szívesen fogják a könyve­lőre vagy próbanapra. MW Összebeszéltek az európai kamiongyártók, és így túl­árazhatták a járműveiket. Most száznál több magyar cég is visszapereli a jogta­lan többletet. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu VISSZAÉLÉS Az Európai Bizott­ság (EB) 2016. július 19-én kö­zel hárommilliárd eurós bírsá­got szabott ki az MAN, a Volvo/ Renault, a Mercedes, az Iveco és a DAF kamionokat gyártó cégekre azért, mert 1997. ja­nuár 17. és 2011. január 18. között az Európai Unió alap­­szerződését megsértve, kar­tell keretében összehangolták a nagykereskedelmi listaárai­kat. A piacgazdaságokban til­tott kartell azt jelenti, hogy a konkurens cégek megállapod­nak egymással, amivel korlá­tozzák az egymás közti ver­senyt. Ezzel olyan hasznokra tehetnek szert, amelyre korlát­lan verseny esetén nem lenne esélyük. Az európai kamiongyár­tók az EB szerint a listaárai­kat egyeztették, így nem kel­lett attól tartaniuk, hogy a ver­senytársak alájuk kínálnak. A cégek ugyan tagadják, hogy 1997-2011 között mestersége­sen voltak túl magasak az ára­ik, ám az EB azt is kimondta, hogy a kartellezéssel a vásár­lókat is kár érte, s ezért a túl­­árazásért kártérítést követel­hetnek. A kártérítés azonban nem jár automatikusan, be kell perelni érte a gyártócégeket. Az eddigi szakértői becslé­sek szerint a túlórázás mérté­ke 10-20 százalék volt minden egyes, az adott időszakban el­adott új vagy használt kami­onra. Ezt a többletet perelhetik vissza a gyártóktól a vásárlók. Egy müncheni ügyvédi iro­da több ezer járműtulajdonos­sal köt szerződést a Német­országban zajló perben való képviseletre, és a magyar fu­varozók előtt is nyitott - írja a Magyar Nemzet. A német iro­da azzal kecsegteti ügyfeleit, hogy képes akár hosszú éve­ken át finanszírozni a peres­kedést, azaz megelőlegezni az ügyvédi, szakértői és bírósági költségeket. Hazánkban is pe­rek sora indult, a NiT Hunga­ry szervezésében egy ügyvédi iroda egyszerre száznál is több vállalkozás több mint ezer ka­mionja után indított kártérí­tési pereket Magyarország 17 törvényszékén, összesen mint­egy 2,5 milliárd forint és ka­matai megfizetését követelve a kartellben részt vevő tehergépjármű-gyártóktól. Münchenben három gyűjtő­perben, összesen 200 ezer jármű ügyében hétezernél is több cég perel a kontinens 26 országából, összesen 827 mil­lió euró (272,277 milliárd fo­rint) kártérítést várnak. Szak­értők szerint azonban nehe­zíti a bizonyítást, hogy szin­te mindegyik kamion más és más méretű, eltérőek a motor­jaik, a pótkocsi is lehet bille­nős, tartályos, hűtőkocsi stb., így nem lesz könnyű összevet­ni az árajánlatokat. Postán is kapható a MÁP Plusz MEGTAKARÍTÁS A Magyar Ál­lampapír Plusz mostantól 2200 postán is kapható. A nyomdai állampapír hat címletben, tízezer forinttól kétmillió forintig vásárolha­tó meg. A Magyar Posta vál­tozatlan kamatfeltételekkel, az értékpapírszámlára vásá­rolható MÁP Plusszal azonos kamattal kínálja a nyomtatott változatot. MW Olajmezőt vásárol a Mól AZÍ&BAJD28ÁN Hatalmas olajmezőt vásárol a Mól Azer­bajdzsánban. A magyar olajcéghez kerül az Azeri- Chirag-Gunashli olajmező 9,57 százalékos és a Baku- Tbiliszi-Ceyhan vezeték 8,9 százalékos részesedése. MW Milliárdok csoportpraxisoknak ;, . A kormány több mint 10 milliárd forinttal támogatja csoportpraxisok létrehozását, hogy egy-egy földrajzi egységben a külön­böző orvosi szakmák együtt dolgozhassanak - közölte tegnap Kásler Miklós. Az em­beri erőforrások minisztere elmondta, hogy az alap- és szakellátásban dolgozó fogor­vosok emellett havi fix össze­gű díjemelést kapnak, mert míg a családi orvosok jöve­delme folyamatosan emelke­dett, az övék ezzel nem tar­tott lépést. MW Kirónak-e újabb adót a cukorra? Földbérlőként is előbbre sorolódik a beruházó Előnyt ad az öntözés BUDAPEST Csökkenteni kelle­ne az egészséges élelmisze­rek áfáját és érdemes lenne bővíteni, módosítani a ter­mékköröket illetve a határ­értéket a cukor megadóztatá­sa helyett - mondta a Világ­­gazdaságnak Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Yo­ung Ügyvédi Iroda adójogá­sza. A szakember Matolcsy György jegybankelnök mi­napi cikkére reagált, amely­ben azt írta: divattá tenné az egészséges életmódot és a túl­súly megelőzését, amit a cu­kor általános megadóztatásá­val érne el. Az első olvasat­ban drasztikusnak tűnő el­képzelés összhangban áll az Egészségügyi Világszervezet 2016-os javaslatával, amely szerint cukros élelmiszerek­re 20, az üdítőkre 40 százalé­kos közterhet kellene kivetni, amit a fogyasztók fizetnének. Az adójogász szerint szerint azonban kevés a realitása an­nak, hogy újabb adóval sújt­sák a cukrot, hiszen azt már így is 27 százalékos áfa terhe­li. Az EU-ban, ahol bevezet­ték vagy tervezték bevezetni ezt a közterhet, nem a nyers vagy finomított cukrot mint alapanyagot adóztatták meg, hanem a cukros üdítőket és élelmiszereket. Bajusz Dániel utalt rá, hogy a cukor jelenleg is adóköteles. A 2011 szeptem­berében bevezetett népegész­ségügyi termékadót (neta) az egészségügyi kockázatot hor­dozó túlzott cukor-, só- vagy koffeintartalmú, nem alapve­tő ételekre vagy italokra ve­tették ki. Az Országos Gyógy­szerészeti és Élelmezés­egészségügyi Intézet az adó­nemet sikeresnek minősíti. A Népszava információi sze­rint a kormány a csipszadó ki­­terjesztésére készül: jövőre a kizárólag édesítőt tartalmazó termékek után is kellene netát fizetni. MW Elindult a fásítási program ERDŐSÍTÉS Elindult az Országfásítási Program hét­főn, a most kezdődő ülteté­si szezonban az állami erdő­­gazdaságok saját területeiken több mint 550 hektár új erdőt telepítenek, ehhez kétmillió fa­csemetét és csaknem 100 ton­na makkot használnak fel - kö­zölte tegnap az Agrárminiszté­rium. A mintaprogramhoz 86 település csatlakozik. Az agrártárca korábban több, fásítást ösztönző progra­mot is indított. A Vidékfejlesz­tési Program módosításában az erdőtelepítési támogatáso­kat 80-130 százalékkal növel­ték, ezekre a forrásokra ma­gán-földtulajdonosok és önkor­mányzatok egyaránt pályáz­hatnak. Az elhagyott honvéd­ségi, valamint barnamezős te­rületek, illetve az elöregedett gyümölcsösök helyett is ajánl­ja a fásítást az agrártárca. Jelenleg Magyarországon az egyetlen szénelnyelő ágazat az erdőgazdálkodás. A hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxid egyenértékének megfelelő üvegházhatású gázt kötnek meg, ami jelenleg az or­szágos kibocsátás 7-8 százalé­kát ellensúlyozza. Az elmúlt tíz évben csak az állami erdőgazdaságok 450 millió facsemetét ültettek el, és 9500 tonna makkot vetet­tek az erdők fenntartása során. A megkezdett programok 3-5 év alatt 25 000 hektáros erdőte­rület-növekedést eredményez­hetnek megközelítőleg száz­millió új fa ültetésével. MW TERVEZET Javítja a mezőgazda­­sági termelés hatékonyságát és elősegíti a gazdák rugal­mas alkalmazkodását a szá­razság okozta kihívásokhoz a kormány öntözésről szóló tör­vényjavaslata, amelyet már benyújtott az Országgyűlés­nek. A várhatóan 2020. január 1-jén hatályba lépő jogszabály szerint állami feladat lesz az öntözési kerületek kijelölése. Ezt a kormány által rendelet­ben kijelölt öntözési igazgatá­si szervnek a talajtani adottsá­gok, a domborzati és a vízraj­zi viszonyok, az öntözés gaz­daságossága és az öntözőrend­szer hatásterülete alapján kell megtennie. Ezzel az állam egyben azt is meghatározza, mely területek alkalmasak öntözésre, és melyek nem. Az öntözési igazgatási szerv a kijelölt kerületekre öntö­zésfejlesztési tervet is készít majd, és az ennek alapján végzett öntözéshez nem lesz szükség külön szakhatósá­gi eljárásokra. A tervek elké­szültéig az önkéntesen meg­alakuló öntözési közösségek kijelölt működési területére az Agrárminisztérium a Nem­zeti Földügyi Központ segítsé­gével környezeti körzeti ter­veket készíttet, amivel csök­ken a gazdálkodók ügyintézé­si terhe, és ezzel jelentős költ­séget takaríthatnak meg. Mivel a beruházások során az a legfőbb akadály, hogy az öntözővizet el kell juttat­ni a beruházó termőföldjére, a törvényjavaslat ezt öntözé­si szolgalmi jog biztosításá­val oldaná meg. Eszerint az érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles lesz tűrni, hogy „az öntözéses gazdálko­dást folytató termelő a szük­séges öntözést szolgáló vízi lé­tesítményt az ingatlanján lé­tesítse és üzemeltesse, az ön­tözőberendezést átvezesse, ha ez az ingatlan rendeltetés­­szerű használatát nem zárja ki”. A jogszabály szerint mó­dosul a földforgalmi törvény is: az előhaszonbérleti jogok­kal rendelkezők rangsorában az első helyen szereplők kö­zé kerül az a földműves, aki az adott föld területének leg­alább felén öntözési célú beru­házást hajt végre. Ezt azzal in­dokolja a jogalkotó, hogy a be­ruházások 10-15 év alatt té­rülnek meg, ezért ilyet a ter­melők csak a saját földjeiken indítanak. A törvényjavaslat előkészí­tése során a felmérések kimu­tatták, hogy a beruházások és a fenntartás magas költség­­igénye, valamint a bonyolult adminisztrációs kötelezettsé­gek csökkentik a beruházá­si hajlandóságot. A tervezett jogszabály az egyszerűsítést szolgálja. A beruházási költ­ségek csökkentésének lehető­ségét a Vidékfejlesztési Prog­ram módosításában látja a kormány. MW A cukrot jelenleg is népegészségügyi adó terheli Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents